ML 304. – És láték más angyalt. – Ha angyalok hirdetnék az evangéliumot az emberek helyett, akkor nem maradnának egész területek sötétben és a halál árnyékában, ha az ő munkájuk lett volna – amiképpen azt az ég közepén repülő angyal ábrázolja -, hogy hirdessék az evangéliumot a föld lakósainak. Azonban az Úr semmit sem tesz az ember közreműködése nélkül. Ha kifejezhetnénk szavakkal azt a mély érdeklődést, amelyet az angyalok tanúsítanak az ember iránt, akkor micsoda lelkes szavak hangzanának el, hogy másokkal is közöljék a menny üzenetét (1892,45. levél).
JÉ 537. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Jeruzsálem elpusztításáról szóló próféciájában Krisztus ezt mondta: „És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. De aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül. És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Mt 24:12-14). Ez a prófécia ismét beteljesül majd. Annak a napnak megsokasodó gonoszsága visszatükröződik a mi nemzedékünkben is. Különösképpen így van ez az evangélium hirdetésére vonatkozó jövendöléssel kapcsolatban. Pál a Szentlélek által megvilágosítva és vezetve kijelentette, hogy Jeruzsálem eleste előtt az evangéliumot prédikálták „minden teremtménynek az ég alatt” (Kol 1:23). Így most az ember Fia eljövetele előtt, az örökkévaló evangéliumot kell prédikálni „minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek” (Jel 14:6). Isten „rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban” (Ap 17:31). Krisztus azt is közli velünk, hogy ez a nap mikor virrad majd meg a számunkra. Krisztus nem azt mondja, hogy az egész világ megtér majd, hanem csak azt, hogy: „Az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Mt 24:14). Azzal, hogy az evangéliumot mi hirdethetjük a világnak, tőlünk, illetve az evangélium hirdetésének hőfokától függ, hogy siettetjük-e Urunk visszatérését. Nekünk nemcsak várnunk kell, hanem sietve kell elé menni Isten napjának. (Vö. 2Pt 3:12). Ha Krisztus egyháza elvégezte volna már kijelölt munkáját úgy, ahogy azt az Úr elrendelte, akkor Isten az egész világot már régebben figyelmeztette volna erre, és az Úr Jézus Krisztus már eljött volna a földre hatalommal és nagy dicsőséggel.
CM 16-17. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
Ev 59. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az igazságot hirdetnünk kell minden népnek, nemzetnek, ágazatnak és nyelvnek. Eljött a támadó hadjárat ideje a városokban és az elhanyagolt, megmunkálatlan területeken (RH 1904. jan. 23).
Isten szorgalmas munkára szólít fel. Ebben a válságban félszívű igyekezet nem hoz sikert. A városokban végzett munkánkban vadásznunk kell a lelkeket. Bölcs terveket kell készítenünk annak érdekében, hogy az ilyen munkát a legelőnyösebben végezhessük (RH 1906. szept. 27).
Ev szolgái 15. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – A tanítványoknak adott megbízatás nekünk is szól. Ma ugyanúgy, mint akkor, a megfeszített és feltámadt Üdvözítőt kell felmagasztalni azok előtt, akik Isten és reménység nélkül élnek a világban. Az Úrnak szüksége van pásztorokra, tanítókra és evangélistákra. Ajtóról ajtóra kell hirdetni szolgáinak az üdvösség üzenetét. Minden néphez, nyelvhez és nemzethez el kell vinni a hírt a Krisztus általi bűnbocsánatról. Ne erőtlen, élettelen kifejezésekkel terjesszék az üzenetet, hanem világos, határozott, megindító szavakkal. Százan és százan várnak intésre, hogy mentsék meg életüket. A világnak a keresztényben kell a kereszténység erejének bizonyságát látnia. Nemcsak egyes helyeken, hanem az egész világon mindenütt szükség van az irgalmasság üzenetére.
Ev szolgái 281. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Ha az Úr munkáját egy országban, nagyobb áldásban részesíti, akkor ez azért történik, hogy ott az önkéntes adakozás lelkülete legyen úrrá, hogy támogatni tudjanak másokat, akik segítségre szorulnak, és így az Ő munkájának alapot biztosítsanak, és annak tekintélyt kölcsönözzenek. Isten nem nézi a személyt vagy a helyi tekintélyt. Munkája egy nagy egészet képez. Igazságát minden nemzettel, néppel és nyelvvel közölni kell. Ott, ahol az emberek az igazságot elfogadják, gyülekezeti és iskolaépületeket kell létesíteni, valamint egyéb kisegítő eszközöket biztosítani. A Föld számos helyén nyomdákat kell felállítani.
