NK 205. – És lőn abban az órában nagy földindulás. – Amikor Franciaország Istent megtagadta, a Bibliát pedig félredobta a gonosz emberek, és a sötétség hatalmai pedig ujjongtak, hogy az olyan hosszú ideje óhajtott célt elérték, hogy kialakult egy birodalom, amely Isten törvényeinek korlátaitól felszabadult. „Mivelhogy hamar a szentencia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve őbennük, hogy gonoszt cselekedjenek” (Préd 8,11). Azonban az igazságos és szent törvény áthágása elkerülhetetlenül magával hozza a szenvedést és a megsemmisülést. Habár a büntetés nem jön mindjárt a törvény áthágása után, de biztos az, hogy nem fog elmaradni. A hitehagyás és a gonosztettek évszázadai a megtorlás napjára halmozták fel a haragot, és amikor gonoszságuk mértéke betelt, Istennek megvetői csak későn tapasztalták, hogy rettenetes dolog Isten türelmét kimeríteni. Isten fékező Lelke, aki Sátán kegyetlen hatalmát korlátozza nagymértékben elvonult és ő, akinek egyetlen öröme az emberek nyomorúsága, saját akarata szerint munkálkodhat. Akik a lázadás szolgálatát vállalták, annak gyümölcseit is le kellett aratniuk mindaddig, amíg az ország gaztettekkel annyira megtelt, hogy azt toll meg nem örökítheti. Az elpusztult megyékből és a lerombolt városokból rettenetes kiáltás tört fel. Franciaországot mintha földrengés rázta volna meg. A vallást, a törvényt, a családot, az államot és az egyházat ugyanaz az elvetemült kéz gyötörte le, amely Isten törvénye ellen emelkedett fel. Igazság a bölcs ember szava: „A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen” (Példa 11,5). „Bár meghosszabbítja életét a bűnös, aki százszor is vétkezik; mégis tudom én, hogy az istenfélőknek lészen jól dolgok, akik az ő orcáját félik; A hitetlennek, pedig nem lesz jó dolga, és nem hosszabbítja meg az ő életét, olyan lesz, mint az árnyék, mert nem rettegi az Istennek orcáját” (Préd 8,12-13). „Azért hogy gyűlölték a bölcsességet, és az Úrnak félelmét nem választották. Esznek azért az ő újtoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. (Példa 1,29-31).