PC 393. – Vigyázz. – „A Sárdisbeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az, a kinél van az isteni hét lélek és a hét csillag: Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy. Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak; mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek. Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád” (Jel 3,1-3). Milyen gyakran készületlen az ember arra, hogy Krisztusnak szolgáljon, amikor elhangzik a sürgős felhívás. Ha vigyázna, akkor próbára tenné magát, mint igazi barát és Jézus képviselője. De nem Krisztusnak Lelke, hanem más lélek lakik benne.

Ev 404. – Vigyázz. – Lépten-nyomon imádkoznunk és könyörögnünk kell, mert sok minden fel fogja ütni a fejét, ami megzavarja munkásainkat. Testvérek üzenetet kaptam számotokra: „Vigyázzatok és imádkozzatok.” Vigyázzatok, nehogy Isten művének útjába álljatok, olyan benyomást keltsetek, ami kárt hoz az igazságnak. Hivatásokat becsületes élettel díszítsétek. Ápoljátok a Szentlélek gyümölcseit, mert másként akadályok lesztek Isten műve előrehaladásában. „És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon” Zsid 12,13 (1902. 105. kézirat).

2T 511. – Vigyázz. – Közölték velem, hogy a legsúlyosabb veszedelmünk, ha nem tesszük teljessé megszentelődésünket az Úr félelmében. Lelkészeket fenyeget a veszély, hogy elveszítik üdvösségüket. Akik másoknak hirdetik az Igét, maguk el fognak veszni, mert nem tökéletesítik magukban a keresztény jellemet. Munkásságuk nem juttat el senkit üdvösségre, és még magukat sem mentik meg. Nem tartják fontosnak, hogy szívvizsgálatot tartsanak és uralkodjanak magukon. Nem virrasztanak, és nem imádkoznak, hogy kísértésbe ne essenek. Ha virrasztanának, rátapintanának gyenge pontjaikra, ahol a legvalószínűbb a kísértések rohama. Virrasztás és ima segítségével annyira őrködni tudnak gyenge pontjaikon, hogy azok lesznek erős pontjaik, és ha kísértésbe esnek, nem szenvednek többé vereséget.

ChS 106. – Vigyázz. – Három jelszó van a keresztény életben, aminek engedelmeskednünk kell, ha nem akarjuk, hogy az ellenfél tőrbe ejtsen, mégpedig: a virrasztás, az imádkozás és a tevékenység.

Mar 57. – Vigyázz. – Jézus a „Vigyázzatok és imádkozzatok” figyelmeztetéssel az egyedüli helyes útra mutatott. Szükség van vigyázásra, mert a szívünk csalárd. Mi gyengék és törékenyek vagyunk, és Sátán meg akar bennünket semmisíteni. Elhagyhatjuk őrhelyünket, de az ellenségünk sohasem tétlen. Tudjuk, hogy ő mindig éber és ezért ne aludjunk, mint ahogy azt mások teszik, hanem „vigyázzunk és legyünk józanok”. Találkoznunk kel a világi lelkülettel és annak befolyásával, de azt ne engedhetjük meg, hogy azok betelepedjenek szívünkbe és elménkbe.

1Szem 371-72. – Vigyázz. – Amikor az ént beleszőjük munkáinkba, akkor a mások elé tárt igazság nem szenteli, lágyítja és nemesíti meg saját szívünket, és nem tesz bizonyságot arról, hogy a Mester számára alkalmas edények vagyunk. Egyedül buzgó ima által lehetünk értékes kapcsolatban Jézussal, és ez áldott kapcsolat által szavainkat és lelkületünket Krisztus Lelke teszi jó illatúvá. Nincs olyan szív, mely ne tudná elviselni a virrasztást. Jézus, drága Megváltónk, nagyon szerette az éberséget. Az önmagunk feletti felügyelet egy pillanatra sem szünetelhet. Szívünket szorgalmasan kell őriznünk, mert abból indul ki minden élet. Vigyázzatok és neveljétek a gondolatokat, nehogy vétkezzetek ajkatokkal! (RH, 1890. június 3.)

