1SG 103-105. – Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell.

9T 228. – Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell. – Isten szeretete egyháza iránt végtelen. Örökségéről szüntelen gondoskodik. Nem tűri, hogy szenvedés érje egyházát, csak olyant, mely elengedhetetlenül szükséges annak megtisztuláshoz, jelen és örök javához. Meg fogja tisztítani egyházát, ahogy a földi templomát megtisztította, földi szolgálatának kezdetén és végén. Amit próba és vizsgaként egyházára hoz, azzal a céllal teszi, hogy népe mélyebb jámborságot és több erőt nyerjen elvinni a kereszt diadalát a világ minden tájára. Mindnyájunkra munkát szabott ki. A növekedésnek és a haladásnak nem szabad megtorpadnia a munkának városról-városra, országról-országra, nemzetről-nemzetre kell terjednie, mindig csak előre és felfelé, megalapozottan, megerősödötten, megszilárdultan.

AT 403. – Íme a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok. – Általa jelentette ki Isten, egyházának, mit kell majd szenvednie Érette. A sötétség és babona hosszú évszázadain végigtekintve, a száműzött agg látta azokat a tömegeket, embermilliókat, akik mártírhalált szenvednek az igazságért. De azt is látta, hogy Ő, aki megvédelmezte egykor első bizonyságtevőit, nem hagyja el hű követőit az üldözések hosszú évszázadain át, az idők végezetéig. „Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell;” - jelentette ki az Úr. „Íme a Sátán egynehányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok és lészen... nyomorúságtok. Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját” (Jel. 2, 10).

CC 362. – Íme a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok.

AT 403. – Légy hív mind halálig. – Aki „atyátokfia és társatok a szenvedésben”(Jel 1,9). Általa jelentette ki Isten, egyházának, mit kell majd szenvednie Érette. A sötétség és babona hosszú évszázadain végigtekintve, a száműzött agg látta azokat a tömegeket, embermilliókat, akik mártírhalált szenvednek az igazságért. De azt is látta, hogy Ő, aki megvédelmezte egykor első bizonyságtevőit, nem hagyja el hű követőit az üldözések hosszú évszázadain át, az idők végezetéig. „Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell;” - jelentette ki az Úr. „Íme a Sátán egynehányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok és lészen... nyomorúságtok. Légy hív mindhalálig, és néked adom az életne k koronáját.” (Jel. 2, 10).

7BC 916. – Légy hív mind halálig. – „Nyerd el az örök életet.” Jöjj hittel Jézushoz. Kérjetek és adatik nektek. A bűnbánónak bocsánatot ígér, a hívőnek megigazulást, a mindhalálig hűeknek az élet koronáját (1895, 33. levél).

Ev 353. – Légy hív mind halálig. – Ha Krisztus családjának egyik tagja kísértésbe esik, a többi tagnak törődnie kell vele, mégpedig jóindulattal. Törekedniük kell botladozó lábát felegyenesíteni, s őt megnyerni a tiszta és szent életnek. Isten ezt a szolgálatot gyülekezetének minden egyes tagjától megkívánja. Az Úr családjának tagjai legyenek bölcsek és éberek, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy gyengébb hittestvéreiket megóvják Sátán rejtett hálóitól.
Ez a belmisszió munka: ugyanúgy javukra szolgál azoknak, akik végzik, mint azoknak, akiért folytatják. Az a szívélyes érdeklődés, amit a családi körben tanúsítunk, jóindulatú szavaink, melyeket testvéreinkhez és testvérnőinkhez intézünk, alkalmassá tesznek, hogy az Úr családja tagjaiért munkálkodjunk, akikkel ha Krisztushoz hívek maradunk, örök korszakokon át együtt élünk majd. „Légy hű mindhalálig” mondja Jézus „s néked adom az élet koronáját.” Ezért milyen gondosan gyámkodjanak az Úr családjának tagjai, testvéreik és testvérnőik felett. Válj barátukká! Ha szegények és szűkölködők táplálékban és ruházatban, segíts testi és lelki ínségükön. Így kettős áldásukra válhatsz (1898. 63. kézirat).

NK 37-38. – Légy hív mind halálig. – Jézusnak e tanúi a leghevesebb üldözések idején is makulátlanul megőrizték hitüket. Minden kényelemtől megfosztva, a napfénytől elzárva, a föld sötét, de békés ölén találtak otthonra. Panasz nem hagyta el ajkukat. Hitről, béketűrésről, reménységről tanúskodó szavakkal bátorították egymást, hogy el tudják viselni a nélkülözést és a gyötrelmeket. Semmilyen földi áldás elvesztése nem tudta őket rákényszeríteni arra, hogy Krisztusba vetett hitüket megtagadják. Minden próba és minden üldözés csak egy-egy lépés volt, amellyel közelebb jutottak a megnyugváshoz és a jutalomhoz.
Sokan Isten régebbi szolgáihoz hasonlóan, „kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek” (35.v). Mindez Mesterük szavaira emlékeztette őket, aki azt mondta, hogy amikor Krisztusért üldözik őket, legyenek nagyon boldogok, mert nagy lesz jutalmuk a mennyben; mert korábban így üldözték a prófétákat is. És ők örültek, mert Krisztus méltónak találta őket arra, hogy az igazságért szenvedjenek, és győzelmi énekük felhangzott a lobogó lángok között. Hitszemükkel felfelé néztek, Krisztust látták és az angyalokat, amint a legmélyebb érdeklődéssel tekintenek le a mennyből, és helyeslőn figyelik kitartásukat. Isten trónjától egy hangot hallottak: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját!” (Jel 2:10).

