RH 1849 AUG 1. – Az Isten haragja.
AUCR 1901 JAN 1. – Az Isten haragja.
GCB 1899 OKT 1. – Az Isten haragja.
3SM 402. – Az Isten haragja.
LS 1888 (ed.) 340-1. – Az Isten haragja. –
6T 16. – Az Isten haragja. – Előttünk a világosság és az igazság szava. Hogyan merészelik mégis elhanyagolni ezt a félreérthetetlen kötelességet? Hogyan mernek engedetlenek lenni Isten iránt, mikor a követelményeknek való engedelmesség áldásokkal jár, mind az ideiglenes, mind a lelki dolgokban, az engedetlenség, pedig Isten átkát vonja maga után. A Sátán a pusztító. Isten nem áldhatja meg azokat, akik nem akarnak lelkiismeretes szolgái lenni. Nem tehet mást, mint megengedi az ellenségnek, hogy befejezze a pusztítást. A szerencsétlenség minden válfaját és minden fokát látjuk a világra törni. Miért történik ez? Mert az Úr nem gyakorolja mérséklő hatalmát. A világ semmibe veszi Isten szavát. Úgy élnek, mintha nem lenne Isten. Akár csak az özönvízelőtti világ lakói, kihagyják számításaikból Istent. Riasztó mértékben uralkodik a gonoszság; a világ megérett az aratásra.
RH 1874 FEB 24. – Az Isten haragja. –
2Szem 354. – Az Isten haragja. – Az emberek hajlamosak visszaélni Isten hosszútűrésével, és elnézésére számítanak. Van azonban az emberi bűnnek egy olyan határa, amikor eljön az idő Isten közbelépésére, melynek szörnyű következményei lesznek. „Hosszútűrő az Úr és nagyhatalmú, és nem hagy büntetlenül” (Náhum 1,3). Isten hosszútűrése csodálatos, mert egy ideig féken tartja saját tulajdonságait, de a büntetés ennek ellenére is bizonyosan eljön. Minden egyes feslett évszázad haragot gyűjtött a harag napjára. Amikor az idő elérkezik, és a bűn kiteljesedik, Isten elvégzi szokatlan munkáját. Az isteni türelem határának átlépése szörnyű következményekkel fog járni, mert Isten haragja olyan jelleggel és erővel tör majd ki, amelyet a Biblia kegyelemmel elegyítetlennek nevez, és amely hatására pusztává lesz az egész föld. A nemzeti hitehagyás idején, amikor az ország vezetői Sátán irányelvét követve a bűn embere oldalán sorakoznak fel – a bűn mértéke be fog telni. A nemzeti hitehagyás a nemzeti romlás előjele lesz.
TSDF 107. – Az Isten haragja. –
TM 182-3. – Az Isten haragja. – A kegyelem angyala nemsokára távozik e földről, s a hét utolsó csapás zúdul a világra. Bűn, gyalázat, bánat és sötétség uralkodik mindenfelé. Ámde Isten még mindig felkínálja az embereknek azt a kiváltságot, hogy felcserélhetik a sötétséget világossággal, a tévedést a igazsággal, a bűnt az életszentséggel. Ámde Isten türelme és kegyelme is véget ér. Senki se gondolja, hogy hazugsággal megmenekülhet Isten haragja elől, mert Isten a hazugság védfalát rombolja. Isten haragjának mennykövei nemsokára hullani fognak, s ha a törvényszegők büntetése megkezdődött, akkor nincs szünet többé. Isten haragjának viharfelhői gyülekeznek, s csak azok állhatnak meg, akiket az igazság megszentelt, Isten szeretetében. Ezek Krisztussal együtt Istenben rejtőznek, míg a pusztítás műve bevégződik. Isten felkel, hogy bűneikért e világ lakosait megbüntesse, "s felmutatja a föld a vért, és el nem fedi megöletteit többé!