MM 131. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
2Szem 18. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Emlékezzünk arra, hogy a Szentlélek erősíti meg az Ige igazságát, s azt Krisztus megbízása szerint minden nemzetnek, ágazatnak, népnek és nyelvnek hirdetnünk kell. Isten így munkálkodik. Krisztus nagy hatalma ad erőt az Igének, mely az igazságoz való megtérés által hitbeli megtérést, nyújt férfiaknak és nőknek, és képesíti őket arra, hogy készséggel vigyék véghez Krisztus rendeléseit. Az emberi közvetítőnek, a látható eszközöknek hirdetnie kell az Igét, miközben az Úr Jézus láthatatlanul hatékonnyá és erőteljessé teszi az Igét Szentlelke által (1900, 105. levél).
3T 388-89. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – A nagyszerű munkát, amelyről Jézus mondta, hogy ennek eléréséért jött, most földi követőire bízta. Krisztus a fejünk, Ő vezeti a mentés hatalmas munkáját, minket, pedig felszólít, kövessük példáját. Az Úr világraszóló üzenetet bízott ránk. El kell jutni ennek az igazságnak minden nemzethez, nyelvhez és néphez. Szembe kell neki szegülni az ördög hatalmával. Krisztusnak kellett őt legyőzni, de le kell győzni azt Krisztus követőinek is. Széleskörű harcot kell folytatnunk a sötétség hatalmaival. S hogy ezt sikeresen tudjuk végezni, anyagiakra van szükségünk. Istennek nem szándéka, hogy a mennyből küldje angyalait, hanem követőinek kezére juttatta anyagiak talentumát, hogy pontosan ennek a harcnak fenntartására fordítsák.
Olyan elgondolást adott népének, mellyel elég összeget teremthetnek elő, hogy önellátóvá tegyék vállalkozásukat. Istennek a tizedfizetés rendszere az egyszerűsége és méltányossága miatt szépséges. Valamennyien hittel és bátorsággal ragadhatjuk azt meg, mert hiszen isteni eredetű. Egyszerűséget és sok mindenre használhatóságot vegyít össze magában, ami nem követelhet meg különleges képességet ahhoz, hogy meg tudjuk érteni, és részt tudjunk venni benne. Mindenki úgy érezheti, hogy igenis kiveszi részlét a mentés becses munkájából. Minden férfi, nő és fiatal az Úr kincstárnoka lehet, eszköz, hogy kielégítse a kincstár szükségleteit. Az apostol mondja: „Mindenitek tegye félre magánál, amit sikerül összegyűjtenie, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, a mikor odamegyek” (1Kor 16,1).
4T 79. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Adhatnak-e kevesebbet a keresztények, akik pedig előrehaladottabb világossággal rendelkeznek, mint amennyit a héberek adakoztak? Kielégíti-e az idők végéhez közel élő keresztényeket, ha fele annyit sem adakoznak, mint régen a zsidók adakozta? A zsidók közössége nemzetük javát szolgálta – de az utolsó időben végzett munka az egész világra kiterjed. Az igazság üzenetének feltétlenül el kell jutnia minden nemzethez, nyelvhez és néphez – kiadott nyomtatványait szerte kell szórnunk, akár az őszi faleveleket.
Meg van írva: „Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal” (1Pét 4,1). S ismét: „Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt” (1Ján. 2.6). Vessük fel magunknak a kérdést: Mit tett volna Üdvözítőnk a mi körülményeink között? Mi módon törekedett volna a lélekmentésre? Ezekre a kérdésekre Krisztus példája a felelet. Hiszen Urunk maga mögött hagyta királyi tisztjét, félretette dicsőségét, feláldozta gazdagságát, emberi formával takarta el istenségét, hogy ott érje el az embereket, ahol vannak. Példája bizonyítja, hogy Ő életét adta a bűnösökért.
