E.G.W. Jelenések magyarázata

HS 134. – Itt van a szenteknek békességes tűrése. –

7BC 981. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Kik ezek? Isten különleges népe, akik a földön bebizonyították hűségüket. Kik ezek? Akik megtartották Isten parancsolatait és a Jézus hitét; akik a megfeszítettet tartották üdvözítőjüknek (1903, 132. kézirat).
Az engedelmesség jele a negyedik parancsolat szombatjának megtartása. Ha az emberek megtartják a negyedik parancsolatot, a többit is meg fogják tartani (1898, 31. levél).
Isten jelt fog tenni népére, s ez a jel szent szombatjának megtartása (Történelmi vázlatok 271).
Isten kijelentette, hogy súlyos lépés elvetni az élő Isten szavát és annak dölyfös parancsolatait fogadni el, aki meg akarja váltóztatni az időket és törvényeket. (2Mózes 31,12-17)
Akik e pontos megfogalmazás dacára sem hajlandók megtérni törvénytiprásukból, látni fogják engedetlenségük következményeit. Egyénenként tudakoznunk kell: a nyugalomnap megünneplésénél az Írásokból vettem-e hitemet, vagy az igazság hamis hirdetéséből. Aki Isten örök szövetségéhez rögzíti magát, melyet, mint Isten kormányának jelét és jegyét készített és hirdet is, azaz engedelmesség aranyláncához köti magát, melynek minden láncszeme ígéret. Azt bizonyítsa, hogy többre becsüli Isten szavát az emberek szavánál, Isten szeretetét az emberek szereteténél. S akik megtérnek törvényszegésükből, és isten jelének elfogadásával visszatérnek Isten iránti hűségükhöz, azok tényleges alattvalóinak bizonyítják magukat, készségesek az Úr akaratát cselekedni és engedelmeskedni parancsainak. A szombat igaz megtartása az Isten iránti hűség jele (1899, 63. kézirat).

PK 186. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Azon a napon meghallgatom - így szól az Úr -, meghallgatom az eget, az meghallgatja a földet, a föld is meghallgatja a gabonát, a mustot és az olajat, azok, pedig meghallgatják Jezréelt. Mert bevetem vele a földet, és akit „Nincs irgalom”-nak hívnak, ahhoz irgalmas leszek, a „Nem népem”-nek ezt mondom: Népem vagy, ő, pedig ezt mondja: Én Istenem!” (Hós 2:20-25)
„Azon a napon... Izrael maradéka és Jákob házának megmenekült része... az Úrra, Izrael Szentjére támaszkodik hűségesen" (Ézsa 10:20). Minden nemzetségből, ágazatból, nyelvből és népből néhányan örömmel fogadják ezt az üzenetet: „Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája.” Elfordulnak minden bálványtól, amely a földhöz köti őket, és imádják „azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait.” Megszabadulnak mindentől, ami nem tiszta, és életükkel tesznek bizonyságot Isten kegyelméről. Engedelmeskednek Isten kívánalmainak. Ezért angyalok és emberek előtt nyilvánvaló lesz, hogy „megtartják az Isten parancsait és a Jézus hitét” (Jel 14:7, 12).

4BC 1151. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Itt azok jellemtulajdonságai vannak bemutatva, akik reformátorok lesznek, és akik a harmadaik angyal üzenetének zászlaját lobogtatják, akik nyíltan Isten parancsolattartó népének tartják magukat, akik Istent tisztelik, buzgón fáradozva a mindenség szemeláttára, a „régi romok” felépítésén. Isten, romlás építőinek, ösvények, megújítóinak nevezi őket – hogy ott lakhassanak. Nevük hitújítóként, helyreállítókként áll a menny könyveiben, mint akik az emberöltők alapzatait felrakták (RH 1891. okt. 13).

7BC 979. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Az egyházak azzá váltak, aminek Jelenések 18. fejezete leírta őket miért kaptuk Jelenések 14. fejezetének üzeneteit? Mert az egyházak elvei megromlottak… (14,6-10)
Látszólag az egész világ bűnös a fenevad bélyegének elfogadásában. A látnok mégis olyan csoportot lát, amely nem imádja a fenevadat, nem veszi fel jelét homlokára vagy kezére. „Itt van a szentek békességes tűrése, mondja, itt akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét” (1904, 92. kézirat).
Isten pusztító ítéletének ideje a kegyelem időszaka azok számára, akiknek nincs módjukban megismerni az igazságot. Az Úr gyengéden tekint rájuk. Irgalmas szíve megesik rajtuk. Keze még mindig kinyújtva van, hogy megmentsen, míg az ajtó zárva van a belépni nem akarók előtt. Nagy számban lesznek befogadva olyanok, akik az utolsó napokban hallják első ízben az igazságot (RH 1906. júl. 5).

7BC 977. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Amint Krisztust is ok nélkül gyűlölték, népét is gyűlölni fogják, mivel engedelmesek Isten parancsai iránt. Ha Őt, aki tiszta, szent és szeplőtelen volt, s aki jót tett, és csakis jót világunkban, alantas bűnözőként kezelték, és halálra ítélték, tanítványai is hasonló bánásmódot várhatnak el, bármilyen hibátlan lehet is életük, szeplőtlen a jellemük.
A sátáni eszközök által a jóságra és a gonoszság féken tartására hivatkozva emberi törvényeket fognak felmagasztalni, miközben Isten szent parancsolatait megvetik, és lábbal tapossák. S akik az Úr törvénye iránti engedelmességgel bizonyítják hűségüket, legyenek felkészülve a letartóztatásra s olyan bíróságok elé való állításra, melyek mértéke nem az Isten magasztos és szent törvénye (RH 1899. dec. 26).

