4SP 267. – Egy asszony, aki a napba vala felöltözve.
NO 248. – Egy asszony, aki a napba vala felöltözve. – Krisztus megtisztelte a házastársi viszonyt azzal is, hogy a közötte és a megváltottai közötti kapcsolat egyik szimbólumává tette. Ő maga a vőlegény, az egyház a menyasszonya, akiről, mint választottjáról ezt mondja: „Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned!” (Énekek 4,7).
TM 280. – Egy asszony, aki a napba vala felöltözve. – Akik a lelkeket Kálvária fényében tekintik, nem kell tévedniük, hogy hogyan értékeljék őket. Annak okát, hogy Isten miért engedte meg, hogy az embercsalád tagjai közül néhányan nagyon gazdagok, néhányan pedig nagyon szegények legyenek, az emberek csak az örökkévalóságban értik majd meg, kivéve, ha törekszünk helyes viszonyt fenntartani Istennel, s terveit megvalósítani, ahelyett, hogy saját önző eszméinket követnénk, nevezetesen, hogy jobban értékeljük gazdag felebarátainkat, mint szegény szomszédunkat. Isten felhozza napját mind az igazakra, mind a gonoszokra, ez a nap, pedig Krisztust ábrázolja, az Igazság Napját, Aki a világ Világossága, és áldását, irgalmát, a láthatatlanokat és a láthatókat egyaránt árasztja gazdagokra és szegényekre. Ez az elv irányítsa megtartásunkat embertársainkkal szemben. Az Úr a legmagasztosabb erkölcsi elvek tanítója. Bűntelenül senki sem térhet el azoktól. Isten jósága ellen elkövetett legnagyobb sértés, ha kételkedünk abban, vajon részesít-e másokat is lelki és testi áldásokban, amelyekből bőségesen juttatott nekünk.
RH 1914. feb. 26. – Egy asszony, aki a napba vala felöltözve.
AT 13. – Az ő fején tizenkét csillagból korona. – A tanítványoknak, kik Krisztus tanúi, azt kell hirdetniük, amit Mesterüktől láttak és hallottak. Ennél fontosabb szolgálatra Isten még nem hívott el embereket. Ennél csak Krisztus szolgálata nagyobb. Isten munkatársaivá kellett lenniük a világ megmentésére. Miként az Ótestamentumban a tizenkét pátriárka képviselte Izraelt, úgy az újszövetségi egyháznak a tizenkét apostol a képviselője.