CM 148. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
6T 438. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Ésaiás prófétán át ígéri: „Irgalmasságod előtted jár; az Úr dicsősége követ” (És 58,8). Krisztus igazsága az, ami előttünk jár s az Úr dicsősége lesz jutalmunk. Ti, az élő Isten gyülekezetei, tanulmányozzátok az üzenetet, s gondoljátok meg, hogy hitetek, lelkiségetek, az isteni erő hiánya mennyire hátráltatják Isten országának eljövetelét. Ha mennétek és végeznétek Krisztus munkáját, Isten angyalai megnyitnák előttetek az utat, előkészítenék a szíveteket az örömhír befogadására. Ha mindannyian élő hittérítők lennétek, sebesen hirdetnétek a jelen üzenetet minden országban, minden népnek, nemzetnek és nyelvnek. Ez az a munka, melyet el kell végeznünk, mielőtt Krisztus eljönne nagy hatalommal és dicsőséggel. Őszinte imára hívom fel a gyülekezetet, hogy felfogják felelősségüket. Isten munkatársai vagytok-e egyénenként? S ha nem, miért nem? Mikor szándékoztok elvégezni a menny által kijelölt munkátokat?
7T 51. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Isten megtanította népét a világ felvilágosítására. Képességekkel látta el őket, melyek segítségével kiterjesztik művét, míg csak körül nem öleli a Földet. A Föld minden részsén korházakat, iskolákat, könyvkiadókat és hasonló intézményeket kell létrehoznunk Isten művének véghezviteléhez.
Az evangélium záró üzenetét el kell jutatnunk „minden nemzethez, ágazathoz, nyelvhez és néphez” (Jel 14,6). Külföldön az üzenet teljesítéséhez szükséges számos vállalkozást megalapítanunk és sikerre juttatnunk. Az egészséges éttermek, orvosi rendelők, s a korházak megalapítása a betegek és a szenvedők számára éppolyan szükséges Európában, mint Amerikában. Számos országban orvosi hittérítést kell elkezdenünk, hogy Istennel a szerencsétlenek között segítőkezekként tevékenykedjünk.
7T 106-7. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Megkülönböztethető, különleges nép vagyunk. Ezért most, és mindig legyünk mentesek minden világi szemponttól. Ne szövetkezzünk azokkal, akikben nincs meg a bölcsesség Isten követelményeinek felismerésére, amit pedig olyan világosan kijelent törvényében. Minden orvosi intézményünket hetednapi adventista intézményként alapítsunk, hogy az evangéliumot, orvosi hittérítést képviseljék, s így előkészítsék az utat az Úr eljövetelére. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy az éggel próbálunk összhangba dolgozni. Tegyünk bizonyságot minden nemzetnek, törzsnek és népnek, hogy mi olyan nép vagyunk, amely szereti és féli Istent, olyan nép, amely megszenteli a teremtés emlékünnepét, mint jelet Isten és gyermekei között; jelet, mely megszentel minket. Hitünket világosan ki kell mutatnunk, hisszük, hogy az Úr hamarosan eljön az ég felhőiben.
CS 39-40. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
7T 215. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Nem szabad alábbhagynunk az önfeláldozást, hogy eljuttathassuk az örömhírt, minden nemzethet, törzshöz, nyelvhez és néphez. Vezetőink legyenek mindenben hűséges intézők, őrizzék lelkiismeretesen a tökét, melyet népünk összeadott. Szükségtelen kiadásokat akadályozzunk meg. Ha építkezünk, ha eszközöket szerzünk be a munkához, óvakodjunk, nehogy terveink olyan választékosak legyenek, hogy felesleges kiadásokba keveredjünk, mert ez mindig lehetetlenné teszi a terjeszkedést más területeken, különösen külföldön. Ne terheljük a kincstárat hazai intézmények alapításával. Ha az igazság előretörését csonkítással veszélyeztetjük a túlnan fekvő területeken.
8T 40. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – A mai időkre szóló igazság most a királyok termeibe ragyog be. Az államférfiak figyelmét felhívja a Bibliára – a nemzetek törvénykönyvére, - s összehasonlítják nemzeti törvénykönyveiket a Biblia törvényeivel. Nekünk, Krisztus képviselőinek nincs vesztegetni való időnk. Erőfeszítésünket nem szabad néhány helyre korlátoznunk, ahol olyan bőven árad a világosság, hogy nem becsülik meg. Hirdetnünk kell az evangéliumi üzenetet, minden nemzetnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek.