6T 434. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Lelkek pusztulnak el Krisztus nélkül, s akik tanítványainak vallják magukat, hagyják őket meghalni. Testvéreink olyan képességekkel rendelkeznek, melyeket pontosan az emberek megmentésére kaptak. Néhányan azonban kendőbe csavarják képességeiket, s elássák a földbe. Az ilyen tétlenek mennyiben hasonlítanának az ég közepén repülő angyalhoz, aki Isten parancsait és Jézus hitét hirdeti? Milyen kérlelés venné rá őket, hogy felriadjanak, és munkához lássanak a Mesterért? Mit is mondhatnák ezeknek a dologkerülő gyülekezeti tagoknak, hogy eszükbe vegyék annak szükségét, hogy felássák talentumaikat, és a pénzváltóknál helyezzék el? A mennyek országában nem lesz egyetlen tétlen munkakerülő sem. Bárcsak isten teljes fontosságában a gyülekezet elé tárná ezt a dolgot! Bárcsak felriadnak Sion és felöltené gyönyörű ruháját! Ó, bár csak ragyogna!

Ev 281. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Itt az ideje, hogy az igazi szombatot az emberek elé tárjuk, mégpedig írásban és szóban. Minthogy a tízparancsolat negyedik parancsolatát s azokat, akik megünneplik, lenézik és megveti, csak néhány hűséges lélek tudja, miszerint itt az ideje, hogy ne leplezzék arcukat, hanem magasztalják Jehova törvényét az által, hogy kibontják zászlójukat, melyre a harmadik angyal üzenetét vésték. „Itt vannak akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét” (Jel 14,12).

1Szem 62. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Ha az adventisták az 1844-es nagy csalódást követően szilárdan álltak volna hitükben, és egyesült erővel haladtak volna előre Isten gondviselő vezetésében; ha elfogadták volna a harmadik angyal üzenetét, és azt a Szentlélek erejével hirdették volna a világnak, akkor megláthatták volna az Isten megváltását. Erőfeszítéseik által az Úr nagyszerű munkája be is fejeződött volna, és jutalmukként Krisztus eljött volna, hogy népét magához vegye.

EW 35. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Ekkor kezdetét vette a jubileum, midőn a föld megpihent. Láttam a jámbor rabszolgát, győzelemittasan, midőn lerázta magáról a béklyókat, melyek oly sokáig lebilincselték. Istentelen ura azonban nem tudta, hogy mit cselekedjék, mert a gonoszok nem értették meg Isten szavát. Nemsokára megjelent a nagy fehér felhő. Sokkal szebb volt, mint valaha. Rajta ült az ember Fia. Eleinte nem vettük észre, hogy Jézus a felhőn ül, de amint a földhöz közeledett, lassanként kivehető volt fenséges alakja is. E felhő megjelenése képezi az ember Fiának jelét az égen. Isten Fiának szava szólította elő a porban alvó szenteket; dicső halhatatlanságba öltözötten az élő szentek egyetlen pillanat alatt elváltoztak és velük együtt felvétettek a felhőszekérre. Rendkívül fenséges látvány volt, amint ez a szekér felfelé szállt. A szekér mindkét oldalán szárnyak és alattuk kerekek voltak. Midőn a szekér felfelé gördült, így kiáltottak a kerekek: Szent! S midőn a szárnyak megsuhantak, így kiáltottak: Szent! A szent angyalok, akik a felhőt körülfogták, így kiáltottak: Szent, szent, szent az Úr, a seregek Istene! S a felhőn ülő szentek kiáltották: Dicsőség, hallelúja! S a szekér felszállt a szent városba. Jézus kitárta az arany városkaput és bebocsátott minket. Itt üdvözöltek mindnyájunkat, mert megőriztük „Isten parancsolatait” s „jogunk volt az Élet fájához.”

EW 66. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Ezután a menny dicsőségéhez ragadtattam el, a kincsekhez, amelyek ott már készen állnak a hívők számára. Minden kedves és dicső volt. Az angyalok édes dalokat énekeltek s mikor befejezték, levették koronáikat fejükről, Jézus lábaihoz helyezték, s kedves hangon kiáltották: Dicsőség, hallelúja! Én is velük együtt magasztaltam és dicsőítettem énekemmel a Bárányt és valahányszor kinyitottam ajkamat dicsőítésére, mindannyiszor áthatotta lelkemet annak a dicsőségnek kimondhatatlan érzete, amely engem körülvett. Nagy, rendkívüli, örökkévaló dicsőség volt. Az angyal így szólott: „Az a kis sereg, amely Istent szereti, parancsolatait megtartja s hűséges mindhalálig, örökli ezt a dicsőséget, állandóan örvendhet Jézus jelenlétének, és együtt énekelhet az angyalokkal.”

7BC 981-2. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Jelenések 14. fejezetében János másik jelenetet lát. Olyan népet, melynek Isten törvénye iránti hűsége együtt növekszik a veszélyességével. Az Isten törvénye iránti magvetés csak még inkább a törvény iránti szeretetük kimutatására készteti őket (1897, 163. kézirat).
Senki se engedjen a kísértésnek, és ne lanyhuljon Isten törvényének megtartásában, mivel az emberek megvetik azt. Hisz éppen ennek kell késztetni, hogy teljes szívből, lélekből és hanggal esedezzünk: „Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották törvényeidet.” Ezért az általános megvetés dacára sem váltak árulóvá, amikor a hűség dicsőíti meg az Istent és szerez neki tisztességet.
A hetednapi adventisták talán lanyhítsák odaadásukat, mikor minden képességükkel és erejükkel az Úr oldalára kellene állniuk, mikor nemes és felemelő, rendíthetetlen bizonyságnak kellene szállnia ajkukról? „Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.” (Zsolt 119, 127).
Mikor az Isten törvényét leginkább gúnyolják és megvetik, akkor jött el az ideje Krisztus követői számára, akik Istennek adták szívüket, hogy rendíthetetlenül engedelmeskedjenek Istennek, és tántoríthatatlanul álljanak azon hit mellett, melyet a szenetek egyszer s mindenkorra megkaptak. „És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, aki nem szolgálja őt” (Malakiás 3,18). Akkor ideje síkraszállni, mikor a legnagyobb szükség a bajnokokra (RH 1897. jún. 8).

EW 278-9. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Mennyei erővel felruházva, ragyogó arccal és teljes odaadással mentek ki Isten szolgái, hogy a mennyei üzenetet hirdessék. Drága lelkek, akik a különböző vallásos közösségekben voltak szétszóródva, készséggel követték a hívást és kisiettek az elítélt egyházakból, amiképpen Lótot távozásra sürgették Sodomából, mielőtt a város elpusztult. Isten gyermekei annyira megerősödtek a rajtuk megnyugvó dicsőség által, hogy megállhattak a kísértés órájában. Mindenfelé ezt a kiáltást hallottam, mintha tömegek ajkáról hangzott volna felém: „Itt van a szentek békességes tűrése, itt, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.”

