ML 321. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – A fehér ruhába öltözött megváltottak, akik körülveszik Isten trónját, nem azokból állnak, akik jobban szeretik az élvezeteket, mint Istent, akik sodródnak az árral, minthogy szembeszálljanak az ellenkezés hullámaival. Mindazoknak, akik tiszták és romolhatatlanok maradnak a jelen korban uralkodó lelkület és befolyás közepette, heves harcot kell vívniuk. Próbákon és nehézségeken fognak keresztülmenni. Megmosták jellemük ruháit és megfehérítették a Bárány vérében. Ezek majd éneklik a győzelem énekét a dicsőség országában (RH 1884. aug. 26).

ML 346. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Azon a napon a megváltottak az Atya és a Fiú dicsőségében fognak fényleni. A menny angyalai arany hárfájukhoz nyúlva üdvözlik majd a Királyt és az Ő győzelmének jelvényeit, a megváltottakat, akik megmosták és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. Felzeng a diadalének, amely betölti az egész mennyet: Krisztus győzött! Belép a mennyei királyi udvarokba megváltottai kíséretében, akik tanúsítják, hogy szenvedésének és áldozatának küldetése nem volt hiábavaló (RH 1904. nov. 24).

1Szem 244. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Mindazok, akik méltóvá tétetnek arra, hogy a mennyei család tagjaivá váljanak, Isten fiait és leányait fogják felismerni egymásban. Felismerik, hogy mindannyian ugyanabból a forrásból merítik erejüket és jutnak bűnbocsánathoz: az ő bűneikért keresztre feszített Jézus Krisztusban. Tudják, hogy ha a szentek ragyogó gyülekezetében szeretnének lenni, az igazság ruháiba öltözötten, akkor jellemük ruháját meg kell mosni Jézus vérében, és elfogadásra kell találniuk az Atyánál az Ő nevében.

EW 17-19. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Mindnyájunkat körülvett a nagy felhő. Hét napon át vitettünk az üvegtenger felé, ahol Jézus saját kezűleg helyezte fejünkre koronáinkat. Arany hárfát és győzelmi pálmát is adott. A száznegyvennégyezer négyszög alakban állt fel az üvegtenger mellett. Egyeseknek rendkívül dicső koronájuk volt, másoknak kevésbé. Egyesek koronája telve volt ragyogó csillagokkal, másokén csak néhány csillag tündökölt, de azért mindenki teljesen elégedett volt. Vállunktól fogva bokáig érő ragyogó fehér palástba voltunk takarva. Angyalok vettek körül bennünket, mikor az üvegtengeren át a város kapuja felé indultunk. Jézus most felemelte hatalmas, dicsőséges karját, megragadta a gyöngykaput, kitárta azt ragyogó sarkain s így szólt: Ti megmostátok ruhátokat az én véremben, ti szilárdan megálltatok az én igazságomban, most lépjetek be. Mindnyájan beléptünk és úgy éreztük, hogy jogunk van a városhoz.

LS 271. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Mindazok, akik ebben az időben uralkodó lelkülettől és befolyástól mentesek maradnak, komoly küzdelmeket fognak átélni. Nagy szomorúságon foknak keresztülmenni, jellemük ruháját megmossák, és a Bárány vérében megfehérítik. Ezek fogják a dicsőség honában a győzelmi éneket énekelni. Azok, akik együtt szenvedtek Istennel, részt vesznek a dicsőségben.

EW 61. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Az Úr gyakran betekintést adott nekem, hogy láthassam az elszórt drágakövek állapotát és szükségletét, akik még nem ismerhették meg a korszerű igazság világosságát s feltárta előttem, hogy a hírnököknek a lehető leggyorsabban hozzájuk kell sietni, és a világosságot eljuttatni. Sokan vannak körülöttünk, akik azonnal elfogadnák az igazságot, ha előítéleteiket eloszlatnók, s a korszerű igazság mellett elfoglalt álláspontunkat a Szentírásból kimutatnánk. A hírnökök úgy vigyázzanak a lelkekre, mint akikről leszámolni tartoznak. Legyen életük a munkának s a lelkek megmentése érdekében való fáradozásnak élete, mert hisz vállaikra nehezedik Krisztus dicsőséges, de sokszor megsebzett munkájának terhe. Le kell mondaniuk földi előnyökről, és kényelemről, és legelső feladatuk legyen, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek az igazság ügyének előmozdítására s elveszett lelkek megmentésére.
Ezeknek gazdag jutalmuk lesz. Az öröm koronájában azok, akiket munkájukkal mentettek meg, mint fénylő csillagok ragyognak örökre. Az örökkévalóságon át mindig meg lesz azon elégtételük, hogy megtették mindazt, amit megtehettek, hogy az igazságot a maga tisztaságában és szépségében nyilatkoztassák ki. Általuk lelkek megszerették az igazságot, megszenteltettek általa, kihasználták azt a felbecsülhetetlen kiváltságot, hogy megmosakodhattak a Bárány vérében, gazdagok lehettek és megbékélhettek Istennel.