8T 115-16. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az elmúlt korszakokban felhalmozódott világosság mind ránk ragyog. Izrael feledékenységének a feljegyzéseit a mi felvilágosodásunkra őrizték meg. Isten kinyújtotta kezét, hogy népet gyűjtsön most magának minden nemzetből, törzsből és nyelvből. Az adventmozgalom síkraszállt örökségéért, mint ahogy Isten síkraszállt az izraelitákért, mikor Egyiptomból vezette ki őket. Az 1844-es csalódás népének hitét tette próbára, akár a zsidók hitét a Vörös tengernél. Ha a korai ádventisták megbíztak volna az irányító kézben, mely velük volt a múlt élményeiben, akkor meglátták volna Isten szabadítását. Ha azok, akik egy szívvel lélekkel fáradoztak az 1844 munkájában, mindnyájan befogadták volna a harmadik angyal üzenetét, s a Szentlélek erejével hirdették volna, az Úr hatalmasan megsegítette volna igyekezetüket. A világosság özöne árasztotta volna el a világot. A föld lakósait évekkel ezelőtt figyelmeztettük volna, a záró munkát befejeztük volna, s Krisztus eljött volna megváltani népét.
9T 24. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – A világosságot, melyet Isten az Ő népének adott, nem szabad a gyülekezetre korlátoznunk, mely már ismeri azt, hanem szét kell vetítenünk a világ sötét helyeire. Akik a világosságban élnek, amint Krisztus is a világosságban van, azok együttműködnek az Üdvözítővel az által, hogy mások előtt is felfedik, amit előttük már megnyitott. Isten szándéka, hogy tudomására hozza a jelen igazságot minden törzsnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek. A férfiakat és nőket a világi haszon és világi élvezetek keresése köti le. Ezrek és ezrek nem szakítanak időt arra, hogy gondoljanak lelkük megmentésével. Eljött az idő, amikor Krisztus közeli eljövetele üzenetének az egész világon fel kell harsannia.
9T 32. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az embernek nincs joga azt gondolnia, hogy határt kell szabnia a lélekmentés munkájának. Belefáradt-e Krisztus valaha is tevékenységébe? Visszahúzódott-e valaha is az áldozathozataltól és nehézségektől? A gyülekezet tagjainak olyan kitartóan és szakadatlanul kell fáradozniuk, amint Krisztus tette. Mindig tettre készen kell állniuk a Mester parancsa iránti engedelmesség terén. Ahol elvégzésre váró munkát látunk, fogjunk hozzá, tegyünk meg mindent, s le ne vegyük szemünket Jézusról. Ha a gyülekezeteink tagjai megfogadnák ezt az utasítást, a lelkek százait nyernénk meg Krisztusnak. Ha minden gyülekezeti tag életerős hittérítő lenne, az örömhír sebesen terjedne minden országban, minden nép, nemzet és nyelv között.
SD 44. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az Úr nem tervezte korlátozni magát kizárólag választott népe számára. Krisztus választott küldötteinek kegyelmének evangéliumát kellett hirdetnie minden nemzetnek, ágazatnak és nyelvnek. Hirdetnünk kell, hogy a Nagy közvetítő az egész világot hívja magához. A zsidó egyház el volt rendelve, hogy Isten képviselője legyen egy bukott világban, de hogy elvégezhessék feladatukat, a zsidóknak elkülönülteknek kellett maradniuk eljárásukban, mint nép mely különbözött a többi bálványimádó népektől a világon. A világban kellett maradniuk, megtartva különleges, szent jellemüket. Megőrizhették volna lelkiségüket, ha azt teszik, amit Ádám és Éva lemulasztott megtenni – engedelmességet tanúsítani Isten minden törvénye iránt, bemutatva jellemükkel Isten kegyelmét, együttérzését és szeretetét. És így jellemtökéletességükkel minden nép fölé kellett volna emelkedniük; mert csak a fedhetetlen és engedelmes népre áraszthatta Isten gazdag áldásait. Így kellet a törvény elveit, mely irányítja országát felemelni az egész világ előtt. Amilyen mértékben a nép válaszol a felkínált kegyelemre, szentségre és könyörületességre olyan mértékben lett volna a világ világossága. Ők állandóan Istenre hívták volna fel a figyelmet, mint bölcs, tévedhetetlen és legfelsőbb Uralkodóra, és hála Istennek ez visszhangzott volna a föd minden részén…Az Úr a mi Istenünk és neki ma is ugyanaz a terve Benne hívő nagy népével.