NK 404. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Ezekről az igazságokról - amelyeket a Jelenések 14. fejezetében található „örökkévaló evangélium” rejt - lehet felismerni Krisztus egyházát az advent idején. A hármas üzenet gyümölcse ez: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” Ez az üzenet az utolsó. Az Úr eljövetele előtt nem lesz több. Meghirdetése után látja a próféta az Emberfiát, aki eljön dicsőségben, hogy betakarítsa a föld termését.

1Szem 116. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Sokkal jobban kell félnünk a belső akadályoktól, mint a külsőktől. Az erő és siker akadályai sokkal nagyobbak magában az egyházban, mint a világban. A hitetlenek joggal várják el, hogy azok, akik Isten törvénye és a Jézus hite megtartóinak vallják magukat, többet tegyenek, mint bármely más osztály, hogy következetes életükkel, jó példájukkal és tevékeny befolyásukkal elősegítsék és tiszteljék az ügyet, amit képviselnek. De gyakran az igazság állítólagos szószólói bizonyultak az előrehaladás legnagyobb akadályának. A hitetlenség eltűrése, a kétely kijelentése, a sötétség dédelgetése bátorítja a gonosz angyalok jelenlétét, és utat nyit Sátán utasításainak végrehajtására.

FE 478-9. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

NK 390-91. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Ellentétben azokkal, akik megtartják Isten parancsolatait, és őrzik Jézus hitét, a harmadik angyal rámutat egy másik csoportra, amelynek a tévelygéseivel szemben ez a komoly és félelmes figyelmeztetés hangzik: „Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, az is iszik az Isten haragjának borából” (Jel 14:9-10). Ennek az üzenetnek a megértéséhez jól kell az itt alkalmazott szimbólumokat értelmeznünk. Mit jelképez a fenevad, a kép, a bélyeg?

NK 397. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – A próféta óva int a fenevadnak és bélyegének imádásától, majd kijelenti, hogy itt vannak azok, »akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét«. A kinyilatkoztatás ilyen éles különbséget tesz az Isten parancsolatainak megtartói és azok között, akik imádják a fenevadat, valamint a fenevad képét, és felveszik bélyegét. Ebből következik, hogy a törvény megtartása és a törvény áthágása jelzi a különbséget Isten imádói és a fenevad imádói között.

NK 528. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Azok, akik igyekeznek Isten parancsolatainak engedelmeskedni, gúnynak és támadásnak lesznek kitéve. Csak Isten segítségével állhatnak meg. Hogy el tudják viselni a reájuk váró próbát, meg kell érteniük Isten akaratát, Igéjének kinyilatkoztatásait. Csak azok tudják megdicsőíteni Istent, akiknek helyes fogalmaik vannak jelleméről, kormányzatáról, szándékairól, és azokkal összhangban cselekszenek. Csak azok fognak az utolsó nagy küzdelemben végig kitartani, akik felvértezték értelmüket a Biblia igazságaival. Egyszer mindenki fel fogja tenni magának ezt a súlyos kérdést: Istennek engedelmeskedjem-e vagy embereknek? A döntő óra már a küszöbön van. Szilárdan áll-e lábunk a sziklán, Isten változhatatlan Igéjén? Ki tudunk-e híven tartani Isten parancsolatai és a Jézus hite mellett?

TM 29-30. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten kivezeti népét a világból, éspedig az örökkévaló igazság magasztos színvonalára, nevezetesen, Isten parancsolatainak és Jézus hitének magaslatára. Isten fegyelmezi és teszi alkalmassá népét. Nem lesz köztük véleménykülönbség, hogy az egyik ezt, a másik, pedig éppen az ellenkezőjét higgye és vallja, a közösségtől függetlenül. Az egyháznak juttatott adományok és kormányok különbözősége által mindannyian eljutnak a hitnek egységére. Ha valaki fenntartja a Biblia igazságairól alkotott véleményét, függetlenül hittestvéreinek nézeteitől, s állítja, hogy jogosan ragaszkodik sajátságos szempontjaihoz, majd pedig másokra is előállnak nézeteikkel, egyenként jogaikra hivatkozva, hogy tetszése szerint hihet és beszélhet, tekintet nélkül a közösség hitére, akkor hova lesz az, az összhang, amely Krisztus és az Atya között létezett, s amiért Krisztus imádkozott, hogy fennálljon testvérei között?

TM 38-9. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Krisztusnak érettünk végzett szolgálatát elénk táró jellemét, - továbbá Sátánnak eltökélt vádaskodását ellenünk, - bemutatja Józsuát, a főpapot, aki Isten előtt könyörög Istennek törvénytartó népéért. Ugyanakkor Sátán nagy bűnösnek tünteti fel Isten népét: Isten elé tárja elkövetett bűneiket, - amelyekre ő kísértette őket - s követeli, hogy törvényszegéseik miatt elpusztításukra a kezébe adassanak. Követeli, hogy a szolgáló angyalok ne oltalmazzák őket a gonoszok szövetségével szemben. Tombol a dühtől, mert Isten népét nem kötheti csomókba, a világgal együtt, hogy egyedül és tökéletesen az ő alattvalói legyenek. Királyok, uralkodók és kormányzók felvették magukra az antikrisztusi bélyeget: az Írás sárkánynak ábrázolja őket, akik hadakoznak a szentek ellen, - azok ellen, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét. Isten népével szemben tanúsított ellenségeskedésük miatt bűnösségük ugyanúgy nyilvánvaló, mintha Krisztus helyett Barabást választották volna.

