EW 38. – Láttam más angyalt feljönni napkelet felől… – De éppen emiatt kezüket visszavonták s a szél fújni kezdett, Jézus kegyelmes és jóságos szeme alátekintett a maradékra, amely még nem volt elpecsételve. Kezeit felemelte Atyjához és emlékeztette, hogy vérét ontotta érettük. Egy másik angyal azonnal megbízást kapott, hogy a négy angyalhoz repüljön azzal a paranccsal, hogy továbbra is tartsák vissza a négy szelet mindaddig, amíg Isten szolgái el nem pecsételtetnek homlokukon, az élő Isten pecsétjével.

NK 402. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten törvényének pecsétje a negyedik parancsolatban található. A tíz közül csak ez tünteti fel a Törvényadó nevét és rangját. E parancsolat hirdeti, hogy Isten az ég és a föld Teremtője, és ezért mindenkinél nagyobb tisztelet és imádat illeti meg. A Tízparancsolatnak csak ez az egy rendelkezése utal arra, hogy a törvényt milyen hatalmas lény alkotta. A pápai hatalom a szombat megváltoztatásával, a törvényt megfosztotta a pecséttől. Jézus tanítványainak az a feladatuk, hogy a negyedik parancsolat - a szombat - megszentelésével jogos helyére állítsák vissza a teremtés emlékünnepét.

7BC 968-69. – Az élő Istennek pecsétje. – Az Izraeliták a vér jelét tették ajtajukra, jelezve, hogy ők Isten tulajdonai. Ugyanúgy Isten gyermekei a mai korban viselni fogják az Isten rendelte jelet. Összhangban fognak élni Isten szent törvényével. Ugyanúgy jelet tesznek Isten minden gyermekére, mint régen a héber házaknak szemöldökfáira, hogy megőrizzék őket az általános romlástól. Az Úr mondta: „Szombataimat adom nékik, hogy legyen jegy közöttem és közöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr az ő megszentelőjük.”
A világon mindenki az Úr tulajdona a teremtés és a megváltás jogán. Minden ember életéért áll a törvényszék előtt. Megadta-e Istennek, ami az Istené? Átadott-e Istennek mindent, ami megvásárolt tulajdonaként az Úré? Akik osztályrészükként értékelik az Urat, azok az Ő ellenőrzése alatt állnak s magukra veszik jelét, Isten pecsétjét, mely az Úr különleges tulajdonának bizonyítja őket. Krisztus igazságossága jár előttük és az Úr dicsősége követi őket. Az Úr megvéd mindenkit, aki az Ő jelét viseli magán (2Mózes 31,12-17).
Isten elismerése a lehető legértékesebb mindenki számára. Aki szereti és szolgálja Őt, mind becses Isten szemében. Azt akarja, hogy méltó képviselőjeként legyenek megállapodva az igazságban, amint az, Jézusban van (1899. 77. levél).

ST 1910. márc. 22. – Az élő Istennek pecsétje.
4BC 1161. – Az élő Istennek pecsétje. – Mi az Isten pecsétje, az Úr mit helyez övéi homlokára? Olyan jel ez, amit nem az emberek, hanem az angyalok szeme lát: hiszen a pusztító angyalnak látnia kell a megváltásnak ezt a jelét (1898, 126. levél).
Az írószerszámos angyalnak jelt kell tenni azok homlokára, akik elkülönültek a bűntől és a bűnösöktől. Őt, pedig a pusztító angyal követi (1886, 12. levél).
Isten népét nem látható jellel pecsételik el homlokukon. A jel az igazságban értelmileg és lelkileg olyan mértékben való megállapodottságot jelent, hogy nem lehet megingatni őket. Amint Isten népét elpecsételik és felkészülnek a rostálásra, a rostálás be fog következni. Valójában már el is kezdődött. Isten büntetései már a földre értek, hogy figyelmeztessenek minket arra, ami következik (1902, 173. kézirat).