LS 217. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – A közösség nem teszi a huszad részét sem annak, amit az igazság ismeretének terjesztésében megtehetne. A prédikátorok többet érnének el, ha lapok és traktátok terjesztésével összeköttetésben dolgoznának, mintha csak az igét hirdetnénk iratok nélkül. A sajtó hatalmas eszköz, melyet Isten arra rendelt, hogy az a prédikátorok tevékenységével egybe legyen kötve, hogy az igazságot elterjesszük minden nemzetségnek és ágazatnak és nyelvnek és népnek. Sok lelket más módon nem is lehet megközelíteni.
LS 298-99. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Azok, kik az igazságot elfogadták, ha szegények is azonban ne maradjanak tudatlanok és hibás jelleműek, nehogy befolyásukkal másokat is megbélyegezzenek. Ha a gyülekezet az igazságot teljesen elfogadja, akkor a sötétséget száműzik, és ha szent jellemmel, az igazsággal együtt halad, úgy világossága mindig fényesebb lesz. Az igazság elvégzi majd tisztító munkáját, és helyre állítja Isten erkölcsi hasonmását az emberekben, és akkor megszűnik a sötétség, a zavar és a viták, mely sok gyülekezet átka. Szinte felfoghatatlan e hatalom, amit Isten gyülekezetének adni akar, ha világosságában fog vándorolni.
Az Úr nemsokára jön, és az üzenetet el kell vinnünk minden nemzetnek, nyelvnek és népnek. Mialatt Isten műve eszközöket és munkásokat kér, mit tesznek azok, kik a teljes jelenvaló igazság fényében sütkéreznek?
7BC 971-72. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az evangéliumi örömüzenet üdvrendje az embereknek adott próbaidő utolsó időszaka. Akik a próba és a vizsga ezen időszaka alatt élnek és mégsem térnek meg, mégsem engedelmeskednek, a hűtlenekkel fognak elpusztulni. Nem lesz második próbaidő. A minden nemzetnek, népnek és nyelvnek hirdetett örömüzenet világos vonalakkal tárja fel az igazságot, rámutatva, hogy az örökélet feltétele az engedelmesség. Krisztus igazságosságát, isteni jellemét adja azoknak, akik engedik, hogy elvegye tőlük bűneiket. Krisztusnak vagyunk adósai a kegyelemért, amely Benne teljessé tesz bennünket (1900, 40. kézirat).
TM 201-2. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Hagyjuk az Úrra, hogy együttműködjék a külmisszió munkásaival, akik pedig nincsenek a helyszínen, járjanak alázatosan Isten színe előtt, mert kimozdíthatja őket helyükről. Akik bírálgatásra vállalkoztak, nem az Úrtól kapták a megbízást, Szentlelke nem szentesíti eljárásukat. Sokan a saját emberi megítélésük szerint cselekszenek, s buzgón igazgatnák a dolgokat, amivel pedig Isten nem bízta meg őket. Ameddig itt élünk e földön, a világért különleges munkát kell végeznünk, az intő üzenetet kell eljuttatnunk minden országba minden nyelvhez és népnek.
Az Úr nem készteti munkásait arra, hogy olyan utat kövessenek, amely a jelzettnél is hamarabb elhozza a nyomorúság idejét. Ne emeljenek válaszfalat maguk és a világ között azzal, hogy saját eszméiket és elképzeléseiket tárják fel. Ebből túlságosan sokat láthatunk köreinkben. Az intő üzenet még nem jutott el a világ millióihoz, még a közelfekvő városokba sem, Isten nem rendelte el a népszámlálást Izraelben.
PK 445. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – A kegyelemidő utolsó óráiban, amikor minden ember sorsa nemsokára örökre eldől, a menny és föld Ura az eddiginél élénkebb tevékenységet vár el egyházától. Az Úr Jézus Krisztus saját választottainak tartja és a földön mindenkinél jobban kedveli azokat, akiket drága igazságának ismerete feloldott megkötözöttségükből, és várja, hogy megdicsőítsék Őt, aki a sötétségből csodálatos világosságra hívta ki őket. Az áldásokat, amelyekben olyan gazdagon részesülnek, meg kell osztaniuk másokkal is. A megváltás jó hírének el kell jutnia minden nemzethez, nemzetséghez, nyelvhez és néphez.