TM 50-1. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – E világon jelenleg csak egyetlen egyház építi a régi romokat, alapzatait felrakja, ösvényeit megújítja, ha pedig bárki is felhívja a világ, vagy a többi egyház figyelmét erre az egyházra, s Babilonnak bélyegzi, az Sátánnal működik együtt, az atyafiak vádolójával. Lehetséges-e, hogy közülünk támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, s akik éppen Sátán kijelentéseinek adnak hangot, nevezetesen mindannak, amit Sátán terjeszteni kíván e világon az Isten parancsolatainak megőrzőiről, s akik Jézus hitével bírnak? Vajon nincs-e elegendő tennivalótok, hogy buzgalmaitokat kiéljétek, hogy feltárjátok az igazságot a tévedés sötétségében élőknek? Ti pedig, akiket Isten anyagi javak és képességek sáfáraivá tett, rosszul használtátok fel az Úr javait, mert a tévedést terjesztettétek. Az egész világ gyűlöli azokat, akik Isten törvényének kötelező voltát hirdetik. A Jehovához hű egyház nem közönséges harcot vív. "Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság Lelkei ellen, melyek a magasságban vannak." Akik e harc jelentőségének csak valamennyire tudatában vannak, azok nem fordítják fegyverüket a harcoló egyház ellen, hanem minden erejüket megfeszítve, együttműködnek Isten népével a gonoszság lelkei ellen.

TM 133. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten felhívta Jánost, hogy szemlélje azt a népet, amely különbözik a fenevad vagy képének imádóitól, azoktól, akik a hétnek első napját ünneplik. Ennek a napnak az ünneplése a fenevad bélyege. János kijelenti: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.”

TM 58. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Istennek van választott népe, egyháza e földön, mely kiváló, az igazság tanítója, Isten törvényének védelmezője. Istennek vannak választott ügyvivői, férfiak, akiket vezet, akik a nap hevét és terhét hordozták, akik mennyei lényekkel együttműködnek, hogy építsék Krisztus országát e világon. Egyesüljünk tehát mindannyian ezekkel a választott ügyvivőkkel, hogy végül is közéjük számláltassunk, akikben él a szenteknek békességes tűrése, aki megtartották Isten parancsolatait és Jézus hitét.

9T 15-17. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Nem mindenki állt Isten ellenségei mellé. Nem mindenki lett áruló. Akad néhány hűséges is, akik igazak maradnak Istenhez, mert János ezt írja: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14,12). Nemsokára heves csata dúl majd Isten szolgái és azok között, akik nem szolgálják őt. Rövidesen mindent megráz, ami megrázható, hogy megmaradjon, ami változhatatlan.
Isten imádóinak különös ismertető jele a negyedik parancsolathoz való ragaszkodásuk lesz, mert a teremtői hatalmának jele, valamint az emberek részéről kifejezhető tisztelet és hódolat eszköze. A gonoszok megkülönböztető jele az a törekvésük lesz, hogy lerombolják a teremtés emlékünnepét és felmagasztalják Róma intézményét. A harc két táborra osztja a kereszténységet. Az egyikbe azok tartoznak, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, a másikba, pedig azok, akik imádják a fenevadat vagy annak képét, és felveszik annak bélyegét. Noha az állam és az egyház összefognak, hogy kicsinyeket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket arra kényszerítsenek, hogy vegyék magukra a fenevad bélyegét, ezt Isten népe nem fogja megtenni. Pátmosz prófétája így szól: „És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében valának az Istennek hárfái” (Jel 15,2), akik Mózes és a Bárány énekét éneklik.

2Szem 209-10. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – A küzdő egyház nem azonos a győzedelmes egyházzal. Az Úr azt szeretné, ha megpróbált szolgái életük végéig hirdetnék a mértékletességi reformot. Bontsátok ki a mértékletesség zászlaját! Tanítsátok az embereket arra, hogy legyenek szigorúan mértékletesek minden dologban, és váljanak a természet törvényeinek való engedelmesség bajnokaivá. Álljatok ki határozottan Isten igazsága mellett! Emeljétek a magasba az emberek előtt azt a zászlót, melyen ez a felírat áll: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14,12)

2T 450. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – A hetednapi adventisták, akik vallják, hogy várják és szeretik Krisztus megjelenését, ne kövessék a világiak útját. Nem mérvadó ez a parancsolattartók számára. Ne szabják magukat a vasárnapot ünneplő adventistákhoz sem, akik nem hajlandók elismerni törvényének kötelező voltát, hanem lábbal tapossák a parancsokat. Ez se legyen mérvadó a számukra. A parancsolattartó adventisták különleges, magasztos helyet foglalnak el. János szent látomásban szemlélte őket és ezt mondta róluk: „Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14,12)

3T 446.-7. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten az örök igazság magasztos alapzatán vezet ki népet a világból – az Isten parancsain és a Jézus hitén. Az Úr meg fogja fegyelmezni, fel fogja készíteni népét. Nem fognak csoportokra szakadozni, hogy az egyik ebben higgyen, a másik meg egészen másban, teljesen szembenálló nézetekkel, hogy mindegyik függetlenítse magát a testülettől. Az ajándékok és a vezető képességek segítségével, melyeket a gyülekezetbe helyezett, mindnyájan eljutnak majd a hit egységére. Ha valaki testvérei nézeteinek semmibevételével alakítja ki a Biblia igazságairól alkotott nézeteit, ha mindenáron a maga eljárásait akarja igazolni, ha azt hangoztatja, hogy joga van a maga külön nézeteihez, sőt másokra is rá akarja erőltetni azokat, akkor az illető hogyan tehetne eleget Krisztus imájának? S ha a másik és még másik támad, mind ragaszkodva a maga jogához, hogy abban higgyen és azt hirdesse, ami neki tetszik, tekintet nélkül az egyháztestület hitére, hol lesz már akkor az az összhang, ami Krisztus és az Atya között fennáll, s amiért krisztus könyörgött, hogy éljen testvérei között?