5T 50. – Az élő Istennek pecsétje. – Semmi sem elengedhetetlenebb az Istennel való közösséghez, mint a legmélységesebb alázat. Azt mondja a magasságos és szent: „A megtört és megalázott szívekben lakozom.” Míg mohón törekedtek az elsőbbségre, ne feledjétek, hogy ha nem ápoljátok magatokban a szelíd és alázatos lelkületet, utolsók lesztek az Isten szemében. A büszkeség sokakat el fog buktatni ott, ahol sikeresek lehettek volna. „A tisztességnek előtte jár az alázatosság.” Jobb a szerényekkel alázatban élni, mint a gőgösökkel zsákmányban osztozni. „Efraim szólott volt, rettegés: naggyá lett Izraelben, de vétkezett a Baállal, és meghalt” (Hós 13,1). „Sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak” (Mát 20,16). Sokan hallják a könyörület hívásást, sokan vizsgára és próbára kerülnek, mégis csak keveset pecsételnek el az élő Isten pecsétjével. Kevesen alázzák meg magukat, mint a kisgyermekek, hogy beléphessenek a mennyek országába.
Kevesen fogadják Krisztus kegyelmét megalázkodással, méltatlanságuk mély és állandó tudatával. Képtelen elviselni Isten hatalmának megnyilvánulásait, mert önteltséget, büszkeséget és irigységet támasztanak bennük. Ezért tehet most csak olyan keveset értünk az Úr.

5T 502. – Az élő Istennek pecsétje. – Jézus követői sohasem népszerűek, hanem olyanok, mint Mesterük: szelídek és alázatos szívűek. Ti a legmagasabb polcra szeretnétek feljutni, végül mégis a legalacsonyabbra kerültök majd. Ha viszont igyekezni fogtok tettekre váltani az igazságot, szeretitek a könyörületet és alázatosan járni Istenetekkel, akkor kiveszitek részeteket a Krisztus szenvedéseiből is. Az Úr megáldott titeket, mégis milyen kevésre értékelitek gondoskodó szeretetét! Milyen kevés dicséret hangzik ajkatokról! Jó munkát végezhettek el a Mesterért, de nem a ti elképzeléseitek szerint. Krisztus iskolájában kell tanulnotok, máskülönben sohase léphettek felsőbb osztályba, soha el nem nyeritek az élő Isten pecsétéjét, soha be nem teszitek lábatokat a kapukon Isten városába, és nem koronáznak meg tietek dicsősséggel, tisztességgel és halhatatlansággal.

6T 130-31. – Az élő Istennek pecsétje. – Minden esetben nagy horderejű határozat születik. A fenevadnak vagy képének jelét vesszük-e fel magunkra, vagy pedig az élő Isten pecsétjét. S most, amikor az örökkévaló világ határán állunk, mi lehetne annyira becses számunkra, minthogy hűségeseknek és igazaknak találjanak minket az élő, a menny Istene iránt? Mit is becsülnénk többre igazságánál és törvényénél? Miféle nevelést adhatunk iskoláinkban tanulóinknak, ami annyira fontos lenne, mint annak ismerete, hogy mit mond az Írás?

7BC 970. – Az élő Istennek pecsétje. – Sokan nem fogják elnyerni Isten pecsétjét, mivel nem tartják meg parancsolatait, vagy nem termik meg a szentség gyümölcsét” (1900, 76. levél).

6BC 1117-18. – Az élő Istennek pecsétje. – Emlegethetjük a Szentlélek áldásait, de ha elő nem készítjük magunkat befogadására, mit érnek számunkra cselekedeteink? Törekszünk-e minden erővel elérni Krisztusban a felnőttek termetét? Keressük-e teljességét, szüntelenül előrenyomulva az elénk állított cél felé – Krisztus jellemének tökéletességére? Mikor az Úr népe megüti ezt az értéket, az Úr elpecsételi őket homlokukon. Krisztusban a Szentlélekkel teljesen beteljesedettek lesznek, s jegyző angyal kijelenti: Elvégeztetett (HR 1902. Jún. 10).