NK 382. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – A Mát 22. fejezetében feljegyzett példázatból - amelyben szintén a menyegző a szimbólum - világosan kitűnik, hogy a vizsgálati ítélet megelőzi a menyegzőt. A menyegző megtartása előtt a király megtekinti a vendégeket, hogy lássa, felöltötte-e mindenki a menyegzői ruhát, a Bárány vérében megmosott és megfehérített hótiszta jellemet (Mt 22:11; Jel 7:14). Akin nem látja ezt a ruhát, annak semmi helye nincs a menyegzőn (Mt 22:13). Azokat pedig, akiknek van menyegzői ruhájuk, Isten elfogadja, és méltónak tartja arra, hogy részt kapjanak országából és helyet a trónján. A jellem megvizsgálása, és annak eldöntése, hogy ki készült fel Isten országára: a vizsgálati ítélet, a mennyei templomszolgálat záró munkája.

NK 600-1. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – A megváltottak kölcsönösen ismerni fogják egymást. A szeretet és a rokonszenv, amelyet Isten plántált a lélekbe, a legszebb és a legigazabb kifejezésre jut. A bűntelen kapcsolat a szent lényekkel, a harmonikus együttlét a szent angyalokkal és minden korszak hűségeseivel - akik megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében -, a szent kötelék, amely összekapcsol „minden nemzetség”-et „mennyen és földön” (Ef 3:15) - mind hozzájárul a megváltottak boldogságához.
Ott a halhatatlan lények soha nem csökkenő örömmel fogják a teremtő hatalom csodáit, a megváltó szeretet titkait fürkészni. Ott nem lesz Isten elfelejtésére kísértő kegyetlen, ámító ellenség. Ott minden tehetség fejlődik, minden képesség gyarapszik. A tanulás nem fogja elménket fárasztani, és erőnket kimeríteni. Ott a legnagyobb vállalkozások is véghezvihetők, a legmagasztosabb törekvések is megvalósíthatók, a legmagasabb célok is elérhetők. Mindig új magaslatok hívogatnak, új csodák gyönyörködtetnek, új igazságokat érthetünk meg, és új dolgok serkentgetik a lélek és a test képességeit.

SD 66. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Minden ember egyetlen reménysége Jézus Krisztusban rejlik, aki elhozta igazságának ruháját, hogy azzal betakarja azt a bűnöst, aki szeretné levetni szennyes ruháját… A tiszta és szent öltöny nem azért lett készítve, hogy valaki addig vegye fel, amíg belép a kapun a városba. Mindazok, akik belépnek a városba, már magukon viselik Krisztus igazságosságát… Nem lesz semmilyen bűn és hiba eltakarás vagy jellemhibának elrejtése. Egyetlen ruha sem lesz félig kimosott állapotban, hanem mindegyik tiszta és szelőtelen lesz.
Amikor életünket teljesen összhangba hozzuk Isten törvényével, és Istent fogadjuk el legfőbb vezetőnknek, ha úgy ragaszkodunk Krisztushoz, mint a megigazulásunk egyetlen reményéhez, Isten értünk fog munkálkodni. Ez a hitáltali megigazulás… Ha Isten törvényét szorgalmasan tanulmányozzuk és gyakoroljuk, azok lehetővé teszik kapcsolatunkat a mennyel, és megállapítják helyettünk az igazság és a tévelygés között levő különbséget. Ez az engedelmesség Isten akaratát végzi el értünk, és életünkbe hozza azt az igazságosságot és tökéletességet, amely Jézus Krisztus életében volt látható.”