3T 571. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Sátán aknamunkáját ügynökei által, fogja végezni. Az olyan lelkészek, akik gyűlölik Isten törvényét, felhasználnak majd minden eszközt, hogy eltántorítsák az embereket az Isten iránti hűségtől. Legelkeseredettebb ellenségeink a vasárnapot ünneplő adventisták közül kerülnek ki. Teljesen eltökélték szívükben, hogy hadat viselnek azok ellen, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét. Ezek azt tartják, hogy erény, ha kimondják, leírják, és cselekedeteikkel is kifejezésre jutatják ellenünk irányuló keserű gyűlöletüket. Ne várjunk tőlük igazságos bánásmódot. Az ördög, őrjöngő gyűlöletet csihol bennük azok ellen, akik megtartják Isten parancsolatait. Rosszindulat és hamis beállítottság lesz a sorsunk, rosszul ítélik meg indítékainkat, cselekedeteinket, ki fogják kezdeni jellemünket. Így nyilvánul meg a sárkány haragja. De azt is láttam, hogy a legkevésbé se csüggedjünk el. Erőnk Jézusban, védőügyvédünkben rejlik. Ha alázatosan Istenben bízunk, és erősen ragaszkodunk ígéreteihez, akkor kegyelmet és mennyei bölcsességet ad, hogy elviseljük Sátán mindennemű cselvetéseit, és győztesként kerüljünk ki.

5T 472-3. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Zakariásnak az angyalról és Jósuáról szóló látomás különös erővel vonatkozik Isten népének lelki állapotára az elfedezés sorsdöntő napjának lezárásakor. A maradék egyház még majd súlyos megpróbáltatásokban és nyomorúságba kerül. Akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, érezni fogják bőrükön a sárkánynak és a seregeinek dühét. A Sátán a maga birodalmának tekinti a világot. Már előbb magához kaparintotta a hitehagyott egyházak fölötti uralmat, de itt ez a maroknyi csoport mégis ellene áll. Ha el tudná törölni őket a föld színéről, diadala teljes lenne. Ahogy régen felbujtatta a pogány nemzeteket, hogy irtsák ki Izraelt, úgy fogja felbújtatni a közeljövőben a föld gonosz hatalmait, hogy mészárolják le Isten népét. Mindenkire ráparancsolnak, hogy olyan emberi rendeletnek engedelmeskedjenek, amely sérti Isten törvényét. Akik hűek maradnak Istenhez és kötelességükhöz, azok majd fenyegetik, beárulják, és törvények kívül helyezik. Szüleik, testvéreik, rokonaik és barátaik árulják majd el őket.

5T 501. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Kedves B testvér és testvérnő. Úgy mutattak meg nekem mindkettőtöket, mint akik lelkileg veszedelembe forogtok. Letérő félben vagytok a helyes ösvényről, és szélesebb útra helyeztétek lábatokat. B testvérnő sok mindent mondott, szemernyit it, szemernyit ott, kicsit emitt, kicsit amott, ami olyan volt, mint a magvetés, ezért az aratás semmi esetre sem marad el. Szította a hitetlenséget, és azt hangoztatta a férjének, hogy az út, amelyen járnak, nagyon is keskeny, nagyon is szerény. Úgy vélekedett, hogy férjének képességei színvonalasabbak. Szélesebb és tekintélyesebb körökben kellene azokat felhasználni. B testvér teljesen egyetértett vele. Valójában ő vezette feleségét ehhez a nézethez. Eredetileg mindketten kezetekben tartottátok a lobogót melyen ez a felirat áll: Isten parancsai és a Jézus hite. De amikor köztiszteletnek örvendő emberekkel találkoztok az úton, behúztátok, és hátatok mögé rejtettétek lobogótokat. Azt mondtátok, hogy ha világgá kürtölitek, hogy hetednapi adventisták vagytok, akkor csorbul a tekintélyetek, és számos előnyt elveszítetek. Láttam, hogy a porban vonszoltátok hátatok mögött az igazság lobogóját. Azután felvetődött a kérdés: minek egyáltalán magatokkal vinni. Hihetünk abban, amit igazságnak tartunk, mégsem feltétlenül szükséges a tanítók és a tanulók orrára kötnünk, hogy ilyen népszerűtlen zászlót hordunk. Olyanok is voltak veletek, akiknek nem tetszettek ezek a javaslatok, mégis tétovázva, titeket követtek, ahelyett, hogy előragyogtátok volna világosságukat, ahelyett, hogy magasra emeltétek volna a lobogót. Ők is elrejtették zászlójukat, féltek mindenki előtt ragyogtatni a mennyből kapott világosságot.

2Szem 365. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Egy hetednapi adventista csoport tárult elém, melynek tagjai azt tanácsolták, hogy bennünket mint népet elkülönítő lobogót vagy jelet ne képviseljük olyan markánsan, mert az nem a legmegfelelőbb politika intézményeink sikerének biztosítására. Azonban ezt a megkülönböztető lobogót végig kell hordani az egész világon a próbaidő lezárulásáig! János így jellemzi Isten maradék népét: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14,12). Ez a törvény és az evangélium. A világ és az egyházak egyesült összhangban hágják át Isten törvényét, lerombolják Isten emlékünnepét, és olyan szombatot magasztalnak fel, mely a bűn emberének kézjegyét viseli. Urunk Istenünk szombatja azonban olyan jel, mely rámutat az engedelmesek és az engedetlenek közötti különbségre. Láttam, hogy némelyek kinyújtották karjukat a lobogó bevonására, és jelentőségének lehomályosítására…

8T 41-2. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! „Látomásban két hadsereg küzdelmét néztem. Az egyik sereget a világ jelvényeinek zászlói vezették, a másikat, pedig Immánuel fejedelem véráztatott zászlaja. Zászló-zászló után hullott gazdátlanul a porba, mikor az Úr seregéből század-század után állt át az ellenséghez, s az ellenség soraiból csapat-csapat után egyesült Isten parancsolat-tartó népével. Az ég közepén repülő angyal Immánuel zászlaját adta sokak kezébe, s ugyanakkor hatalmas hadvezér kiáltotta harsányan: „Jöjjetek a tűzvonalba. Akik hűek Isten parancsolataihoz és a Jézus hitéhez, foglalják el állásukat. Távozzatok közülük, s szakadjatok el tőlük, s tisztátalant ne illessetek, akkor felkarollak tieteket, s atyátok leszek, ti meg fiaim és leányaim lesztek. Aki akar, jöjjön az Úr segítségére, az Úr segélyére a hatalmasok ellen.”
A viadal tombolt. A győzelem majd ide, majd oda pártolt. Most a kereszt katonái vonultak vissza, mint amikor a zászlótartó lesorvad. De a látszólagos visszavonulás csak a kedvezőbb állások, elnyerését célozta. Örömkiáltásokat hallottam. Dicsének szállt fel Istenhez és angyalok csatlakoztak az énekléshez, amikor Krisztus katonái kitűzték zászlaját az addig ellenséges kézen levő erődök falaira. Üdvösségünk parancsnoka vezette a harcot és segítséget küldött harcosainak. Hatalma feltűnően látható lett és ez bátorította harcosait, hogy nyomuljanak a várkapukig. Az igazságos tettek mezején félelmetes dolgokra tanította katonáit, mikor lépésről-lépésre, diadalról diadalra vezette őket.
Végül is diadalt arattak. A sereg, mely az Isten parancsolatai, és a Jézus hite fel iratú zászlót követte, győzedelmeskedett. Krisztus katonái közvetlenül a város kapuinál álltak, s a város ujjongva üdvözölte a Királyt. Létrejött a béke, az öröm és az örökkévaló igazságosság országa.