MM 131. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
5T 591. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek,” mondta Krisztus. Mi, akik állítjuk, hogy munkásai vagyunk, egyek vagyunk-e vele? Krisztusban lakozunk-e? Üzenetünk világraszóló. El kell jutnia minden nemzethez, néphez és nyelvhez. Az Úr egyikünktől sem kívánja, hogy üzenetével nekivágjunk, mielőtt kegyelmet és hatalmat adna arra, hogy úgy hirdessük azt az embereknek, ahogyan az üzenet folytonossága megkívánja. A fontos kérdés ma ez: Úgy tárjuk-e a világ elé ezt az ünnepélyes üzenetet, hogy látható legyen a fontossága? Ha egyedül Krisztusban bízunk, az Úr velünk munkálkodik. Sohasem volt az a terve, hogy hittérítő kegyelme és hatalma híján dolgozzunk.
8T 26-27. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Krisztus felment a mennybe, s elküldte a Szentlelket, hogy a tanítványok munkájának hatalmat kölcsönözzön. Egyetlen nap leforgása alatt ezrek tértek meg. Egyetlen emberöltő idején elvitték az evangéliumot minden nemzetnek. De lassan-lassan változás állt be. Az egyház elveszítette első szeretetért. Önző és kényelemszerető lett. A világiasság lelkületét melengette. Az ellenség befolyása alá kerítette azokat, akikre Isten világosságot bízott a sötétben levő világ számára – világosságot, melynek jótettekkel kellett volna fényt árasztania. Megrabolták a világot az áldásoktól, melyet Isten az emberhez kívánt eljuttatni.
Nem ugyanaz a történet ismétlődik meg a mai nemzedék idején? Sokan visszatartják ma azt, amit a figyelmeztetésnek híjával levő és meg nem mentett világ üdvösségére az Úr rájuk bízott. Isten Igéjében az ég magasán szálló angyalról olvasunk, akit azzal bíztak meg, hogy hirdesse „a föld lakosainak az evangéliumot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek, ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait”(Jel 14,6-7).
A Jelenések 14. fejezetének üzenetét kell a világhoz eljuttatnunk. Ezekben az utolsó napokban ez az élet kenyere. Az emberek milliói pusztulnak tudatlanságban és bűnben. S mégis soha - akire Isten az élet kenyerét bízta – közönyösen veszik a lelkeket. Sokan elfelejtik, hogy a megváltásra éhezőknek szánt élet kenyerét az Úr rájuk bízta.
PK 438. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Isten egyháza hirdeti az örökkévaló evangélium igazságait minden nemzetnek, nemzetségnek, nyelvnek és népnek, és ezzel ma megvalósítja a földön ezt az ősi próféciát: „...virágzani, virulni fog Izrael, termésével elárasztja a világot” (Ézsa 27:6). Jézus követői a mennyei lényekkel együttműködve gyorsan betöltik az evangéliummal az egész földet. Fáradozásuk eredménye gazdag gyümölcstermésben, drága lelkek beérésében jelentkezik. Az odaszentelt egyház a Biblia igazságainak elhintésével ma minden eddiginél jobban árasztja az emberek fiaira azokat az áldásokat, amelyeket az Ábrahámnak és egész Izraelnek - Isten földi egyházának minden korszakában - adott ígéret századokkal előbb jelzett: „...megáldalak... és áldás leszel” (1Móz 12:2).
E megígért áldásból Izraelnek sokat kellett volna kapnia a fogságból való visszatérésük utáni századokban. Isten azt akarta, hogy az egész föld felkészüljön Krisztus első eljövetelére, mint ahogy ma készül második adventjének útja. A megalázó száműzetés éveinek végén az irgalmas Isten Zakariás prófétával ezt az ígéretet küldte népének, Izraelnek: „Visszatérek a Sionra, és Jeruzsálemben fogok lakni. Akkor Jeruzsálemet igaz városnak nevezik, a Seregek Urának a hegyét pedig szent hegynek.” Népéről pedig ezt mondta: „...az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, valósággal és igazán.” (Zak 8:3, 8).