SD 362. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. „A megváltottak azon a napon az Atya és a Fiú dicsőségében ragyognak. Az angyalok aranyhárfáikkal köszöntik a Királyt és azokat, akik az Ő győzelmének hadizsákmánya – akik megmosták és megfehérítették magukat a Bárány vérében. A győzelmi ének visszhangja betölti az egész mennyet. Krisztus győzött. A megmentettek kíséretében belép a mennyei kastélyokba. Ők tanúskodnak arról, hogy Jézus szolgálata, szenvedése és áldozata nem volt hiábavaló.

1Szem 51. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Levonja-e népünk a tanulságot a múltból a jelenre és a jövőre, ahogyan az most világunk elé tárul? Figyelembe veszik-e a nekik adott figyelmeztető üzeneteket? A legnagyobb törekvésünk tárgya az legyen, hogy életünk finomodjon, tisztuljon, és visszatükrözzük az isteni képmást. Ennek mindazok tapasztalatává kell válnia, akik ahhoz a néphez csatlakoznak, melynek tagjai megtisztíttatnak és megfehéríttetnek a Bárány vérében. Fel kell öltözniük Krisztus igazságát, nevét, pedig homlokukon kell viselniük. Örvendezniük kell Isten dicsőségének reményében. Krisztus tenyerébe metszette a népéhez tartozók neveit. Egyetlen ráhagyatkozó lelket sem téveszt szeme elől.

1T 61. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Mindnyájan egyszerre mentünk be a felhőbe, s hét napon át felfelé szálltunk az üvegtengerhez. Itt Jézus koronát hozott és saját jobbjával helyezte fejünkre.. arany hárfákat és a győzelem pálmáit adta nekünk. Itt, az üvegtengeren a 144.000 tökéletes négyzetben állt. Néhánynak igen fényes volt a koronája, néhánynak, pedig kevésbé. Néhány korona súlyosnak látszott a csillagoktól, néhányban, pedig csak kevés díszlett. Mindnyájukat sarkig érő fehér palást fedte. Amikor átmentünk az üvegtengeren a város kapujához, angyalok vettek körül minden oldalról. Jézus magasra emelte hatalmas, dicső karját, megfogta a gyöngykaput, kinyitotta fényes sarkait, s így szólt hozzánk: „Megmostátok ruháitokat az én véremben, tántoríthatatlanul álltatok az igazság mellett, lépjetek be.” Mindnyájan bementünk és éreztük, hogy jogunk van ehhez a helyhez.

1T 78. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Mesterünk a fájdalmak férfia volt, ismerte a bánatot, és aki vele szenvedett, vele is fog uralkodni. Mikor az Úr megjelent Pálnak, nem volt szándéka azt mutatni neki, hogy milyen sok jóban lesz része, hanem hogy milyen nagy szenvedéseket kell elviselnie nevéért. A szenvedés Isten népe sorsának része volt a vértanú Ábeltől kezdve. Egyházunk felséges Feje szenvedett érettünk. Az első apostolok és az őskeresztény egyház is szenvedett. Vértanúk millióinak, a hittérítőknek, újítóknak szenvedniük kellett. S miért riadnánk vissza a szenvedés életétől mi, akiké a hallhatatlanság áldott reménysége, amely majd Krisztus eljövetelével valósul meg? Ha szenvedések nélkül érhetnénk el az Isten paradicsomának közepén álló élet fáját, nem részesülnénk olyan gazdag jutalomban, amiért nem szenvedtünk meg. Visszahúzódnánk a dicsőségtől, elöntene a szégyen azok között, akik megharcolták a jó harcot, türelemmel végigfutották a versenyt, s elnyerték az örökéletet. De senki sem lesz ott, aki Mózeshez hasonlóan, nem választotta Isten népével a szenvedést. János próféta látta az üdvözültek sokaságát és megkérdezte, kicsodák? A felelet nem váratott magára: „Ezek a nagy üldöztetésből jöttek, és fehérre mosták ruháikat a Bárány vérében.”

1T 155. – Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat. – Csak, akik részt vettek Isten Fiának szenvedéseiben, a nagy nyomorúságból jöttek, és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében, azok tudnak örülni a menny leírhatatlan dicsőségének és páratlan szépségeinek.

2T 60. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – G. testvér, Isten intézője vagy Őrá vigyázz. Neki kell elszámolnod intéző tiszteddel, nem a feleségednek. Isten pénze az, amit kezelsz. Csak rövid időre bízta rád, hogy vizsgáztasson, megpróbáljon, hogy lássa jótékony leszel-e, gazdagodsz-e a jótettekben, szívesen és együttérzéssel adakozol-e? „Így biztos alapot gyűjtesz a jövőre és elnyered az örök életet.” Isten kamatostól várja el tőled, ami az övé. Segítsen téged az Úr, hogy felkészülj az ítéletre. Feszítsd meg magadban az önzést. Hadd viruljanak szívedben a Lélek becses gyümölcsei. Űzd ki magadból a világot, romlott kívánságaival együtt. „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Aki a világot szereti nincs meg abban az Atya szeretete.” Ha olyan magasztos a hitvallásod, mint maga a menny, de mégis önző és a világ szerelmese vagy, akkor nem lehet részed az Isten országában a megszenteltek, a tiszták és a szeplőtelenek között. „Ahol a kincsed, ott a szíved is.” Ha a mennyben a kincsed, ott lesz a szíved is. Akkor a mennyet, az örök életet és a hervadhatatlan koronát emlegetitek majd. Ha pedig a világon gyűjtötök kincset, a földi dolgokról fogtok beszélgetni, akkor ezek a vesztességek és nyereségek aggaszatnak. „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében azonban kárt vall? Mit adhat az ember váltságul a saját lelkéért?”
Van remény, és üdvösség számotokra, ha úgy érzitek, hogy feltétlenül el kell nyernetek vagy pedig elvesztek. Jézus mindörökre üdvözíteni tud. De kedves G. testvérnő, ha Isten valaha is szólt általam, ijesztően megcsalod magadat az állapotod felöl. Alaposan meg kell térned, máskülönben sohasem leszel azok között, akik a nagy üldöztetésből jöttek, és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében.

5BC 1131. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Ne feledjétek, hogy pontosan olyanok lesztek a gyülekezetben, amilyen családotokban vagytok. Ahogyan gyermekeiddel bánsz, úgy bánsz majd Jézussal is. Ha keresztényietlen lelkületet táplálsz, szégyent hozol Istenre. A tisztség nem teszi naggyá az embert, hanem a benne kialakult Krisztus teszi méltóvá, hogy elnyerje az élet el nem hervadó koronáját.
Itt a mosás, itt a vasalás ideje. Most az ideje, hogy megtisztítsuk jellemruhánkat a Bárány vérében. János mondja: „Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.” Engedjük hát, hogy elvegye! Szakadjunk el bűneinktől!” (Általános értekezlet közlönye 1903. ápr. 6).

7BC 960. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Krisztus mondja a győzőkről: ’Nem törlöm ki nevét az élet könyvéből’. Akik valaha is Istennek adták magukat, azok nevét beírták az élet könyvébe, s jellemük most vonul el vizsgálaton az Úr előtt. Isten angyalai lemérik az erkölcsi értéket. Figyelik a jellem fejlődését, hogy lássák, bent tarthatóé nevük az élet könyvében. Próbaidőt adnak nekünk, amely alatt megmossuk jellemruhánkat, és fehérré tehetjük a Bárány vérében. Kicsoda végzi most ezt a kötelességet? Kicsoda különöl el a bűntől és az önzéstől?

7BC 966. Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – A léleknek ajánlott fehér ruha Jézus igazságosságának, isteni jellemének öltözéke.

KP 215. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Isten tökéletességet kíván gyermekeitől. Törvénye saját jellemének hasonmása, és minden jellem mértéke. Ezt a mércét mindenki megismerheti; és megtudhatja, milyen emberekkel akarja Isten benépesíteni országát. Krisztus földi élete Isten törvényének tökéletes ábrázolása volt. Amikor azok jelleme, akik Isten gyermekeinek vallják magukat, hasonló lesz Krisztuséhoz, akkor engedelmeskedni fognak Isten parancsolatainak. Az Úr bízhat bennük, és azok közé sorolhatja őket, akik mennyei családját fogják alkotni. Krisztus igazságának dicsőséges palástjába öltözötten helyük lesz a király lakomáján. Joguk lesz ahhoz, hogy a vérrel megmosott sokaság közé álljanak.

CW 81. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

2Szem 145. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Isten azt akarja, hogy népe mutassa be életével a kereszténység magasabbrendűségét a világ felett. Azért élünk, hogy Isten felhasználjon minket a férfiak és nők megtérítésében, hogy megmossák jellemük ruháit és megfehérítsék azt a Bárány vérében. Isten munkatársai vagyunk, „teremtetvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetre” (Ef 2,10). Isten azt kívánja, hogy sokrétű bölcsessége nyilvánvalóvá legyen általunk. Ezért kérlel bennünket arra, hogy világítsunk jó cselekedtek által (1900, 73a. kézirat).

1Szem 244. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Mindazok, akik méltóvá tétetnek arra, hogy a mennyei család tagjaivá váljanak, Isten fiait és leányait fogják felismerni egymásban. Felismerik, hogy mindannyian ugyanabból a forrásból merítik erejüket és jutnak bűnbocsánathoz: az ő bűneikért keresztre feszített Jézus Krisztusban. Tudják, hogy ha a szentek ragyogó gyülekezetében szeretnének lenni, az igazság ruháiba öltözötten, akkor jellemük ruháját meg kell mosni Jézus vérében, és elfogadásra kell találniuk az Atyánál az Ő nevében.

3T 45-46. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Kedves fiatalok! Hozzátok szólok most hármatokhoz. Legyen a célotok Isten magasztalása és erkölcsi másának elsajátítása. Most kitűnő lehetőségetek nyílik, hogy megmossátok jellemruhátokat és kifehérítsétek azt a Bárány vérében. Fordulópontnak tartom ezt mindhármatok sorsában. Kit választotok – teszi fel a kérdést Krisztus – Engem, vagy a világot? Isten felszólít, hogy feltétel nélkül adjátok át neki szíveteket és szereteteteket. Ha jobban szeretitek barátaitokat, testvéreiteket, anyátokat, apátokat, házatokat vagy földeteket, mint engem, akkor nem vagytok méltók hozzám. A vallás a legkomolyabb követelményekkel áll a lélek elé, hogy járjunk, éljünk a vallás elvei szerint. Mint ahogy az iránytű északra mutat, úgy mutatnak a vallásos kötelességet Isten dicsőségére. Amikor megkeresztelkedtetek, ígéretet tettetek, mely kötelez, hogy tiszteletben tartjátok Teremtőtöket, és eltökélten megtagadjátok és megfeszítsétek magatokat, hajlandóságaitokat, bűnös kívánságaitokat, sőt még gondolataitokat is szorítsátok engedelmességre a Krisztus akarata iránt.

3T 183. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Dr. B maga is tudja, hogy lobbanékony természetű. Látja hibáit, és amikor magán érzi a nyomást, hajlamos arra, hogy visszavonuljon, és hátat fordítson a csatatérnek. Ezzel azonban mit sem nyer. A Gondviselés olyan helyre állította, ahol a környezete és a körülményei nyomására fejlesztheti jellemének erős pontjait, azokat a pontokat, ahonnét le kell csiszolni a durvaságokat, hogy kifinomult és emelkedett legyen. Ha elmenekül a harcból, azzal még nem győzte le hibáit. Belső lelki kötelesség vár rá, hogy legyőzze ezeket a hibákat, ha azok között szeretne lenni, akik szeplő nélkül állnak majd Isten trónja előtt, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében. Az Úr gondoskodott a lehetőségről. Ő teremett végtelen áron forrást, de a „fehérre mosás” feladata ránk hárul, akik tökéletlenül állunk az Isten előtt. Az Úrnak nincs szándékába, hogy eltávolítsa ezeket a foltokat anélkül, hogy mi is meg ne tennénk a magunkét. Nekünk magunknak kell megmosni ruhánkat a Bárány vérében. Hitünkkel megragadjuk Krisztus vérének érdemeit, és az Úr kegyelme és hatalma által erőt nyerhetünk, hogy legyőzzük tévedéseinket, bűneinket és jellemhibáinkat, és győztesként kerüljünk ki a tusából, - így meg tudjuk mosni ruhánkat a Bárány vérében.

3T 324. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Az Istentől látomásban nyert világosságból tudom, hogy Isten népe között, amely vallja, hogy megtartja parancsolatait, növekvőben van a gonoszság és az önámítás. Az a lelki tisztánlátás, amely úgy ismeri fel a bűnt, amint van, egyre csökken. Gyors léptekkel lepi meg őket a lelki vakság. Fel kell hát újítanunk a szókimondó bizonyságtételt, ez majd elválasztja Isten népétől azokat, akik mindig hadat viseltek azok ellen az eszközök ellen, amelyeket Isten rendelt el, hogy kívül tartsa a romlást a gyülekezeten. Feltétlenül nevén kell nevezni a helytelenségeket, meg kell neveznünk a súlyos bűnöket. Isten egész népe húzódjon közelebb Hozzá és mossa meg jellemét a Bárány vérében. Akkor majd igazi megnyilvánulásban látják a bűnt, akkor majd megértik, hogy mennyire bántó az, az Isten szemében.

3T 338. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Komoly kitartó igyekezet nélkül nem nyerheted el az ég áldásait. Mennyei szemmel nézve eddig céltalan és csaknem haszontalan volt az életed. Most lehetőség nyílik előtted, hogy helyrehozd az eltékozolt időt és megmosd jellemed ruháját a Bárány vérében. Ha belátod, hogy segítségre szorulsz, akkor Isten segíteni fog. Saját igazságosságod értéktelen Isten szemében. Csakis Krisztus érdemei által győzhetsz. S azok között lehetsz, akiket az örök üdvösség ajándékával ment meg az Úr, a menny túl olcsónak fog tűnni.

4T 42-43. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Isten szereti D. testvér gyermekeit, de gyermekeit az a félelmetes veszély fenyegeti, hogy egészségesnek tartják magukat, akiknek semmi szükségük orvosra. Pedig a maguk igaz voltában való bizakodás sohasem menti meg őket. Tudniuk, érezniük kell, hogy szükségük van a Megváltóra. Krisztus azért jött, hogy bűnösöket mentsen meg. Jézus mondta: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat megtérésre, hanem a bűnösöket.” A farizeusok, akik azt képzelték, hogy igazak, s akik jócselekedeteikben bíztak, nem tartották azt, hogy rászoruljanak az Üdvözítőre. Úgy érezték, hogy elég jól megvannak Krisztus nélkül is.
D. testvér gyerekei könyörögjenek Jézushoz, hogy tárja fel előttük bűnös voltukat, majd jelentse ki magát nekik bűnbocsátó Megváltójukként. Ezek a drága gyermekek ne hagyják, hogy csalatkozzanak, hogy elszalasszák az örök életet. Hiszen ha csak meg nem térnek, nem tehetik be lábukat a mennyek országába. Feltétlenül meg kell mosni jellemruhájukat a Bárány vérében. Jézus hívja őket, hogy tegyék meg azokat a lépéseket, melyeket a bűnösöknek kell megtenniük, hogy így az Ő gyermekeivé legyenek. A maga életével nyújtott példát arra, hogy vessék alá magukat a keresztség szertartásának. Mindenben Ő a példaképünk.

4T 71-72. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Népünket súlyos vesztesség éri, mert hiányzik sorainkból az egymás iránti szeretet és nyájasság. Aki függetlenségről papol, és magába zárkózik, az nem tölti be azt a helyet, amit Isten szánt neki. Hiszen Isten gyermekei vagyunk kölcsönösen egymásra utaltak a boldogságunkért. Isten és az emberiség követelményei nehezednek ránk. Be kell töltenünk szerepünket az életben. Természetünk társas oldalainak helyes ápolása hoz összhangba minket testvéreinkkel és nyújt boldogságot nekünk, amikor mások áldására törekszünk élni. A mennyei boldogság, a szent lények tiszta közössége lesz – egyetértésben folytatott társas élet a boldog angyalokkal és megváltottakkal, akik megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében. Amíg önzésünkbe burkolózunk, addig nem lehetünk boldogok. Azzal a céllal élünk a világon, hogy embereket nyerjünk meg Megváltónknak. Ha másoknak ártunk, magunknak is ártunk. Ha mások áldására vagyunk, akkor a magunk áldására is élünk, mert minden egyes jócselekedet visszahat a mi szívünkre is.