6T 395. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Az Úr nevében kell előre haladnunk, zászlaját kibontanunk, Igéjét javasolnunk. Mikor a hatóságok megparancsolják majd, hogy hagyjuk abba ezt a tevékenységet. Amikor megtiltják majd, hogy hirdessük Isten parancsait és a Jézus hitét, akkor azt kell mondanunk, amit az apostolok mondtak: „Péter és János, pedig felelvén, mondának nékik: Vajon igaz dolog-e Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogy nem Istenre, ítéljétek meg! Mert nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk” (Csel 4,19-20).

8MR 342. – Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

CM 122. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

CT 548. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

CW 102-3. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

JÉ 334. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten parancsolatainak emberi előírásokkal történő helyettesítése nem szűnt meg. Még a keresztényeknél is vannak olyan intézmények, szokások, melyeknek nincs szilárdabb alapjuk, mint az atyák hagyományai. Az ilyen, pusztán emberi tekintélyen nyugvó szokások helyettesítik az isteni rendeléseket. Az emberek ragaszkodnak hagyományaikhoz, nagyra becsülik szokásaikat, és gyűlöletet táplálnak azok iránt, akik megpróbálják megmutatni nekik tévedésüket. Napjainkban, amikor felhívást kapunk, hogy figyeljünk Isten parancsolataira és a Jézus hitére, ugyanazt az ellenségeskedést tapasztaljuk, ami Jézus idejében megnyilvánult. Isten maradék népéről íratott meg: „Megharaguvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele” (Jel 12:17).

EW 42. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – 1849. március 24-én a mainei Topshamban az ottani testvérekkel nagyon jó és érdekes összejövetelünk volt. Isten lelke kiáradt ránk és én lélekben elragadtattam az élő Isten városához. Megmutattatott nekem, hogy Isten parancsolatai és Jézus Krisztus bizonyságtétele, mely a zárt ajtóra utal, elválaszthatatlanok. Isten törvényeinek teljes jelentősége éppen akkor lett nyilvánvaló és Isten népe a szombat igazságot éppen akkor ismerte fel, midőn a mennyei szentélyből a szentek szentjébe vezető ajtó megnyílt. Itt a szentek szentjében van a frigyláda s benne a Tízparancsolat. Ez az ajtó mindaddig zárva volt, míg Jézus közbenjárói tisztje a szentélyben 1844-ben befejeződött. Akkor zárta be a szentély ajtaját és felnyitotta a szentek szentjét, a második kárpiton átlépett, ahol most a frigyláda előtt áll, és ahova most Izrael hite irányul.

EW 63. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Láttam annak szükséges voltát, hogy a hírnökök éberen ügyeljenek s azonnal lépjenek fel, ha valahol fanatizmust, üres ábrándozást tapasztalnak. Sátán minden oldalról szorongat bennünket, ha nem vigyázunk eléggé, s ha nem figyeljük nyitott szemmel csalását és csapdáit és ha nem öltjük fel Istenünk teljes fegyverzetét: a gonosz tüzes nyilai célba találnak. Isten szava rendkívül sok drága igazságot tartalmaz, de a nyájnak most a korszerű igazságra van szüksége. Nagyon veszélyes a hírnökökre, ha elhagyják az időszerű igazság egyes pontjait, és e helyett olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyek nem szolgálják a nyáj egységét és a lelkek megszentelését. Sátán e tekintetben mindent megragad, hogy Isten munkájának ártson.
A szentélyről szóló tan, a 2300 napról szóló igazsággal kapcsolatban, továbbá Isten törvényei, meg Jézus Krisztus hite, oly tárgyak, melyek alkalmasak arra, hogy a Jézusvárás lefolyt mozgalmát megvilágítsák, megismertessék jelen helyzetünket, meggyőzzék a kételkedők hitét, és biztonságot nyújtsanak a dicsőséges jövőről. Számtalanszor meggyőződtem róla, hogy a hírnököknek különösen ezekkel a tárgyakkal kell foglalkozni.

Ev. szolgái 102. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Káin áldozata nem volt kedves Isten előtt, mert Krisztus nélküli áldozat volt. Üzenetünk súlypontja nem Isten törvénye önmagában, hanem ezzel együtt a Jézusba vetett hit. Ösvényünket ma egy ragyogó fény világítja meg, amely Krisztusba vetett hitünket növeli. Minden fénysugarat magunkévá kell tennünk és a szerint élnünk, nehogy az ítéletkor vádolónk legyen. Feladataink és kötelességeink egyre fontosabbá válnak számunkra, ahogy egyre tisztábban látjuk az igazságot. Amikor ránk árad a világosság, megmutatja és megfeddi a tévedéseket, amelyek a sötétségben voltak elrejtve, és arra késztet, hogy az ember élete és jelleme megváltozzék, az Istentől nyert világossággal összhangba kerülve. Bűnök, amelyek egykor a lelki vakság miatt a tudatlanság bűnei voltak, többé nem követhetők el anélkül, hogy vétkessé ne tennének. A világosság növekedésével az embereknek át kell alakulniuk, emelkedetté és nemessé válva, különben még eltévelyedettebbé és makacsabbá lesznek, mint azelőtt.