CS 289. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
MYP 33-34. (ÜI 13-14) – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Ma olyan alkalmaink vannak, melyek elképzelhetetlenek voltak az előző nemzedékek idejében. Nagyobb világosságot nyertünk és ez azon hűséges őrállók munkájának eredménye, kik alázatosan keresték Istent és tőle erőt vettek, hogy a világosságot a világnak eljuttassák. Ezt a világosságot tökéletesítenünk kell ugyanúgy, mint amikor a múltban nemes és értékes emberek tökéletesítették az Istentől akkor nyert világosságot. Sokáig fáradoztak azon, hogy a Krisztus iskolájában nyert tanításokat értékesíthessék, de nem is fáradoztak hiába. Kitartó igyekezetük jutalmat nyert. Összeköttetésbe léptek a legnagyobb hatalommal, és mindenkor vágyakoztak az örök valóságok mélységesebb és nagyobb arányú megértése után, hogy az igazság kincseit sikeresen tárhassák az ínséges világ elé.
Ma is ilyen jellegű munkásokra van szükség. Olyanokra, akiket Isten is férfiaknak tekint, s akiket a mennyei könyvekben is ilyeneknek ismernek el. Ők azok, kik Dánielhez hasonlóan minden képességüket továbbfejlesztik, azért, hogy Isten országát legjobban képviselhessék a bűnben, fetrengő világban. Haladás a tudományok terén lényeges, mely, ha Isten művében értékesítődik, jóra szolgáló hatalom. A világnak olyan emberekre van szüksége, kik gondolkodnak, kik elveiket kiélik, kik állandóan növekszenek ismeretben és értelemben. A sajtónak is olyan emberekre van szüksége, kik azt legelőnyösebben fel tudják használni, hogy az igazság szárnyat kapva eljuthasson minden néphez, nyelvhez és emberhez.
LS 212. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Láttam, hogy mint nép, vakok voltunk azon kötelességünkkel szemben, hogy a világosságot más nemzetek népéhez elvigyük. Nincsenek misszionáriusaink külföldön, mert Isten minket felmentett, hogy a más nyelvűekért terhet hordozzunk, vagy valamit is cselekedjünk? Miért van ez a hanyagság és ez a halogatás? Sok más népnél vannak nagy tudású személyek, kiket Isten az ország keresztény gyülekezeti lelki életének az igazi kegyességnek hiányairól győzött meg. Ezek az előkelő keresztények életüket és jellemüket nem tudják összhangba hozni a biblia zsinórmértékével. Sokan imádkoznak világosságért, és ismeretért. Elégedetlenek, Isten meg fogja hallgatni imáinkat általuk, mint nép által, ha nem távolodunk oly messze tőle, hogy hangját nem hallhatjuk, és ha nem leszünk annyira önzők, hogy kényelmünkről és kellemes környezetünkről nem akarunk lemondani.
Ev 697. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az Úr eljövetele nem haladja majd túl azt az időt, amíg az üzenetet eljuttatjuk minden nemzethez, nyelvhez és néphez. Vajon mi, akik állítjuk, hogy a próféciákat tanulmányozzuk, elfeledkezünk-e arról, hogy Istennek a hosszútűrése a gonoszokkal szemben az Ő hatalma és kegyelmes tervének egyik része, mely által lelkek üdvösségét munkálja (RH 1901. jún.18).
Ev 573. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Erőfeszítéseinknek az a célja, hogy a figyelmeztető üzenetet eljuttassuk minden népnek… Városról-városra és faluról-falura el kell vinnünk a Jézus Krisztus második eljöveteléről szóló irodalmat. Ezt az irodalmat minden nyelvre le kell fordítani, mert az evangéliumot az egész világnak kell hirdetni (RH 1905. feb.9).
CT 468. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.
LS 209. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek. – Az igazságosságot és az igazságot a negyedik paranccsal kapcsolatban világosan kell az emberek szeme elé tárni. „Ti vagytok az én tanúim.” Az üzenet nagy hatalommal el fog terjedni a világ minden részén, Oregonban, Európában, Ausztráliában, a szigetvilágban, minden nemzet, nyelv és nép között. Őrizzétek meg az igazságot. Az egész világot bejárja majd. Sok ország vár nagyobb világosságra, mely az Úrtól jön, és a ti hitetek korlátozott és nagyon csekély. A műről való fogalmatoknak jelentősen tágulni kell. Oakland, San Francisco, Sackramento, Woodland és az Egyesült Államok nagy városainak meg kell hallani az üzenetet. Menjetek előre, Isten erőteljesen fog munkálkodni, ha ti alázatos lélekkel fogtok előtte járni. Lehetetlenségekről beszélni hitetlenség. Istennél minden Lehetséges. Isten törvényeivel szembeni tartózásunk világossága állítsa döntés elé a világot.
FE 529. – A föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek.