AT 74. – És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! – Nemcsak a felszentelt prédikátor kötelessége e megbízatás teljesítése, hanem minden egyes léleké is, aki elfogadta Krisztust, mint Megváltóját. Hivatott tehát arra, hogy felebarátai érdekében munkálkodjék. „A Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel. És aki hallja, ezt mondja: Jövel!” (Jel. 22, 17.) Ez a felhívás szól az egész gyülekezetnek. Aki meghallotta az Úr üzenetét, hangoztassa hegyen-völgyön át és mondja: Jövel!
Végzetes tévedés azt hinni, hogy a lélekmentés munkája egyedül csak a hivatásos prédikátorokra hárul. Az Istennek szentelt egyszerű hívőt - aki aggódva, lelkén viseli veszendő embertársai üdvösségét - bátorítsák azok, akikre az Úr nagyobb felelősség terhét rakta. Isten egyházának vezetői legyenek azzal tisztában, hogy az Üdvözítő megbízása mindenkinek szól, aki Benne hisz. Isten mindenkit elküld szőlőjébe, noha mindenkit nem avattak fel a prédikátori tisztségre.
CH 35-6. – És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! –
6T 314-5. – És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! – A könyvterjesztő ne feledje, hogy alkalom nyílik előtte minden vizek mellé vetni. Ne feledje, hogy az igazság ismeretét tartalmazó könyveket árulja, hogy Isten munkáját végzi. Isten nevének dicsőségére kell használnia minden tehetségét. Isten ott áll mindenki mellett, aki megpróbálja érteni az igazságot, hogy érthetően tárhassa mások elé. Isten tisztán és félreérthetetlenül szól: „És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét * ingyen” (Jel 22,17). Ne halogassuk, hanem tanítsuk az okatatásra szorulókat, hogy eljuttassuk őket az igazság ismeretére, ahogy az Jézusban él.
9T 43. – És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! – Krisztus megbízott szolgáinak a Lélek hatalmával kell bizonyságot tenni Vezetőjükről. Minden igyekezetüket jellemezze a Megváltó vágya a bűnösök megmentése után. Az embereknek át kell venniük a Jézustól jövő kegyelem teljes meghívást, s mindenfelé hangoztatniuk az egész világon: „És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jel 22,17). A gyülekezetnek szólnia kell: Jöjj el! Krisztus oldalán kell bevetnünk az egyház minden erejét. Krisztus követőinek egyesült, erős igyekezettel fel kell hívniuk a világ figyelmét a Biblia sebesen beteljesedő jövendöléseire. A hitetlenség és a lélek halhatatlansága tanításának számos válfaja egyre erősebben vetik meg lábukat a világon. Hidegek és hűtlenek legyenek talán, akik nagy világosságot kapta?
5T 206-7. – És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! – A Jelenések könyve 14. fejezetének angyala sebesen száll az ég közepén és ezt kiáltja: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét”! Ebből derül ki, milyen feladat vár Isten népére. Annyira fontos üzenetet képviselnek, hogy a jövendölés repüléssel ábrázolja a hirdetést. Ők tartják kezükben az éhínségben szenvedő világnak szánt élet kenyerét. Krisztus szeretete sürgeti őket. Ez az utolsó üzenet. Nem követi több; amikor ez az üzenet elvégezte feladatát, a kegyelem nem hívogat majd többé. Milyen felelősség nyugszik hát mindannyiunkon, hogy hirdessük a kegyelmes meghívás szavait: „És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen”. (Jel 22,17)
Mind, aki hallja, hívjon: Jöjj el! Nemcsak az igehirdetők, de a gyülekezet tagjai is. Nemcsak a hitvallásunkkal, hanem a jellemünkkel és ruházkodásunkkal; mindnek meggyőző erővel kell hatni az emberekre. Isten a világ gondnokaivá, végrendeletének végrehajtóivá tette őket, mert ő ruházta az emberekre szent igazságát. Bárcsak mindnyájan tudatában élnénk az istentől kapott megbízás méltóságának és dicsőségének.