ML 73. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Két nagy alapelv van: egyik a hűség, a másik a hűtlenség alapelve. Mindannyiunknak szüksége van nagyon keresztényi bátorságra, hogy felemelhessük azt a zászlót, amelynek felirata: Isten parancsolatai és Jézus hite… Az engedelmesek és az engedetlenek közötti határvonal világosnak és megkülönböztethetőnek kell lennie. Szilárdan el kell határoznunk, hogy az Úrnak akaratát cselekedjük minden időben és minden helyen…

ML 315. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten nevében emeld fel zászlódat az igazságért és az igazságosságért, Isten parancsolataiért és Jézus hitéért. Szükséged van most az igazság teljes fegyverzetére, a Lélek kardjára, amelynek éle soha ki nem tompul, hanem utat vág magának a bűnön és az igazságtalanságon keresztül.

MM 94. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

MM 97-8. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

SD 215. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Mindannyiunknak nagyobb keresztény bátorságra van szükségünk, hogy magasra emelhessük azt a zászlót, amelyre fel vannak írva Isten parancsolatai és Jézus hite. A lázadás vezetőjével nem köthetünk semmilyen kompromisszumot… Szilárd határozatot kell hoznunk, hogy minden időben és minden helyen csak az Úr akaratát cselekedjük.

2Szem 382. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Magasba kell emelnünk a zászlót, melynek feliratán ez áll: „Isten parancsolatai és a Jézus hite.” Az Úr törvényének való engedelmesség a nagy kérdés, ne hagyjuk hát azt figyelmen kívül. Igyekeznünk kell felébresztenünk az egyháztagokat és a hitetleneket, hogy tanulják meg a menny törvényének rendeléseit, és engedelmeskedjenek azoknak. Naggyá és dicsőségessé kell tennünk a törvényt.

6T 61. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Amikor csak két hétig tudok szólni a gyülekezethez, ne mulasszátok el a szombatkérdés hirdetését, amíg minden mást eléjük nem tértok, feltételezve, hogy ezzel elkészítitek előtte az utat. Emeljétek magasra a lobogót, Isten parancsait és a Jézus hitét. Ezt tegyétek központi témává. Azután erős érvekkel fokozzátok még hatalmasabb erővé. Időzzetek tovább a Jelenéseknél is. Olvassátok, magyarázzátok, s juttassátok érvényre a tanítást.

6T 144. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Akadnak, akik mindent elkövetnek, hogy kevésbé szembeszökővé tegyék a különbséget a hetednapi adventisták és a hét első napjának megtartói között. Olyan hetednapi adventista nevet viselő csoportot mutattak nekem, mely azt tanácsolta, hogy nem kellene annyira feltűnően magasra emelnünk a minket megkülönböztető néppé tevő lobogót, vagy jelt. Azt állították, hogy intézeteink sikere érdekében nem ez a legcélirányosabb. Ez azonban nem a zászlóbevonásnak, sem a hitünkért való szégyenkezésnek az ideje. E jól kivehető lobogót: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét,” felirattal végig kell hordoznunk az egész világon, amíg a próbaidő le nem jár. Növelnünk kell erőfeszítéseinket, hogy előbbre jussunk a különböző területeken, a támogatás biztosítása kedvéért mégsem szabad hitünket álcáznunk. Az igazságnak el kell jutnia a halálukon levő emberekhez. S ha bármi módon álcázzuk az igazságot, Istent becstelenítjük meg s emberek vére csúfítja majd ruházatunkat.

6T 290. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Fennáll a lehetőség, fennforog a veszély, hogy a szegényekért végzett helyénvaló munka közben szem elöl tévesztjük az igazság hatalmas elveit. Ebben a tevékenységünkben is szüntelenül szem előtt kell tartanunk a lélek szükségleteit, - ezt soha ne feledjük el. A testi szükségletek kielégítése terén végzett fáradozásaink közben az a veszély fenyeget, hogy elválasztjuk az utolsó evangéliumi üzenettől annak legfőbb és legényegesebb vonásait. Az egészségügyi hittérítés néhány helyen elvonta azokat a tehetségeket és anyagiakat, amelyek a munka más területeihez tartoztak s elhanyagoltuk a lelkibb-jellegű erőfeszítéseket. Az örökké növekvő lehetőségek folytán – melyek valamennyi osztály testi szükségleteinek kielégítése terén léteznek – az a veszély fenyeget, hogy az egészségügyi hittérítés kiszorítja az Isten által ránk bízott üzenetet, melyet, pedig minden városban hirdetnünk kell: Krisztus közeli eljövetelét s annak szükségét, hogy engedelmeskedjük Isten parancsolatainak és Jézus bizonyságtételeinek. Ez az üzenet a mi tevékenységünk felelőssége. Hangos kiáltással kell azt hirdetnünk, s eljuttatnunk az egész világra. Ezzel kell egyesülnie minden országban az egészség elvei terjesztésnek, de nem az üzenettől függetlenül, sem pedig az helyett. Az egészségügyi tevékenység ne követeljen magának akkora figyelmet, hogy megrövidítse a munka többi ágait. Az Úr utasítása az, hogy vegyük figyelembe a munka valamennyi ágát. Tevékenységünk így egyenletes, arányosan és kiegyensúlyozottan fejlődhet.

6T 292-3. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – A föld történelmének végéhez közeledünk, és az Úr felszólít mindannyiunkat, hogy emeljük magasra a zászlót, melyen ez a felírat olvasható: „Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” Az Úr felhívja népét, hogy tökéletes összhangban dolgozzon. Felhívja az egészségügyi hittérítéssel foglalatoskodókat, hogy legyenek egyek az igehirdetőkkel. Felhívja az igehirdetőket, hogy egyesüljenek az egészségügyi hittérítőkkel. S felhívja a gyülekezetet, hogy vegye vállára kijelölt kötelességét, emelje magasra az igaz tökéletesítés zászlaját a maga területén, s tegyék szabaddá a tapasztalt munkásokat, hogy új területekre hatolhassanak be. Egyetlen csüggesztő szót se szóljunk senkihez, mert ez elszomorítja Krisztust, és igen-igen teszik az ellenfélnek. Valamennyien rászorulunk a Szentlélek keresztségére. Mindenkinek tartózkodnia kell a bíráló, leszóló megjegyzésektől, s közelebb kell húzódnia Krisztushoz, hogy átérezhesse a súlyos felelősséget, melyet Krisztus munkatársai hordanak: ’Tartsatok össze, összetartsatok’, ezek a mennyei oktató szavai. Egységben az erő, a széthúzásban, pedig a gyengeség és a vereség.

6T 434. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Lelkek pusztulnak el Krisztus nélkül, s akik tanítványainak vallják magukat, hagyják őket meghalni. Testvéreink olyan képességekkel rendelkeznek, melyeket pontosan az emberek megmentésére kaptak. Néhányan azonban kendőbe csavarják képségeiket s elássák a földbe. Az ilyen tétlenek mennyiben hasonlítanának az ég közepén repülő angyalhoz, aki Isten parancsait és Jézus hitét hirdeti? Milyen kérlelés venné rá őket, hogy felriadjanak, és munkához lássanak a Mesterért? Mit is mondhatnák ezeknek a dologkerülő gyülekezeti tagoknak, hogy eszükbe vegyék annak szükségét, hogy felássák talentumaikat, és a pénzváltóknál helyezzék el? A mennyek országában nem lesz egyetlen tétlen munkakerülő sem. Bárcsak isten teljes fontosságában a gyülekezet elé tárná ezt a dolgot! Bárcsak felriadnak Sion és felöltené gyönyörű ruháját! Ó, bár csak ragyogna!

7T 150. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten olyan zászlót helyezett kezünkbe, melyen ez a felirat áll: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!”(Jel 14,12).Megkülönböztető, elválasztó üzent ez – üzenet, melynek nem szabad bizonytalanul hangzania. El kell vezetni az embereket a repedezett kutaktól – melyekben nincs víz – az élet vizének kiapadhatatlan forrásához.

8T 77. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Az orvosi hittérítés legyen az egyház olyan munkája, mint a testnek a jobb keze. A harmadik angyal repül előre, hirdeti Isten parancsolatait és Jézus hitét. Az orvosi hittérítés az örömhír a gyakorlatban. Minden területnek össze kell hangolódnia és hangoztatni a meghívást: jöjjetek, mert minden készen vár.

8T 197. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Az első és a második angyal üzenetét felemelő harmadik angyal üzenete a mi időnkre szól. Magasra kell emelnünk a zászlót, melyen ez a felírat áll: „Isten parancsolatai és a Jézus hite.” A világnak rövidesen a megszegett törvény felett kell szembenéznie a nagy Törvényadóval. Nem azaz idő van most, amikor félretehetjük az előttünk tornyosuló nagy kérdéseket. Isten felhívja népét, hogy a törvényt naggyá tegyék és dicsőségessé.

9T 61. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Az utolsó evangéliumi üzenet nagy és csodálatos munkáját úgy kell most végeznünk, mint még soha. Az Ige örömhír szolgálatával – könyveinkkel és folyóiratainkkal – el kell juttatnunk a világhoz az igazság világosságát. Kiadványainknak rá kell mutatniuk arra, hogy minden dolog vége elközelgett. Felszólítottak, hogy közölje kiadóhivatalainkkal: ’Emeljétek magasba a lobogót, azután még magasabbra. Hirdessétek a harmadik angyal üzenetét, hogy meghallja az egész világ. Hadd lássák, hogy itt vannak, akik kitartanak Isten parancsolatai és Jézus hite mellett (Jel 14,12). Hirdesse irodalmunk – mint megannyi tanú az üzenetet az egész világnak.

TM 16-17. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Éppen napjainkban öltözködjék fel az egyház szép öltönyébe: „Krisztus életszentségébe.” Állítsuk, helyre s mutassuk be a világos, határozott különbséget a világ előtt: lobogtassuk fennen Isten parancsolatait és Jézus hitét. Lássák meg a szentség szépségét, természetes fényében: ellentétben a hűtlenek torzult sötétségével, akik lázadva eltértek Isten törvényétől. Így elismerjük törvényét, az ő kormányzatának alapzatát a mennyben és földi domíniumaiban. Tekintélyét határozottan és világosan tárjuk a világ elé: ne ismerjünk el semmilyen törvényt, mely Jehova törvényeivel ütközik. Ha Isten intézkedéseinek ellenére megengedjük, hogy a világ befolyásolja elhatározásainkat vagy tevékenységünket, akkor Isten terve vereséget szenved. Legyen az ürügy bármilyen tetszetős, ám ha a gyülekezet ingadozik, hűtlenségét feljegyzik a menny könyveiben, nevezetesen, hogy legszentebb megbízatásait elárulta, tehát árulója Krisztus országának.

TM 24. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Művünk kezdettől fogva agresszív irányt vett. Tagjainak száma csekély volt, legtöbben a szegényebb néposztályból valók. Meglátásainkat, hittételeinket a világ alig ismerte. Nem voltak imaházaink, csak néhány könyvünk, s igen korlátolt lehetőségeink művünk előbbre vitelére. Nyájunk a főutak és mellékutak mentén szétszórtan élt, városokban, kisebb helyeken és erdőségekben. Üzenetünk tárgy volt, Isten parancsolatai és Jézus hite.

TM 114. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Isten parancsolatai és Jézus Krisztus bizonyságtétele, azaz a prófétaság lelke, immár birtokunkban van. Isten Igéjében felértékelhetetlen drágagyöngyök vannak. Akik az Igét kutatják, tartsák tisztán, világosan elméjüket. Ne engedjék, hogy étvágyukat ínyenckedés rontsa meg, ne hódoljanak kedvteléseiknek evésben, ivásban.

TM 219-20. – Az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – A vallásszabadság kérdése igen fontos. Ennek megfelelően igen bölcsen, megfontoltan kezelendő. Ha nem így teszünk, fennforog a veszély, hogy eljárásunkkal válságot idézünk fel, még mielőtt felkészültünk volna rá. Üzenetünk súlypontja legyen: „Isten parancsolatai és Jézus hite!” Testvéreinket óva intjük, ne tegyenek olyasmit, amivel kihívjuk magunk ellen a hatóságokat, ezzel elejét vesszük annak, hogy művünket korlátozzák, vagy pedig lehetetlenné tegyék az üzenet hirdetését különböző helyeken.

1888 – 117. – A Jézus hitét! –

Ellen Gould White kommentárja a Jelenések könyvére