7BC 970. – Az élő Istennek pecsétje. – A hitvalló keresztények nagy tömegére keserű csalódás vár Isten napján. Nem áll majd homlokukon az élő Isten pecsétje. A langymelegek, a félszívvel szolgálók, sokkal nagyobb gyalázatot hoznak Istenre, mint a nyíltan hitetlenek. Sötétben tapogatóznak, mikor az ige déli verőfényében járhatnának, a sohasem tévedő Isten irányítása alatt (1903, 121. levél).

7BC 979-81. – Az élő Istennek pecsétje. – Ha magunkra vesszük a fenevad bélyegét, akár a homlokunkon, akár a kezünkön, az engedetlenekre kiszabott büntetések bennünket is súlytani fognak. Az élő Isten pecsétjét viszont azokra helyezik, akik lelkiismeretesen megtartják az Úr szombatját (RH 1897. Júl. 13).
A nagyküzdelem vitájában két csoport alakul ki. „Akik imádják a fenevadat és képét” s felveszik jegyét, másrészt az élő Isten pecsétjét azok nyerik el, akiknek az Atya neve lesz felírva homlokukra. Ez nem lesz látható jel.
Ezzel választóvonalat húzott a hűségesek és a hűtlenek közé. Akik az Isten pecsétjét szeretnék elnyerni homlokukon, feltétlen a negyedik parancsolt szombatját kell megünnepelniük. Ez különbözteti meg őket az elpártoltaktól, akik az igazi szombat helyébe ember rendelte intézményt fogadtak el. Isten nyugalomnapjának megtartása a megkülönböztető jel azok között, akik őt szolgálják, és akik nem szolgálják őt (RH 1901. ápr. 23).
Isten jelt fog tenni népére, s ez a jel szent szombatjának megtartása (Történelmi vázlatok 271).

CT 532. – Az élő Istennek pecsétje.

NK 569. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten törvényének ellenségei - a papoktól a legkisebb emberig - most új fogalmat kapnak az igazságról és a kötelességről. Túl későn ismerik fel, hogy a negyedik parancsolatban foglalt szombat az élő Isten pecsétje. Túl későn látják meg a hamis szombat valódi jellegét, és azt, hogy fövény volt az az alap, amelyre építettek. Rádöbbennek arra, hogy Isten ellen harcolnak. A vallás tanítói sok embert romlásba vittek, miközben azt hazudták, hogy az Éden kapujához vezetik őket. Csak a végső leszámoláskor derül ki, milyen nagy a felelősségük a szent tisztséget viselő embereknek, és milyen súlyos következményekkel jár a hűtlenségük. Csak az örökkévalóságban fogjuk igazán megérteni, hogy milyen veszteség egyetlen lélek elvesztése. Félelmes lesz annak az embernek a végzete, akinek Isten ezt fogja mondani: Távozz tőlem, gonosz szolga!

1Szem 60. – Az élő Istennek pecsétje. – A következő „kihagyás” így olvasható: „Testvérek, áldjuk az Urat azért a különleges alkalomért, ami az élő Isten pecsétjét viselőknek adatott.”
Ebben semmi olyan nincs, amit ma ne így gondolnánk. Ha segítségül hívjuk nyomtatott írásainkat, azok megmutatják azt a hitünket, miszerint az élő igazak a próbaidő lezárulása előtt el fogják nyerni Isten pecsétjét, és azt is, hogy ezek különleges dicsőségnek örvendhetnek majd Isten országában.

2T 468. – Az élő Istennek pecsétje. – Remélem, hogy Fuller N esete felráz majd titeket, apák és anyák, hogy felismerjétek: feltétlenül alapos munkát kell végeznetek családotokért, magatokért és gyermekeitekért, hogy egyetlen egyet se kábítson el annyira a Sátán, hogy úgy vegyétek a bűnt, mint az a szegény, szánalomra méltó féri tartotta. Akik részt vettek vele a bűn tetteiben, azokat soha félre nem vezették, soha tönkre nem tették volna, ha magasztos nézetük lett volna az erényről és a tisztaságról, ha ápolták volna magukban a bűntől és a gonoszságtól való szüntelen iszonyodást. Miközben a halandóknak küldött legkomolyabb figyelmezetés alatt élnek és Isten törvényét hirdetik, mint a jellem vizsgáját és az élő Isten pecsétjét, mégis áthágják szent utasításait. Akik ilyet tesznek, azok lelkiismerete elszárad, és borzalmasan megkeményedik. Mindaddig ellene állnak az Isten Lelkének, míg csak külszínnek nem tudják használni az igazságot, amelyben romlott lelkük nyomorék voltát rejtik. A Sátán rettenetesen félrevezette ezt a férfit. Miközben azt hangoztatta, hogy Isten munkájára, a szent dolgok szolgálatára szentelte magát, valójában féktelen szenvedélyeknek hódolt. Egészségesnek tartotta magát, pedig nem volt benne semmi egészség.

5T 212-13. – Az élő Istennek pecsétje. – Az Úr bosszú állásának napja a küszöbön áll. Isten pecsétjét csak azok homlokára ütik, akik siránkoznak és bánkódnak a föld tisztátalanságai miatt. Akik a világhoz húznak, azok együtt esznek és isznak a részegesekkel: azokra biztos pusztulás vár a bűn munkásaival együtt. „Az Úr szeme az igazakon és füle könyörgő szavukon, de arca fenyegetően virraszt a rosszakon.”
Tetteink határozzák meg, hogy elnyerjük-e az élő Isten pecsétjét, vagy az öldöklő fegyverektől halunk-e majd meg. Isten haragjának néhány cseppje már a földre hullott: de amikor a hát utolsó csapás elegyítetlenül tölti azt felháborodása poharába, akkor örökre késő lesz bűnbánatot tartani, és menedék után nézni. Az elfedező vér nem mossa le többé a bűnt.
(Dán 12,1) Mire ez a nyomorúságos idő eljön, addig mindenki felöl döntöttek már. Véget ért a próbaidő, lejárt a kegyelem a megátalkodottak iránt. Az élő Isten pecsétje ott lesz már népén. A Sátán seregei felsorakoztatják a világ hatalmasait Isten népe ellen. Ez a maroknyi maradék nem tudja megvédeni magát ebben a halálos összecsapásban sárkány seregeitől, ezért Isten teszik meg védelmüknek.

5T 216. – Az élő Istennek pecsétje. – Mit tesztek testvéreim, a felkészülés komoly feladatának területén? Akik egyesülnek a világgal, a világ öntvénymintájára alakulnak, s a fenevad bélyegére készülnek. Akik nem bíznak magukban, akik megalázzák magukat Isten előtt és megtisztítják lelkület az igazság iránti engedelmességükkel – azok a mennyei törvény mintájára formálódnak. Isten pecsétjére készülnek fel. Amikor majd kiadják a rendeletet, és az emberekre ráütik a pecsétet, jellemük tiszta és szeplőtelen marad az örökkévalóságra.
Itt a felkészülés ideje. Isten pecsétje nem kerül tisztátalan férfi vagy nő homlokára. Nem kerül a nagyravágyó, világot szerető férfi vagy nő homlokára. Aki a pecsétet elnyeri, annak szeplő nélkül kell állnia Isten előtt, a menny várományosaként. Előre testvéreim. Most csak röviden irhatok erről, de fel akarom hívni figyelmeteket a felkészülés szükségességére. Kutassátok az Írásokat, hogy megérthessétek napjaink félelmetes komolyságát.

CT 459. – Az élő Istennek pecsétje.

Ev 211-12. – Az élő Istennek pecsétje. – Akik mint prédikátorok akarnak tevékenykedni nyilvánosan és házanként, legyenek jól megalapozva az igazságban, mielőtt felhatalmazást kapnak, hogy a területeken másokat tanítsanak. A tiszta hamisítatlan igazságot kell feltárni az embereknek. A harmadik angyal üzenete: a próbára tevő üzenet az emberek számára. Sátán rábírt embereket, hogy helytelen mértékeket alkalmazzanak, hogy így elhomályosítsák, értéktelenné, hatástalanná tegyék az igazság üzenetét.
Isten parancsolatai, melyeket majdnem egyetemesen érvénytelenítettek, képezik napjaink próbakövét, szívet vizsgáló igazságát. Elérkezik az ideje, amikor Isten imádóit ez a jel különbözteti meg. Felismerik majd őket, mint Isten szolgáit, a mennyi ránt tanúsított alattvalói hűségük e jele által. Azonban minden embergyártott mértékegység eltereli a figyelmet a nagy és fontos hittételektől, melyek a korszerű igazságot képezik.”