4T 294. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Ez hát az emberek kötelessége. Tekintsen bele a tükörbe: Isten törvényébe, ismerje fel erkölcsi jellemének hibáit, tegye félre bűneit, a Bárány vérében mossa meg jellemének öltözetét. Irigység, büszkeség, rosszindulat, ármány, harag és bűnös cselekedet ki fog tisztulni az olyan szívből, amely elfogadta a krisztus szeretetét, és amelyet az a reménység éltet, hogy az Úr a maga mására alakítja őt, amikor úgy látjuk majd Őt, amint van. Krisztus vallása kifinomítja, és méltóságra emeli tulajdonosát, bármi legye is társadalmi háttere vagy helyzete az életben. Az olyan emberek, akik megvilágosodott keresztényekké váltak, felülemelkednek előbbi jellemükön, nagyobb szellemi és erkölcsi erőben. Akiket megejtett a bűn, az az Üdvözítő érdemei által olyan helyzetbe emelkedett, amely alig alacsonyabb az angyalokénál.

4T 324. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Ezeknek a testvéreknek nem kellene megengedni, hogy egy helyre tömörüljenek, és a vezető elemet képezzék a gyülekezetben. Hiányzik belőlük a velük született szeretet. Nem tanúsítanak megértést, szeretetet és kifinomult érzést egymás iránt, hanem irigykedésbe, féltékenységbe, veszekedésbe és viszályokba süllyednek egymással szemben. Nem érzékeny a lelkiismeretük. Krisztus szeretete, gyengédsége és szelídsége nem járul lelki életük összeállításához. Isten őrizzen, hogy ilyen elem létezhessen a gyülekezetben. Hacsak ezek a személyek meg nem érnek, akkor nem láthatják meg a mennyek országát. Érzelmeiknek sokkal kellemesebb a rombolás, a hibák keresése, a folt és a ránc látása másokon, minthogy saját jellemruhájukat mosnák ki a bűn szennyétől és fehérítenék meg a Bárány vérében.

4T 429. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Ebben az életben kialakított jellem fogja eldönteni jövő sorsukat. Mikor Krisztus eljön, nem fogja megváltóztatni egyetlen személy jellemét sem. Értékes próbaidőt kaptunk, hogy arra használjuk, hogy kimossuk jellemruhánkat és megfehérítsük a Bárány vérében. A bűn szennyének eltávolítása élethosszig tartó igyekezetet igényel. Minden nap a féken tartás és a magunk megtagadásának egyre megújuló erőfeszítésre van szükségünk. Minden nap újabb csatákat kell végigküzdenünk, újabb győzelmeket kivonunk. Minden nap komoly esedezéssel kiáltunk segítségért Istenhez a kereszt hatalmas győzelmeiért. A szülők ne hanyagoljanak el egyetlen kötelességet sem, hogy gyermekeik javára legyenek. Úgy neveljék őket, hogy majd áldás lehessenek a társadalomnak, odaát pedig elnyerhessék az örökélet jutalmát.

4T 632-33. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Krisztus a példaképünk. Ezért feltétlenül és szüntelenül szemünk előtt kell tartanunk a mintát – Jézust, s elmélkednünk kell kimondhatatlan áldozatáról, amelyet hozott érettünk, hogy kiszabadítson bennünket a bűn szolgaságából. Amikor a tükörbe nézünk, elitéltnek látjuk magunkat, akkor ne merészeljünk továbbhaladni a törvényszegésben, hanem forduljunk vissza és mossuk meg jellemhibánkat a Bárány vérében, hogy makulátlan legyen. „Nyisd meg szememet, hogy meglássam törvényed csodálatos szépségét.” Akikre Isten időt és javakat bízott, hogy áldás lehessenek az emberiség számára, de akik feleslegesen magukra és gyermekeire pazarolják ezeket az ajándékokat, azoknak félelmetes elszámolással kell szembenézniük Isten ítélőszéke előtt.

5T 215-16. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Most kell szeplőtelenül megtartani magunkat és a gyermekeket a világtól. Most kell megmosnunk és megfehérítenünk ruhánkat a Bárány vérében. Most kell felülkerekednünk büszkeségünkön, szenvedélyeinken és lelki restségünkön. Most kell felébrednünk és elszánt igyekezettel kiegyensúlyozottá tennünk jellemünket. „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg nem keményítsétek a szíveteket.” Nehéz időket élünk, virrasztva, várva Urunknak eljövetelét. A világot ugyan sötétség borítja, „de ti testvérek – mondja Pál – nem jártok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephessen meg.” Isten szándéka mindig az, hogy világosságot hozzon elő a sötétségből, örömet a bánatból, pihenést a fáradtságból a várakozó, vágyakozó lelkünk üdítésére.