PK 84. – Vigyázz. – Egyetlen pillanatig sem lehetünk biztonságban; csak akkor, ha Istenre bízzuk magunkat, és életünk Krisztusban rejtőzik. Éberség és imádkozás őrzi meg tisztaságunkat.   

5T 610-11. – Erősítsd meg a többieket. – Így szól az igaz tanú feddése a sárdisi gyülekezethez: „Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy. Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak; mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek. Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg, és térj meg.” Különösen az a vétek volt a gyülekezet rovásán, hogy nem erősítették meg a többit, aki halálán volt. Vonatkozik-e ránk ez az intés? Vizsgáljuk meg egyénenként a szívünket Isten szavának fényénél, és legyen az első dolgunk, hogy Krisztus segítségével odabent rendet teremtsünk.
Isten megteszi a ráeső részt az ember megmentéséért, s most egyházát szólítja az együttműködésre. Egyfelől Krisztus vére, az igazság szava, és a Szentlélek, másfelől a veszendő lelkek. Krisztus minden követőjének kiszabott része van: rávenni az embereket, hogy fogadják el az égadta áldásokat. Vizsgáljuk meg magunkat közelebbről, vajon végezzük-e ezt a munkát? Vonjunk kétségbe magunkban minden indítóokot, életünk minden tettét. Hány csúnya kép függ emlékezetünk csarnokában! Gyakran szorulunk rá Krisztus bocsánatára. Szüntelenül a sajnálatától és a szeretetétől függünk. Elmulasztottunk ugyanolyan lelkületet tanúsítani mások iránt, mint amilyet Krisztus tanúsít mi irántunk. Éreztél-e felelősséget valakiért, akit a tilos ösvényen kószálni láttál? Megfedted-e gyengéden? Megsirattad-e? Imádkoztál-e vele és érte? Kimutattad-e gyengéd szavakkal és gondoskodó tettekkel, hogy szereted és megkívánod megtenni? Olyanokkal érintkezel, akik bukdácsolnak és roskadoznak nyomorék beállítottságuk és selejtes szokásaik terhe alatt. Magukra hagytad-e őket csatáik hevében, mikor segíthettél volna? Nem kerülöd-e el az út másik oldalán a kísértés rohamai alatt roskadozókat, miközben a világ készen állt szánakozásával és arra, hogy a Sátán hálójába csalogassa őket? Rávágtad-e a választ, mint Káin: „Avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?” Hogyan is látja a te életedet a gyülekezet fenséges Feje? Hogyan tekinthet az igaz útról letértek iránti közönyre Az, akinek minden ember értékes, mert vérével vásárolta meg. Nem remegsz, hogy úgy otthagy, ahogy te otthagysz másokat? Bizonyos lehetsz abban, hogy az Úr házának igaz Vigyázója feljegyezze minden hanyagságodat!

8T 99-100. – Erősítsd meg a többieket. – Jel 3,1-3. E figyelmeztetések beteljesedései, szemünk előtt játszódnak le. Soha írás pontosabban nem teljesedett be, mint ezek.
Az emberek a leggondosabban szerkesztett tűzbiztos épületet emelhetnek, de Isten kezének egyetlen érintése, a mennyből jövő egyetlen szikra elsöpri minden menedéküket.
Megkérdeztek, adhatok-e tanácsot. Már elmondtam a tanácsot, amit Istentől kaptam – remélve, hogy megakadályozza a Battle Creek felett lebegő tüzes kard sújtását. Most, amitől tartottam megérkezett, a RH épület leégésének híre. Mikor a hír megérkezett, nem lepődtem meg, semmi mondanivalóm nem volt. A figyelmeztetések, melyeket időről-időre mondanom kellett, nem érték el hatásukat, csak még keményebbé tették azokat, akik hallották. S most csak annyit mondhatok – sajnálom, olyan nagyon sajnálom, hogy a csapásnak be kellett következnie. Elég világosság érkezett. Ha követtük volna azt, nem lenne szükség többre.
Népünknek – a lelkészeknek, és a gyülekezeti tagoknak – ezt az utasítást kell átadnom: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van. Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és ami Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.” És 55,6-7.
Minden lélek legyen éber. Az ellenség a sarkukban jár. Legyünk éberek, őrködjünk szorgalmasan, nehogy valamely gondosan álcázott mesteri csapda váratlanul érjen. A könnyelműek és közönyösek vigyázzanak, nehogy úgy jöjjön el az Úr napja, mint az éj leple alatt a tolvaj. Sokan letérnek térni az alázatosság ösvényéről, lerázzák magukról Krisztus igáját és idegen ösvényeket fognak taposni. Megvakulnak és megzavarodnak és elhagyják az Isten városába vezető keskeny utat.