JÉ 726-27. – És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! – Az Üdvözítő tanítványainak adott megbízása kiterjed minden hívő emberre. Magába foglal minden Krisztusban hívő embert az idő végéig. Végzetes tévedést követnénk el, ha azt feltételeznénk, hogy a lelkek megmentésének a munkája egyedül csak a felszentelt lelkészektől függ. Krisztus mindazokat megbízta az evangélium hirdetésével, akikhez eljutott a mennyei ismeret. Krisztus mindazokat felavatja, felszenteli arra, hogy munkálkodjanak embertársaik üdvösségéért, akik már megkapták, és magukban hordják életét. Az egyházat ennek a munkának a végzésére alapították, és mindazok, akik ünnepélyes és szent fogadalmat tettek az egyháznak, arra kötelezik el magukat, hogy együtt munkálkodnak Krisztussal.
„És a Lélek és a mennyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel!” (Jel 22:17). Mindenkinek, aki hallja, meg kell ismételnie a meghívást. Legelső kötelessége az kell legyen, hogy lelkeket nyerjen meg Krisztusnak. Lehet, hogy nem képes a nagy összejöveteleken prédikálni, de munkálkodni tud egyes emberekért. Közölni tudja velük azt a tanítást, amit Urától kapott. Az egyházi szolgálat nemcsak prédikálásból áll. Azok is szolgálnak, akik megkönnyítik a betegek és szenvedők helyzetét; akik segítséget nyújtanak a szükségben levőknek; akik a vigasztalás szavait mondják el az elcsüggedteknek és a kishitűeknek. Közel és távol egyaránt vannak olyan lelkek, akikre nyomasztólag hat bűntudatuk. Nem a nehézség, a gürcölés, vagy a szegénység az, ami lealjasítja az embert, hanem a vétek és a bűnös cselekedet. Ez tesz bennünket nyugtalanná és elégedetlenné. Krisztusnak olyan szolgákra van szüksége, akik megpróbálnak a bűntől megbetegedett lelkeken segíteni.
CH 448. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. –
CM 18. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. –
KP 157. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Akik kimentek a mellékutakra és a sövényekhez, a legkülönfélébb embereket találták. De rajtuk is segíteni kell. Vannak közöttük olyanok is, akik az általuk ismert világosság szerint élnek, és legjobb tudásuk szerint szolgálják Istent. De ráébrednek arra, hogy nagyon sok hiányosság van még bennük, és a körülöttük élőkben is. Vágyakoznak jobban megismerni Istent, de a nagyobb világosságnak még csak halvány sugarait látják. Könnyek között könyörögnek Istenhez az áldásért, amelyet hitükkel megpillantottak a távolban. A nagyvárosok erkölcsi fertőjében sok ilyen lélek található. Sokan közülük nagyon szerény körülmények között élnek, és ezért a világ nem veszi észre őket. Lelkészek és egyházak mit sem tudnak sorsukról, pedig egyszerű és szerencsétlen emberek között bizonyságot tesznek az Úrról. Még csak kevés fény hullott rájuk, mert nem sok alkalmuk volt megismerni az igazságot. De igyekeznek szolgálni másoknak a nyomorgó, éhező, fázó emberek között. Isten sokféle kegyelmi ajándékának sáfárai keressék meg ezeket a lelkeket! Látogassák meg őket otthonukban, és a Szentlélek erejével szolgáljanak nekik ínségükben! Tanulmányozzák a Bibliát velük, és imádkozzanak velük azzal az egyszerűséggel, amelyet a Szentlélek sugall! Krisztus olyan üzenetet küld szolgái útján, amely felér az élet kenyerével. A drága áldás szívtől szívhez, családtól családhoz jut.
A példázatban adott "kényszeríts bejönni mindenkit" parancsot sokan tévesen értelmezik; mintha arra tanítana, hogy az evangéliumot erőszakkal el kell fogadtatni az emberekkel. Pedig ez inkább a meghívás sürgető voltát, a felhozott indokok hatékonyságát jelenti. Az evangélium soha nem próbálja az embereket erőszakkal Krisztushoz téríteni. Az üzenet így hangzik: „Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre.” „A Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! ... és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Ésa 55 :l; Jel 22 :17). Isten szeretetének és kegyelmének ereje kényszerít arra, hogy fogadjuk el a hívást.
KP 282. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Ezek azok, akik a veszély idején ezt kiáltják: békesség és biztonság. Azzal áltatják magukat, hogy minden rendben van, és nem is álmodnak veszélyről. Amikor a kábulatból magukhoz térnek, meglátják ínségüket, és másokat kérlelnek, hogy pótolják a hiányt. De nincs olyan ember, aki a másik lelki hiányosságát pótolni tudná. Isten mindenkinek ingyen felkínálja kegyelmét. Az evangélium üzenete hangzik: „Aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jel 22:17). A jellem azonban nem ruházható át. Egy ember sem hihet a másik helyett. Egy ember sem adhatja át a másiknak azt a jellemet, amely a Lélek munkájának gyümölcse. Ha „Noé, Dániel és Jób benne volna (az országban): élek én, az Úr Isten mondja, nem szabadítanának meg sem fiat, sem leányt; ők igazságukkal csak a maguk lelkét szabadítanák meg” (Ez 14:20).
CS 190. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. –
CT 370-1. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. –
JÉ 146. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Aki e világ kútjainál próbálja csillapítani szomját, csak azért iszik, hogy újból megszomjazzék. Az emberek mindenütt kielégítetlenek. Vágyakoznak valamire, ami a lelki szükségleteket elégíti ki. Csak Egyvalaki képes erre. A világ szükséglete, az összes népek reménysége Krisztus. Az isteni kegyelem, melyet egyedül Ő képes nyújtani, olyan, mint az élő víz: megtisztít, felfrissít, felüdíti a lelket.
Jézus nem úgy gondolta, hogy ha az ember egyszer iszik az élet vizéből, az elegendő. Aki megízleli Krisztus szeretetét, az folyton többre vágyik, és semmi mást nem keres. A világ gazdagsága, tisztelete, örömei nem vonzzák. Szíve szüntelenül így kiált: Többet Belőled! Ő, Aki feltárja a lélek szükségleteit, arra vár, hogy ezt a belső éhséget és szomjúságot kielégíthesse. Minden emberi tartalék és forrás kiapad. A tartályok kiürülnek, a tavak kiszáradnak; ámde Üdvözítőnk kimeríthetetlen kútforrás. Újból és újból ihatunk, mindig oltja szomjunkat. Akiben Krisztus lakozik, annak lelkében van az áldás kútja – „örök életre buzgó víznek kútfeje” (Jn 4:14). Ebből a forrásból merítheti az összes szükségletét kielégítő erőt és kegyelmet.
JÉ 381. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből” (Jn 7:37-38). A nép állapota igen erőteljessé tette ezt a felhívást. Állandóan a pompás, ünnepi látvány foglalkoztatta őket, szemüket elkápráztatták a fények és színek, fülükben zengett a csodálatos zene, de semmi sem volt a ceremóniák sorában, ami kielégítette volna a lelki szükségleteket, ami csillapíthatta volna a lélek szomjúságát a maradandó dolgok után. Jézus hívta őket, jöjjenek és igyanak az élet vizéből, mely örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbennük.
Azon a reggelen a pap azt a szertartást végezte, mely a pusztai szikla megütésére emlékeztetett. A szikla Őt jelképezte, aki halála által az üdvösség élő patakját árasztja minden szomjazóra. Krisztus szava az élet vize. Az összegyűlt tömeg színe előtt elkülönítette magát: üssék meg, hogy az élet vize ömölhessen a világra. Krisztus megütésével Sátán az élet Fejedelmét akarta megsemmisíteni, de a megütött sziklából élő víz folyt. Amint Jézus beszélt az emberekhez, a szíveket különös tisztelet hatotta át, és sokan készek voltak együtt felkiáltani a samáriai asszonnyal: „Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam!” (Jn 4:15)
Jézus ismerte a lelki szükségleteket. Pompa, gazdagság, tisztesség nem elégítheti meg a szívet. „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám” (Jn 7:37). Szívesen fogadja a gazdagot, a szegényt, a magas és alacsony sorsút. Ígérete szerint könnyít a megterhelt lelken, megvigasztalja a szomorkodót, reményt önt a csüggedőbe. Jézus hallgatói közül sokan gyászolták szertefoszlott reményeiket, másokat titkos bánat emésztett, sokan világi dolgokkal, emberi dicséretekkel akarták kielégíteni szüntelen vágyakozásukat, de amikor mindent megnyertek, rájöttek, hogy repedezett kutat ástak, nem olthatják belőle szomjukat. Elégtelenül, szomorúan álltak az örömteli színtér csillogása közepette. A hirtelen kiáltás: „ha valaki szomjúhozik”, kizökkentette őket szomorú meditálásukból, és amint hallgatták az ezután következő szavakat, új reménység gyúlt szívükben. A Szentlélek segítségével felismerték Jézus szavaiban az üdvösség mérhetetlen ajándékát.
Krisztus kiáltó szava ma is hangzik a szomjazó lélekhez, és még nagyobb erővel hív minket, mint azokat, akik a templomban, az ünnep utolsó napján hallották. A kút mindenki számára nyitva áll. A menny felajánlja a fáradt, megterhelt lelkeknek az örök élet üdítő vizét. Jézus még mindig kiáltja: „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék” (Ján. 7:37). „Aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jel 22:17). „Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne” (Jn 4:14).
Ev 682-3. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Vannak lelkiismeretes fiatal emberek, akik a rajvonalba készülnek lépni, hogy erősítsék a külső őrszemeket. Ha alázatosan járunk Istennel, Ő szól hozzájuk, oktatja őket. Nekik mondom: Dolgozzatok, ahol vagytok, tegyétek, amit tehettek, hogy közvetítsétek az igazságot, mely annyira értékes számotokra. Őrizzétek meg egyszerűségeteket, majd pedig ha üres helyeket kell betölteni, hallani fogjátok a meghívást: Bátran jöjj feljebb. Talán félsz a haladástól, de Istenbe bízva haladj előre. Vigyél a munkába friss, becsületes életet, olyan hittel telt szívedet, amely a szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket. Ha az élet vizét szomjazod, kérjed krisztustól, Ő pedig az élet vizéből ad innod, ingyen. Ő az örökéletre buzgó víznek kútfeje lesz számodra (1899, 9. levél).
FE 339. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. –
ML 91. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Jöjj Jézushoz, ahogy vagy, bűnösen, erőtlenül, üresen és ő az élet vizét adja neked. Olyan hitre van szükséged, amely áthatol a sötétségen, amelyet Sátán áraszt ösvényedre. Ő szorgalmasan talál fel szórakozásokat és különféle divatot, amelyek annyira lefoglalják az emberek gondolatait, hogy semmi időt sem tudnak szakítani az elmélkedésre. Tanítsd meg gyermekeidet Istennek dicsőítésére, hogy ne a maguk tetszését keressék. Ők Istennek gyermekei a teremtés és a megváltás jogán. Tanítsd meg őket arra, hogy kerüljék ezen elfajzott kor szórakozásait és balgaságait. Tartsd tisztán és ártatlanul gondolataikat Isten előtt… Dicsért Istent. Beszélgetésed, zenéd és énekeid mind Őt dicsérjék, aki olyan sokat tett érettünk. Dicsért Istent is ezen a földön, akkor alkalmas leszel rá, hogy csatlakozz a mennyei karhoz, mikor belépsz Istennek városába. Akkor Jézus lábai teheted ragyogó koronádat, kezedbe veheted arany hárfádat és az egész mennyet, betöltheted dallammal. Halhatatlan nyelvével fogjuk Őt dicsérni, aki olyan sokat tett érettünk. Dicsért Istent itt ezen a földön, akkor alkalmas lesz rá, hogy csatlakozz a mennyei karhoz, mikor belépsz Istennek városába. Akkor Jézus lábai elé teheted ragyogó koronádat, kezedbe veheted ragyogó hárfádat és az egész mennyet betöltheted dallammal. Halhatatlan nyelvel fogjuk őt dicsérni ( 1895, 16. kézirat).
SC 28. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Ugyanazon isteni erő, mely a természetet uralja, hat az emberi szívre is, kimondhatatlan vágyat ébreszt bennük olyasmi után, amilyük nincs. E világ kincsei nem elégíthetik ki vágyait. Isten Lelke munkálkodik bennük, hogy olyan javak után törekedjenek, melyek egyedül nyújthatnak békét és nyugalmat; ezek: a Krisztussal való közösség és életszentség öröme. Az Üdvözítő látható és láthatatlan befolyásával folytonosan munkálja az emberi lelket, hogy azt a bűnnek ki nem elégítő örömeitől elvonja és a végtelen öröm forrásához jutassa, amelyet Benne elnyerhetnek. Az isteni üzenet mindazokhoz szól, akik hiába igyekszenek e világ „repedezett” kútjaiból vizet meríteni: „És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jel 22,17).
SD 67. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – (Máté 11,28) A kegyelem szelíd hangja éppen ma visszahangzik fületekben. Éppen ma lett hozzátok intézve a mennyei hívás. Éppen ma minden ezt mondja a mennyben: Jöjj!
Jöjj, mert minden készen van! Aki akar, az jöjjön és igya az élet vizét ingyen! Éppen most van szükségetek gyermekei egyszerűségre. Azt óhajtjuk vessétek el mindazt ami a büszkeségre, hiábavalóságra és bolondságra emlékeztet benneteket. Az ítélet a láthatáron van. Férfiak és nők arra az erőre óhajtanak támaszkodni, amely minden emberi erőtől nagyobb. Az Úr hatalmas kezére kell támaszkodniuk. Látható már az a nap, amikor minden emberi tettet megvizsgálnak és megpróbálnak, és mi azt akarjuk, hogy ti készen legyetek… Felszólítunk benneteket, szabaduljatok meg a világi dölyfösségtől, büszkeségeitől, hiábavalóságtól és az élet bolondságaitól. Jézus szeret benneteket. Jézus sajnál benneteket. Angyalainak seregét küldi, hogy szolgáljanak nektek. És most, amikor az egész menny irántatok érdeklődik, akartok-e ti érdeklődni magatok iránt?
Egyes emberek vonakodnak szaván fogni Istent, mintha az túl nagy vakmerőség volna. Imádkoznak az Úrhoz, hogy bennünket tanítson, de mégis félnek a nékünk adott ígéretekre támaszkodni és elhiszik, hogy bennünket megtanított. Amíg alázatos szívvel jövünk mennyei Atyánkhoz, készek, hogy tanítson bennünket, készek vagyunk sőt vágyódunk a tanulásra, miért kételkedünk akkor abban, hogy Isten betölti-e ígéretét?… Amikor arra törekedtetek, hogy megismerjétek akaratát, a ti részetek az Istennel való közreműködésben, hogy higgyétek, Ő vezet benneteket, Ő áldani és irányítani fog benneteket akaratáank teljesítésében… Krisztus személyesen vezeti ma népét és megmutatja nekik, hogy hol és hogyan kell dolgoznia.
1Szem 315. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Senki ne tartsa fenn azt a korlátolt, szűk látókörű elképzelést, hogy valamely emberi cselekedet a legkisebb mértékben is hozzájárulhat a törvényszegés adósságának törlesztéséhez. Ez végzetes hazugság. Ha ezt megértettétek, akkor szűnjetek meg melengetett elgondolásaitokon időzni és tanulmányozzátok teljes szívvel az engesztelési áldozatot! Ezt a dolgot olyan homályosan értik, hogy ezrek és ezrek, akik Isten gyermekeinek tartják magukat, valójában a gonosz gyermekei, mert saját cselekedeteikre támaszkodnak. Isten mindig elvárta a jó cselekedeteket, hiszen azokat a törvény is megköveteli, de mivel az ember bűnbe helyezte magát, ahol jócselekedetei értéktelenek, egyedül Jézus igazságossága lehet eredményes. Krisztus képes minket megváltani a végsőkig, mert mindenha él, hogy közbenjárjon érettünk. A legtöbb, amit az ember saját megváltása érdekében megtehet, hogy elfogadja a meghívást: „Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jel 22:17.) Nincs olyan ember által elkövethető bűn, amiért a kereszt engesztelést ne szerzett volna. Így az odaadón kérlelő kereszt teljes bűnbocsánatot ajánl a vétkezőnek szüntelen.
3T 190. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – A kiadóban mindenki előtt alkalom nyílik, hogy szívük mélyéből közvetlenül belekapcsolódjanak a lélekmentés munkájába. Krisztus elhagyta a mennyei Atyát, hogy a barátságtalan, elveszett világba jöjjön, hogy megmentse azokat, akik meg akarnak menekülni. Száműzte magát Atyjátül, s az angyalok ártatlan társaságát az elbukot bűntől beszennyezet társaságára cseréálte fel. Krisztus szomorúan és megdöbbenten látja a hidegséget, közönyt és hanyagságot ahogy állítólagos követői az igazság, a figyelmeztetés és a szeretet üzeneteivel bánnak, melyek ő küldött. Krisztus mindazok számára gondoskodott az élet kenyréről és vizéről, akik éhezik és szomjúhozzák azt.
4T 580. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Krisztus élesen megdorgálta kortársait, mert nem tanulták meg a természetből azokat a lelki tanúságokat, amelyeket megtanulhattak volna. Minden dolgok élők és élettelenek az Isten ismeretét jelentik ki az embereknek. Ugyanaz az isteni elme, mely a természet dolgain munkálkodik, az szól az emberek értelméhez és szívéhez, az teremet kimondhatatlan vágyat valami után, amivel nem rendelkeznek. A világ dolgai nem képesek, nem is alkalmas kielégíteni vágyakozásukat. „És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jel 22,17).
Isten Lelke mindenkor benyomásokat esz az emberek gondolkodásra, hogy azon dolgok után kutassanak, melyek egyedül nyújtanak békét és nyugalmat – a menny magasztosabb, szentebb örömei után. Krisztus az élet és a dicsőség Ura élettét adta oda, hogy kiváltsa az embert az ellenfél hatalmából. Megváltónk folyton folyvást azon fáradozik látható és láthatatlan hatásokkal, hogy elvonja az emberek gondolatait az evilági élet ki nem elégítő élvezeteitől. Hogy azokra a felbecsülhetetlen kincsekre terelje, melyeket a halhatatlan jövőben nyerhetnek el.
6T 51. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Aki szomjúhozza az élet vizét, Krisztus megajándékoz minket, hogy ingyen ihassunk; mikor ezt tesszük. Krisztus lesz bennünk az örök életre szökő vízforrás. Akkor szavunk telítve lesz üdítő itallal. Akkor meg tudunk öntözni másokat.
Közel kell húzódnunk Istenhez. Munkatársaivá kell válnunk, máskülönben gyenge és hibás lesz minden, amibe fogunk. Ha ránk lenne bízva, hogy a magunk módján intézzük Isten ügyét, akkor nem sokat várhatnánk el. De ha lerejtjük magunkat Krisztusban, minden igyekezetünket Isten műveli. Higgyünk Istenben minden egyes lépésnél. Bár ismerjük gyengeségeinket, ne hitetlenkedjünk, hanem bizakodjunk.
6T 86. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Krisztus forrást fakaszt a bűnös, szenvedő világ számára s hallatszik az isteni könyörület hangja: „Aki szomjúhozik, jöjjön hozzám és igyék”. Ingyen kaphattok az élet vizéből. Aki hallja hívjon: Jöjj el. Aki szomjúhozik jöjjön el. Minden ember, nők és férfiak hangoztassák ezt az üzenetet. Akkor majd eljut a föld puszta helyeire. Akkor majd beteljesedik az Írás: „S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejéből” (És 41,18; 43,19-20; 12,3).
7T 226. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Ha a szenvedés és a nyomor eltűnne, nem értenénk meg Isten könyörületét és szeretetét. Nem értenénk meg együtt érző, rokonszenvező mennyei Atyánkat. Az evangélium sohasem ölt magára nagyobb szépséget, mint amikor a nyomor és az elhagyatottság területére visszük! Világossága akkor ragyog a legtisztábban és leghatalmasabban. Isten igazságának világossága belép a parasztok kunyhóiba, az igazság Napja világítja be a szegények otromba nyomortanyáit, örömet hoznak a betegeknek és szenvedőknek. Isten angyalai tanyáznak ott, s ez egyszerű hit lakomává emeli a kenyérhéját és a bögre vizet. A bűnbocsátó Üdvözítő szívesen látja a szegényeket, meg a tudatlanokat, s a Mennyből alászálló kenyerével eteti, s az élet vizével itatja őket. A lenézetteket és elnyomottakat a hit és a bocsánat Isten fiának és leányának magas méltóságára emeli. Felülemelkednek a világos, s mennyei helyeken ülnek Krisztussal. Lehet, hogy nincs földi kincsük, de értékes drágagyöngyöt találtak.
JÉ 653. – Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. – Krisztus ellenségeiért elmondott imája magába foglalta az egész világot: minden egyes bűnöst, azokat is, akik már leélték életüket, és azokat is, akik ezután élnek a világ kezdetétől a világ végéig. Mindegyiküket terheli Isten Fia keresztre feszítésének bűne. Isten azonban a bűnbocsánatot is ingyen felajánlotta mindegyikünk számára. Aki csak akar, megbékülhet Istennel és örökölheti az örök életet.