PK 55-56. – Légy hív mind halálig. – Amíg a küzdelem véget nem ér, mindig lesznek olyanok, akik eltávoznak Istentől. Sátán úgy alakítja körülményeinket, hogy azok észrevétlenül aláássák lelki erőinket, ha Isten ereje nem őrzi azt. Minden egyes lépésnél meg kell kérdeznünk: „Ez az Úr útja?” Ameddig tart életünk, céltudatosan, szilárd elhatározással kell őrködnünk érzelmeinken és indulatainkon. Egyetlen pillanatig sem lehetünk biztonságban, csak akkor, ha Istenre bízzuk magunkat, és életünk Krisztusban rejtőzik. Éberség és ima őrzi meg tisztaságunkat.
Mindazok, akik Isten városába lépnek, gyötrő küzdelem árán jutnak át a szoros kapun, mert „tisztátalanok, pedig nem jutnak be oda” (Jel 21,27). De azért ne adja fel a reményt, aki elesett! Lehet, hogy idős emberek, akiket Isten egykor nagyon megtisztelt, feláldozva erkölcsi tisztaságukat a vágyak oltárán, beszennyezik lelküket. De ha megtérnek, ha elhagyják a bűnt, és Istenhez fordulnak, van remény részükre. Aki azt mondja, hogy „légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jel 2,10), felszólít erre is: „Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani” (És 55,7). Isten gyűlöli a bűnt, de szereti a bűnöst. „Kigyógyítom őket a hűtlenségből - hirdeti -, szívből szeretni fogom őket, mert elfordul róluk haragom” (Hós 14,5).

2Szem 237-38. – Légy hív mind halálig. – Nem feledkezünk meg rólatok. Imádkozunk értetek a családi oltárnál. Ébren fekszem éjjelent, és Istenhez esedezem értetek. Együtt érzek veletek. Továbbra is imádkozni fogok, hogy Isten áldása nyugodjék rajtatok. Isten nem hagy titeket vigasztalanul. Testvéreim! Az itteni világ nem sokat ér, Jézus mégis ezt mondja: „Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Mát 7,7). Erre az ígéretre hivatkozom…
Testvérem, egy éjjel ezeket a szavakat szóltam hozzád: ’Már nincs sok hátra. Néhány fájdalmas nyilallás, néhány órányi szenvedés, azután nyugalom, áldott nyugalom. Istennek különleges módja van számodra arra, hogy békességre lelj. Minden embernek át kell menni a próbán. Mindnyájunknak ki kell inni a poharat, és meg kell tapasztalni a szenvedés keresztségét. Krisztus azonban a legkeserűbb halált kóstolta meg minden emberért. Ő tudja, hogy hogyan szánjon minket és érezzen együtt velünk. Csak nyugodj meg karajaiban. Jézus szeret, és örök szeretete által megváltott téged. Légy hű mindhalálig és elveszed az élet koronáját!
Mindenki, aki ezen a világon él mostantól fogva, tudni fogja, mit jelent megpróbáltatni. Tudom, hogy az Úr részesíteni fog kegyelmében, és nem távozik el tőled. Emlékezz Isten ígéretére: „És hallék az égből szózatot, amely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket” (Jel 14,13). Légy bátor! Ha tudnék, most ott lennék melletted, de a feltámadás reggelén találkozni fogunk…
C. testvérnőhöz így szóltam vigasztaló szavakat. Amikor bátorítottam, a szoba mintha megtelt volna Isten angyalaival. Legyetek mindketten bátorságosak! Az Úr nem hagy el, és nem távozik el tőletek (1906. 312. levél).

4T 300. – Légy hív mind halálig. – Felszólítottuk azokat, akik meg akartak keresztelkedni, meg akik első ízben tartották meg a szombatot, hogy jöjjenek előre. 25-en tettek eleget a felszólításnak. Áldásos bizonyságtételeket tettek s a tábori összejövetel lezárta előtt 22-en meg is keresztelkedtek.
Jólesett találkozni itt az ügy régi híveivel, akiket már harminc éve ismertünk. Haskings testvér, akit nagyra becsültünk, ugyanúgy szívén hordozta az igazságot ma, mint akkor régen. Örültünk, hogy találkozhattunk Temple és Collins testvérnőkkel Dartmauntból, a Wilkinson házaspárral, akik több mint harminc évvel ezelőtt láttak bennünket vendégül. E drága ismerőseink zarándoklása talán nemsokára véget ér: de ha mindvégig hűségesek maradnak, akkor elnyerik az élet koronáját.