TM 352-353. – Erősítsd meg a többieket. – „A Sárdisbeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az, akinél van az isteni hét lélek és a hét csillag. Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy. Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak, mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek.” Íme, a probléma megoldása. Az itt vázolt személyeknek volt világosságuk, amely egészen más eljárásra késztette volna őket, ha követték volna a világosságot, ha megerősítették volna a többieket, akik haló félben voltak. Az önszívükben izzó világosságot, amikor Jézus szól szívükhöz: „Megbocsáttattak néked a te bűneid,” elevenen tarthatták volna, ha segítenek a rászorulókon.
Az elvégzendő feladatot világosan vázolja előttünk: „Vigyázz és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak, mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek.” Megemlékezzél azért, hogy vetted és hallottad, és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád.” Sokan hallották és befogadták az élet Igéit, az igazság mélyen hatott rájuk, ámde, hogy lelkük kihűljön, hitük elhomályosodjék éspedig önigazultságuk, önteltségük, büszkeségük, s az igazság ismeretének tudata miatt, amelyet azonban meg nem valósítottak. Ha az igazságot nem gyakorolják, elveszti erejét. A szív bezárul mennyei befolyása előtt, s akiknek Krisztusért munkálkodniuk kellene, elrestülnek, s a lelkek, akiken segíthetnének, csüggedtségükben, sötétségben és kétségbeesésben hagyatnak.

7BC 958-59. – Erősítsd meg a többieket. – Figyelmeztet az időkre, mikor tévedések jönnek be tolvajként, hogy ellopják Isten népének hitét, amikor szorgalmasan és állandóan őrködniük kell az ellenség ámításai ellen.
Sárdisban sokan megtértek az apostolok igehirdetése nyomán. Ragyogó, fényes világosságként fogadták el az igazságot. Némelyek azonban elfeledték, milyen csodálatos módon fogadták az igazságot, ezért Jézus szükségesnek látta, hogy intést küldjön.
A régi zászlóvivők egyik a másik után estek el, némelyek pedig, belefáradtak a gyakran elismételt igazságokba. Ezek új tanításokra vágytak, olyanokra melyek a többségnek megfelelnek. Azt gondolták, csodás változásra van szükségük. Lelki vakságukban nem vették észre, hogy az álokoskodások gyökerestől kiirtják a múlt tapasztalatait.
De Jézus kezdettől fogva látta a véget. Jánossal figyelmezetést küldött: „Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj” (1905, 34. kézirat).
(Jel 3, 1-3) Ez az üzenet, akiknek szólt, azok között voltak olyanok, akik Keresztelő János igehirdetése által győződtek meg, de később elvesztették hitüket, melynek korábban örvendeztek. Mások Krisztus igehirdetése által fogadták el az igazságot, s valamikor buzgó hívők voltak, de később első szeretetüket és lelki erejüket elveszítették. A kezdetben táplált bizalmukban nem tartottak ki állhatatosan. Nevük volt, hogy élnek, de ami az üdvöt hozó befolyást illeti, halottak voltak. Bár rendelkeztek az istenfélelem látszatával, de nem az erejével. Jelentéktelen dolgokon folyt köztük a viszály, melyeket az Úr sohasem tett a hit és a tanítás mércéjévé. Ezek viszont hegyekké nőttek és elválasztották őket Krisztustól és egymástól…
„Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz és halott vagy.” Istennél semmi súlya nincs a fennhéjazó dicsekedésnek. Teljesen értéktelenek a vallás külső formái, ha az Isten szeretete nem él a lelkünkben.
„Vigyázz és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak.” Ez a mi feladatunk. Sokan vannak olyanok, akik lelkileg készek meghalni, s az Úr minket szólít, hogy erősítsük és megalapozzuk őket a hitben. Isten népe legyen szilárdan egybefűzve a keresztény közösség kötelékeivel, s a rájuk bízott drága igazságokról való gyakori beszélgetéseikkel kölcsönösen bátorodjanak és erősödjenek a hitben. Sose töltsék idejüket egymás vádolásával és gáncsolásával (RH 1905 aug. 10).