5T 631-32. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Isten azért adta oda a Fiát a világ bűneiért, hogy az ember üdvözülhessen. Nem a törvénytelenségben és az igazságtalan tettek által, hanem, ha elhagyják a bűnt, s ha fehérre mossák ruhájukat a Bárány vérében. Le akarja fejteni az emberről azt a visszataszító, ártalmas valamit, amit gyűlöl. Ebben azonban az embernek is együtt kell működnie Istennel. El kell hagynia, meg kell gyűlölnie a bűnt s helyette hit által Krisztus igaz tetteit fogadni el. Így működik együtt Isten az emberrel.

5T 717. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Az Isten igaz népének ma jobban kellene tisztelnie és szeretnie Isten törvényét, mint valaha. Halaszthatatlan szükség van arra, hogy minden hivő gondolkodásába és szívébe belevéssük Krisztus utasítását: férfiakéba, nőkébe, fiatalokéba és gyermekébe: „Kutassátok az írásokat.” Tanulmányozd a Bibliádat, mint még soha. Ha nem emelkedsz magasabb, szentebb vallásos életre, akkor nem állsz majd készen, mikor az Úr megjelenik. Mivel nagy világosságot adott, Isten elvárja népétől az azzal arányos buzgalmat, gyümölcsözést és odaadást. Több lelkiségre, mélyebb odaszentelődésre s olyan buzgalomra van most szükség, mint amelyet még sohasem értünk el. Töltsünk sok időt imával, hogy tisztára mossuk és megfehérítsük ruhánkat a Bárány vérében.

4T 125. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Nem a gazdagság, nem a szellemi képesség az, ami boldogságot nyújt, hanem a valódi erkölcsi érték és a megtett kötelesség öröme. Elnyerhetitek a győzők jutalmát, Krisztus trónja előtt állhattok majd, hogy dicséretét zengjétek azon a napon, amikor egybegyűjti szentjeit: hanem előbb meg kell mosnotok ruhátokat a Bárány vérében, s a szeretetnek, a jótékonyságbak kell födni titeket, mint öltözéknek, azon felül szeplőtelennek és hibátlannak kell lennetek.

9T 285-86. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Testvérek és testvérnők sürgetlek benneteket, készüljetek fel Jézus eljövetelére. Napról-napra vesszétek ki szívetekből a világ szeretetét. Értsétek meg tapasztalatból, mit jelent közösségbe lenni Krisztussal. Készüljetek fel az ítéletre, hogy amikor Krisztus eljön, hogy híveiben megcsodálják, azok között lehessetek, akik békésen találkoznak Vele. Azon a napon a megváltottak az Atya és a Fiú dicsőségében ragyognak majd. Az angyalok hárfáikba kapva üdvözlik majd a Királyt és győzelmének jelvényeit – azokat, akiket megmostak és fehérré tettek a Bárány vérében. Diadalének csendül majd fel, s betölti az egész mennyet. Krisztus győzelmet aratott. Belép a mennyi udvarokba, megváltottai kíséretében, akik tanúsítják, hogy a szenvedés és az áldozat küldetése nem volt hiábavaló.

JÉ 247-48. – Megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. – „Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost” (Zsolt 138, 6). Isten kegyesen tekint azokra, akik megmutatják Krisztus szelíd és alázatos lelkületét. Bár a világ megveti őket, az Úr szemében azonban igen értékes emberek. Nemcsak a bölcsek, a nagyok, a jót cselekvők mehetnek be a mennybe, nemcsak a szorgalmas, buzgó, szüntelenül dolgozó munkások. Nem. A lelki szegények, akik sóvárogják, hogy Krisztus bennük lakozzék, az alázatos szívűek, akiknek leghőbb vágyuk Isten akaratát cselekedni - ők tényleg beléphetnek oda. Azok között lesznek, akik megmosták és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. „Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak néki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát feleltük” (Jel 7:15).