5T 70-71. – Az életnek koronáját. – Senki se hízelegjen magának azzal, hogy sikeres, csak akkor, ha megőrzi lelkiismeretének megközelíthetetlenségét, ha teljesen az igazságnak és Istennek szenteli magát. Haladjunk ellenállhatatlanul előre, sohase veszítsük kedvünket vagy reményünket a jó tettek mezején, bármilyen próbák is szorongatják ösvényünket, bármilyen erkölcsi sötétség borít is el minket. Meg kell, tanulunk a türelem, a hit, és a kötelességszeretet leckéit. Fékezzük meg magunkat, tekintsünk Jézusra, ez a kötelességünk minden nap. Az Úr soha el nem hagyja, aki bízik benne, és segítségét kéri. Csak annak homlokára kerül az élet koronája, aki győzni fog. Mindenkire komoly, magasztos, Istenért végzett kötelesség vár, amíg él. Amint a Sátán hatalma növekszik, s megsokasodnak a csapdái, növekedni kell azok hozzáértésének, rátermettségének és éleslátó vezéri képességének, akire Isten a nyáját bízta. Nemcsak a magunk lelkében vár ránk tennivaló, hanem az is kötelességünk, hogy másokat felrázzunk, hogy ők is törekedjenek az örök élet után.

AT 211-12. – Az életnek koronáját. – Pál végül rámutat a romlandó babérkoszorú - a győztes versenyző jutalma - és a dicsőség romolhatatlan koronája közötti nagy-nagy különbségre, amelyet csak az nyerhet el, aki győzelmesen végzi be a hit nemes harcát. Amazok azért teszik, mondotta, „hogy romlandó koronát nyerjenek, mi azonban romolhatatlant.” A görög versenyfutók, hogy a mulandó díjat elnyerjék, vállalták a fáradságot, az önmegtagadást. Mi azonban végtelenül értékesebb díjra törekszünk; az örök élet koronájára. Mennyivel gondosabb legyen hát igyekezetünk, mennyivel készségesebb legyen hát áldozatunk és önmegtagadásunk!

2T 358-59. – Az életnek koronáját. – A versenyzők lemondásnak és fegyelemnek vetették alá magukat, hogy benevezhessenek a versenyre és elnyerjék a hervadó koszorút. Ez a koszorú egyetlen nap alatt elhervad. Különben is csupán halandóktól kapott megtiszteltetés jele volt. Nekünk azonban azt a versenyt kell megfutnunk, melynek végén hervadhatatlan korona és örök élet vár. Igen, mikor megfutottuk a versenyt, a mennyei dicsőség túláradó, örök mértéke lesz a díjunk.  Mégpedig, mondja az apostol, hervadhatatlan. Akik itt a földön hervadó koszorúért futottak, megtartóztatók tudtak maradni minden tekintetben, miért is ne tudnánk mi, akik hervadhatatlan koronát várunk, a dicsőség örök mértékét, és Isten életéhez fogható életet. Mikor ez a hallatlan kiáltás áll előttünk, miért ne tudnánk kitartással futni az előttünk levő küzdőteret, hitünk szerzőjére és bevégzőjére függesztett tekintettel? Ő mutatta meg nekünk az utat, ő jelölte ki lábnyomával teljes hosszát. Azaz ösvény ez, melyet Ő bejárt, s vele együtt mi is részt vehetünk a lemondásban és szenvedésben. Mi is járhatunk ezen az ösvényen, melyet a maga vérével jelölt ki.

MYP 428. – Az életnek koronáját. – Felhívom iskoláink és főiskoláink tanulóit, higgyetek Jézusban, mint Üdvözítőtökben. Higgyétek, hogy Ő kész kegyelmével támogatni benneteket, ha őszintén közeledtek hozzá. Meg kell harcolnotok a hitnek harcát. Küzdenetek kell az élet koronájáért. Küzdjetek, mert a Sátán karmait nyújtja utánatok, és ha nem szakítjátok ki magatokat kezéből, megbénultok és tönkrementek. Az ősellenség ott van jobb, és ball felöl, előttetek és mögöttetek, és porba kell, hogy gázoljatok. Küzdjetek, mert koronát nyerhettek el. Küzdjetek, mert ha nem nyeritek el az élet koronáját, akkor mindent elvesztettetek, mind a földi, mind az eljövendő életben. Küzdjetek, de a Megváltótok erejében.

7BC 958. – Az életnek koronáját. – A végső büntetés és megjutalmazás napján, mind a bűnösök, mind a szentek felismerik a Megfeszítettben az egész emberiség bíráját. A Magasságos szentjeinek adott minden koronát Krisztus fogja átnyújtani – azzal a kézzel, melyet a kegyetlen papok és fejedelmek keresztre szegezésre kárhoztattak. Egyedül Ő adhatja az embernek az örökélet jutalmát (RH 1898. nov. 22).