Ev 235. – Az élő Istennek pecsétje. – Ha az igazság világosságát eléd tárták, mely a negyedik parancsolat szombatját nyilatkoztatja ki, s igazolja, hogy Isten Igéjében nincs semmi alapja a vasárnap ünneplésének, de ha mégis az állszombathoz ragaszkodsz, visszautasítod, hogy a szombatot megszenteljed, melyet Isten „szent napnak” nevez, akkor felvetted a fenevad bélyegét. Mikor történik ez? Ha annak a rendeletnek engedelmeskedsz, mely megparancsolja, hogy vasárnap ne dolgozz, hanem istentiszteletet tarts, pedig tudod, hogy a Bibliában egyetlen szó se nincs róla, hogy a vasárnap több a közönséges munkanapnál. Akkor saját beleegyezéseddel veszed magadra a fenevad bélyegét és utasítod el magadtól Isten pecsétjét (RH 1897. júl.13).

NK 539. – Az élő Istennek pecsétje. – A hűség nagy próbája a szombat lesz, mert az igazságnak különösen vitatott pontja. A végső próbatétel idején éles határvonal fog húzódni Isten szolgái és azok között, akik nem szolgálják Őt. Míg a negyedik parancsolat megtagadása és a hamis szombat megtartása, amit az állam törvénye megkíván, egyenlő az Istenellenes hatalomnak tett hűségesküvel, addig az igazi szombat megtartása, ahogy az Isten törvénye megszabja, a Teremtő iránti hűség bizonyítéka. Míg az egyik csoport a földi hatalmaknak való engedelmesség jelét elfogadva a fenevad bélyegét veszi fel, a másik a menny tekintélyéhez való hűség jelét választva, megkapja Isten pecsétjét.

ML 341. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten azért viszi el a menny az Ő egyházának tagjait, mert itt a földön Vele jártak, erőt és bölcsességet nyertek felülről, amely képesítette őket arra, hogy helyesen szolgálják Őt. Azok, akik elragadtatnak Istenhez, olyan férfiak és nők lesznek, akik most alázattal és bűnbánattal imádkoznak, akik szívüket nem fordítják hiábavalóság felé. A hivőkkel és a hitetlenekkel való bánásmódjukban Krisztust mutatják be (1901, 11. kézirat).
Azok, akik ebben az életben nem találnak élvezetet az Istenről való gondolkodásban és beszédben, az eljövendő életben sem éreznék jól magukat ott, ahol Isten mindig jelen lesz és népe között fog lakni. Azok, akik ezen a földön szeretnek Istenről gondolkodni, otthonosan érzik majd magukat, amikor a menny levegőjét szívják. Azok, akik ezen a földön szeretnek Istenről elmélkedni, boldogok lesznek szent társaságában és örömeiben…
Míg ebben a világban életek, nem állították azt, hogy ők saját maguk tulajdonai, azért Isten elpecsételte, hogy ők az Ő tulajdonai. A menny azoké lesz, akik komolyan vágyakoznak utána, akik elnyerése érdekében a cél értékének megfelelő erőfeszítéseket teszik. Azok, akik el akarják nyerni a mennyet, gondolataikban mennyei dolgokkal kell foglalkozniuk (RH 1890. máj. 13).

