CW 113-14. – A két olajfa. –
NK 243. – A két olajfa. – A két tanúról még ezt is mondja a próféta: „Ezek az a két olajfa, és a két gyertyatartó, amelyek a földnek Istene előtt állnak.” „Az én lábamnak szövétneke - mondja a zsoltáríró - a Te igéd, és ösvényemnek világossága” (Jel 11,4; Zsolt 119,105). A két tanúbizonyság az ó- és újtestamentumi Szentírást jelképezi. Mindkettő nagy súllyal tesz bizonyságot Isten törvényének eredetéről és örökérvényűségéről. Mindkettő tanúsítja a megváltás tervét is. Az ótestamentumi előképek, áldozatok és próféciák előremutatnak az eljövendő Megváltóra. Az Újtestamentum evangéliumai és apostoli levelei hírt adnak arról a Megváltóról, aki pontosan úgy jött el, ahogy az előképek és a próféciák előre jelezték.
KP 281. – A két olajfa. – A két olajfából az aranyolaj aranycsöveken átömlött a gyertyatartó olajtartójába, onnan, pedig a szentélyt megvilágító aranylámpákba. Így közvetítik az Isten közelében levő szent angyalok is a Szentlelket azoknak, akik életüket Istennek szentelik. A két felkent feladta, hogy továbbítsa a menny kegyelmét, mert csak Isten kegyelméből lehet az ima lábunk szövétneke és ösvényünk világossága. „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! Azt mondja a Seregeknek Ura”(Zak 4,6).
TM 339-340. – A két olajfa. – Az Ige a prédikátor világossága, s míg a mennyei olajfa aranyolaja a tartóba árad, az élet lámpása olyan fénnyel világít, olyan tisztán és hatalmasan, hogy mindenki felismeri. Akik ilyen kiváltság, ilyen szolgálat részesei, ha szívük fogékony a Szentlélek befolyására, sugallataira, akkor megérzik a benső, a lelki életet. Isten szeretetének tüze felgyullad bennük.