7BC 959 – Erősítsd meg a többieket. – (1-3) Krisztus megkülönböztetett figyelemmel nyilatkoztatja ki azok jellemét, akik magukra vették Nevét, mint keresztények, ami arra késztet bennünket, hogy komolyabban értsük meg azt, hogy állandó megfigyelése alatt vagyunk. Ismeri a szív gondolatait és szándékait, csak úgy, mint minden egyes szót és cselekedetet. Mindent tud lelki életünkről. Tudja, kit szeretünk, és kinek szolgálunk (1900, 81. kézirat).

LS 92-93. – Erősítsd meg a többieket. – Későbbi években láttam, hogy nem adták fel teljesen azokat a hamis elméleteket, melyeket a múltban tanítottak. Kedvező alkalommal feltámadjanak majd. Ne felejtsétek el, hogy minden ingatag dolog, meg fog mozdulni. Az ellenségnek sikerül majd egyesek hitét feldúlni, de a hit hűek mozdíthatatlanok lesznek. Próbák és kísértések között is szilárdan kitartanak. Az Úr a tévedéseket is feltárta és azokat, kik nem ismerik fel Sátánnak munkáját, hova tovább hamis ösvényre vezetik. Jézus int bennünket, hogy legyünk éberek és erősítsük a többieket, kik haló félben vannak.
Nem hivatásunk, hogy vitába szálljunk azokkal, kik hamis elméleteket követnek. A vita hiábavaló. Krisztus sohasem vitatkozott. „Meg van írva” –ez volt a felelete a világ Megváltójának. Ragaszkodjunk az Íráshoz! Engedjétek az Úr Jézust és követőit, hogy bizonyságot tegyenek. Tudjuk, hogy bizonyságuk igaz.”

2T 104-05. – Erősítsd meg a többieket. „Akár a hitetlen Tamás, erényeknek tartottad a kételkedést, hacsak félreérthetetlen bizonyíték nem áll rendelkezésedre, ami kirekesztené a kételkedés bármi lehetőségét. Megdicsérte-e Jézus a kételkedő Tamást, még ha meg is adta neki a bizonyítékot, amiről azt mondta, hogy csak akkor hiszi, ha kezében lesz? Jézus ezt mondta neki: „Ne légy hitetlen, hanem hívő”. Tamás ezt felelte: „Én Uram, én Istenem.” Tamás most már kénytelen volt hinni. Nem maradt tere a kételkedésre. Jézus akkor így szólt: „Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” Úgy mutatták meg nekem, mint aki a lázadó vezérrel és seregével szövetkezik, hogy bosszantsa, megzavarja, csüggessze, elbátortalanítsa, s végül legyőzze azokat, akik a helyesért harcolnak, akik Immánuel fejedelem véráztatott lobogója alatt állnak. Tudtomra adták, hogy szavaid, és viselkedésed embereket fordít el a negyedik parancsolat szombatjának megtartásától. Arra használod képességedet és rátermettségedet, hogy fegyvereket kovácsolj Isten ellenségei keze ügyébe, hogy azok ellen harcoljanak, akik a parancsolat megtartásával igyekeznek engedelmeskedni Istennek. Míg angyalokat bíztak meg, hogy erősítsék a maradékot, hogy elviseljék és semlegesítsék támadásaidat, mégis a legmélyebb szomorúsággal nézik erőlködésedet, hogy csüggessz és rombolj. Tiszta, ártatlan, szent angyalokat késztettél többször sírásra.

