JÉ 92-3. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik” (Mát 4,4). Krisztus követője gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja egyszerre Istent is szolgálni, és evilági foglalatosságait is folytatni. Talán úgy tűnik, hogy az Isten egyszerű követelményei iránti engedelmesség egy időben lehetetlenné teszi a megélhetés biztosítását. Sátán megpróbálja elhitetni, hogy fel kell áldozni az embernek meggyőződését. Azonban világunkban az egyetlen dolog, amelyben bízhatunk: Isten szava. „Keressétek először Isten országát, és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek” (Mt 6:33). Földi életünkben sem válik javunkra, ha eltávolodunk mennyei Atyánk akaratától. Ha megismerjük szavának hatalmát, akkor nem fogjuk követni Sátán sugallatait, hogy élelmet szerezzünk, vagy életünket megmentsük. Csak ezt fogjuk kérdezni: Mit kíván Isten? Mit ígér? Ennek tudatában engedelmeskedünk akaratának és bízunk ígéreteiben.
A Sátánnal való küzdelem végső nagy összecsapásában azok, akik hűségesek Istenhez, minden földi ellátást nélkülözni fognak. Mivel nem hajlandók Isten törvényét áthágni, hogy engedelmeskedjenek a földi hatalmaknak, nem vehetnek, és nem adhatnak. Végül halálra ítélik őket (lásd: Jel 13:11-17!). Ám az ígéret így szól az engedelmeseknek: „Az magasságban lakozik, kőszálak csúcsa a bástyája, kenyerét megkapja, vize el nem fogy” (Ésa 33:16). Ez az ígéret teljesedik Isten gyermekeinek életében.
Amikor a földön éhség pusztít, ők eledelt fognak kapni. „Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban” (Zsolt 37:19). Habakuk próféta a nyomorúságos időkre tekintett. Szavai kifejezik az egyház hitét: „Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban. De én örvendezni fogok az Úrban, és vigadok az én szabadító Istenemben” (Hab 3:17 18).

BO 120. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – Az Úr ismételten arra oktatott, hogy népünknek ki kell vinni családjukat a városokból vidékre, ahol a maguk élelmét megtudják termelni, mert a jövőben a vétel és az adásgondja nagyon meg fog nehezedni. Már most figyelnünk kell a nekünk adott figyelmeztető tanításokra: Menjetek ki a városokból vidéki környezetbe, ahol nincsenek a házak összezsúfolva, ahol mentesek lehettek az ellenség támadásától.

CS 40. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. –

5T 81. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – Nincs messze az az idő, amikor minden emberre rátör a vizsgáztatás. Ránk akarják majd erőszakolni a fenevad bélyegét. Akik lépés-lépés után beadják derekukat a világ követeléseinek, s a világi szokásokhoz szabják magukat, azoknak könnyebb lesz behódolni a földi hatalmaknak, minthogy kitegyék magukat a gúnynak, a sértegetésnek, a börtönnel és a halállal való fenyegetésnek. Dúl a küzdelem Isten és az emberek parancsolatai között. Ekkor különítik el majd a gyülekezetben az aranyat a salaktól. Világosan meglehet majd különböztetni a valódi istenfélelmet a látszattól és a hamisítványtól. Sok ragyogásáért nagyra tartott csillag fog kimúlni a sötétben. Polyva felhőket hord el a szél még onnan is, ahol mi csak tiszta búzát látunk. Mindazok, akik ugyan magukra öltik a szenthely díszeit, de nem öltöznek Krisztus igazságos tetteibe, szégyenteljes mezítelenségükben látszanak majd meg.

5T 152. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – Most kell megfontolni Üdvözítőnk rendelkezését: „Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.”  Most jött el annak ideje, hogy testvéreink csökkentsék ingatlanjaikat, ahelyett, hogy terjeszkednének. Rövidesen jobb mennyei országba költözünk. Ne legyünk hát e föld lakói, hanem szabjuk poggyászunkat olyan kicsire, amennyire csak lehet.
Közeledik az idő, amikor semmilyen áron sem tudnunk eladni. Rövidesen rendelet jelenik meg, hogy akin nem éktelenkedik a fenevad bélyege, az se el nem adhat, se meg nem vehet semmit. Nemrégen csaknem így is történt Kaliforniában; ez az eset azonban csak fenyegetett a négy szél fúvásával. Most a négy angyal még visszatartja a szeleket. Még nem állunk készen. Előbb kötelesség vár ránk s akkor szólítják fel az angyalokat, hogy eresszék el a szeleket, had fújjanak a földre. Ez lesz a döntő nap Isten gyermekei számára – a szorongatás ideje, amilyen még nem volt, mióta nemzet és a földön. Most nyílik lehetőségünk a munkára.

3MR 43. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. –

RH 1901. július 16. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. –