SD 369. – Az élő Istennek pecsétje. – Istennek azon gyermekei, akik hűségesek maradtak a megpróbáltatás idején Krisztus igazságának tiszta ruhájában vannak felöltözve… nevük bemaradt írva a Bárány életkönyvében, a letűnt századok hűséges gyermekeiével együtt. Ellenálltak a csábit erőfeszítéseinek. A vadállat ordítása nem bírta rá arra őket, hogy hűségükről lemondjanak. Most már örökre biztonságban vannak a kísértő csábításaitól… A maradékhoz tartozók nem csak megkegyelmezettek és elfogadottak, hanem meg is dicsőítettek. A „hűséges szolga” felirat áll a homlokukon. Ők az Úrnak királyai és papjai lesznek. Amíg a Sátán vádolta és e csapat megsemmisítésén fáradozott, a láthatatlan szent angyalok ide-tovajártak és rájuk helyezték az élő Isten pecsétjét. Ezek azok, akik a Báránnyal együtt vannak a Sión hegyén, és az Atya neve van felírva homlokukra.

PP 263. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten a szombatot nem valami új intézményként vezette be, mert a teremtés alkalmával alapította. Meg kell emlékeznünk róla, és ünnepként kell megtartanunk, mint Isten teremtő munkájának emlékét. Mivel a szombat a menny és a föld Teremtőjeként mutat rá Istenre, ezért az igaz Istent megkülönbözteti a hamis istenektől. Mindazok, akik megtartják a hetedik napot, ezzel a cselekedetükkel azt fejezik ki, hogy ők Jahve imádói. Így a szombat az Isten iránti hűségünk jele mindaddig, amíg emberek élnek a földön azért, hogy szolgálják Istenünket. A negyedik parancsolat az egyetlen parancsolat a tíz közül, amelyben benne van a törvényadó neve és jogcíme. Ez az egyetlen parancsolat, amely megmutatja, kinek a tekintélye adta a törvényt. Magán viseli Isten pecsétjét, amelyet törvényére helyezett annak hitelessége és kötelező ereje bizonyítékaként.

SD 51. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten törvénye, ami tökéletes szentség, a jellem egyetlen igazi mértékét jelenti. A szeretetet tökéletes engedelmesség fejezi ki, és a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet. Akik szeretik Istent, azoknak Isten pecsétje van homlokukon, és Isten tetteit cselekszik. Vajon azok, akik állítják, hogy szeretik Istent valaha is megtudják mit jelent gyakorlatilag szeretni Istent… Isten végtelen szentségéről lesz némi felfogásuk, tudni fogják, hogy Ő magasztos és felmagasztalt, és a dicsőségének felhője betölti az egész templomot. Erőteljes befolyásuk lesz a körülöttük élők életére és jellemére, az emberi nemzetség tésztájára kovászként hatnak, Jézus Krisztus erejével átváltoztatják felebarátaikat. Mivel kapcsolatban vannak az élet forrásával, így sohasem veszítik el éltet adó erejüket, hanem állandóan hasznosabbakká válnak.

5T 451. – Az élő Istennek pecsétje. – Ahogy a tanítványok számára a római hadak közeledése Jeruzsálem küszöbön álló pusztulásának jele volt, úgy szolgálhat ez a hitehagyás jelül nekünk, hogy a kegyelem angyala szárnyát bontogatja. Elhagyni készül a földet, hogy soha vissza ne térjen. Akkor majd Isten népét a megpróbáltatás és a szorongattatás eseményei sodorják, melyet a próféták Jákob nyomorúsága idejének neveznek. A hűséges üldözöttek kiáltása az égre emelkedik majd. S mint ahogy Ábel vére az égre kiáltott, úgy kiáltanak majd a hangok Istenhez a vértanúk sírjából, a hullámsírokból, a hegyek barlangjaiból és a kolostorok zárkáiból. „Urunk szent és igaz meddig nem tartasz még ítéletet, és nem állsz bosszút értünk a föld lakóin.”
Az Úr végzi a munkáját. Az egész menny megmozdul. A föld Bírája hamarosan felkel és megvédi sértett tekintélyét. A szabadulás jegyét helyezik azokra, akik megtartják Isten parancsolatait, akik tiszteletben tartják az Isten törvényét, akik nem hajlandók magukra venni a fenevad képmásának bélyegét.