2T 649. – Erősítsd meg a többieket. – Vermontnak nem csak olyan igehirdetőkre van szüksége, akik a gyülekezetet látogassák, imádkozzanak, és alkalomadtán intsenek. Vermontban mindig munkásokért szóló felhívásokat kellene intézni Isten népéhez. Lelkiismeretes, buzgó munkásokra van szükség, hogy úgy erősítsék meg a többit, hogy az emberek lelki szükségleteit szolgálják. Isten ügyének mindenfelé teherviselőkre van szüksége, de különösen Vermontban. Vannak ugyan emberek, akik újra, meg újra ugyanazokat a területet művelik, de csak keveset érnek el, vagy éppen semmit. Ellátogatnak, és kellemesen elbeszélgetnek a testvérekkel, s gyakran ennyi az egész eredményük: s mégis elvárják, hogy megfizessék idejüket.

8T 135-36. – Erősítsd meg a többieket. – Battle Creekben határt kell szabnunk intézményeink növekedésének. Mezőnk az egész világ, s a szőlő más részei is érdeklik Istent. Akadnak gyülekezetek és intézmények, melyek minden idegüket megfeszítik, hogy talpalatnyi földet biztosítsanak maguknak, hogy élhessenek. Intézményeink gondoskodjanak arról, hogy megerősítsék azokat, aki halálán van. A Battle Creeki nagy gyülekezete milyen könnyen küldhetne anyagi segítséget a szegényebb, az adósságok terhe alatt csaknem leroskadó gyülekezeteknek!  Miért van az, hogy ezeket a testvérgyülekezeteket magukra hagyják a szegénységgel és adósságokkal küzdeni? Az önzés lelki halált okoz. A jólétben úszó gyülekezeteinek milyen nagyon sok jót tehetnének, ha testvérgyülekezeteiket segítenék, ha nekik is jólétet teremtenének!

TM 357-58. – Erősítsd meg a többieket. – A mű szentségét képviseli, magasztalja az igazságot emberek és angyalok előtt. Krisztus jellemének szent jó illatát árasztja. Ez az Isten gyújtotta szent tűz. Ami ezen kívül van, az idegen tűz, utálatos Isten előtt, s annál irtóztatóbb, amennyivel tisztsége a műben több és nagyobb felelősséggel jár.
Istentől üzenetet közvetítek Sión bűnözőinek, nekik, akikhez Krisztus szólott: „Vigyázz és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak, mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek.” Mindenkor szent tüzet áldozzatok, mert akkor Krisztus cselekedeti, szeretete, irgalma, szentsége száll fel Isten színe elé, szent, jó illatú áldozatként elfogadható áldozatként.
Ámde idegen tüzet mutattak be áldozatul, mert nyersen, keményen beszéltek, beképzeltségükben, önmagasztalásukban, önigazultságukban, önkényeskedtek, Isten népe szabadságát korlátozták, mert megkötözték őket terveikkel és szabályaikkal, amelyeket nem Isten szerzett, sőt még eszébe sem jutott. Mindez: idegen tűz, Isten nem ismeri el, az Ő jellemét pedig állandóan helytelenül szemlélteti.

TM 357. – Mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek. – Istentől üzenetet közvetítek Sión bűnözőinek, nekik, akikhez Krisztus szólott: „Vigyázz és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak, mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek.” Mindenkor szent tüzet áldozzatok, mert akkor Krisztus cselekedeti, szeretete, irgalma, szentsége száll fel Isten színe elé, szent, jó illatú áldozatként elfogadható áldozatként.