NK 50. – Az is adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze. – A hatodik században a pogányság helyet adott a pápaságnak. Az egész egyház fejének Róma püspökét nyilvánították. A pápaság fölöttébb megerősödött. Hatalmi székhelyét a császári fővárosba tette. A sárkány a fenevadnak „adá az ő erejét... és az ő királyi székét, és nagy hatalmat” (Jel 13:2). Ekkor kezdődött el a Dániel és a Jelenések próféciájában megjövendölt 1260 éves pápai elnyomás (Dán 7:25; Jel 13:5-7). A keresztényeknek választaniuk kellett: vagy feladják feddhetetlenségüket, és elfogadják a pápai szertartásokat és vallásgyakorlatot, vagy elsorvadnak a föld alatti börtönökben, vagy meghalnak a kínpadon, a máglyán vagy a hóhér bárdja alatt. Ekkor teljesedtek Jézus szavai: „Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket tiközületek. És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért” (Lk 2l:l6-l7). Hevesebb üldözés szakadt rá a hűségesekre, mint bármikor azelőtt, és a világ hatalmas harcmezővé vált. Krisztus egyháza évszázadokig az elszigeteltségben és az ismeretlenség homályában talált menedéket. A próféta ezt mondja: „Az asszony, pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig” (Jel 12,6).
NK 507. – Az is adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze. – A római egyház ma egy makulátlan arcot mutat a világnak, és mentegeti iszonyú kegyetlenkedéseit. Keresztény köntöst öltött magára, de nem változott meg. A pápaság a letűnt korszakokban vallott elvei mellett ma is kitart. A legsötétebb időkben kigondolt tanításait ma is vallja. Senki ne hagyja magát megtéveszteni! A pápaság, amelynek a protestánsok ma tisztelettel adóznak, ugyanaz, mint amely a reformáció idején uralta a világot, amikor Isten emberei életüket kockára téve lerántották a leplet gonoszságáról. Ugyanaz a fennhéjázó büszkeség és önteltség jellemzi, amellyel királyokon és fejedelmeken hatalmaskodott, igényt tartva az Istennek kijáró tekintélyre. Lelkülete nem kevésbé kemény és uralkodó ma sem, mint amikor elfojtotta az emberi szabadságot, és megölte a Magasságos szentjeit.
EW 36-37. – Az is adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze. – Láttam a négy angyalt, amint visszatartja a négy szelet, amíg Jézus be nem fejezi munkáját a szentek szentjében. A hét csapás rendkívül felbőszíti a gonoszokat az igazak ellen, mert azt hiszik, hogy mi okoztuk Isten ítéleteit, s ha a földet tőlünk megtisztítják, akkor a csapások is megszűnnek. Rendelet jelent meg, amely megparancsolja a szentek kiirtását, akik ezért éjjel nappal segítségért könyörögnek Istenhez. Ez Jákob félelmének éjszakája. A szentek lelki gyötrelmükben Istenhez kiáltanak, Aki szava által megmenti őket. A 144.000 győzedelmeskedett és arcukat beragyogta Isten dicsőségének fénye.
Majd egy csoportot láttam, amely nagy fájdalomban zokogott. Ruhájukra nagy betűkkel volt felírva: „Megmérettél a mérlegen, és híjával találtattál.” Megkérdeztem, kik ezek s az angyal így felelt: Ezek azok, akik egykor megtartották a szombatot, de újra feladták azt. Hallottam, amint ezek fennhangon kiáltották: ’Mi hittük eljöveteledet és buzgón tanítottuk azt’. Amíg ezt mondták, tekintetük a ruháikra írt szavakra esett és meglátták az írást, és hangosan sírni kezdtek. Láttam, hogy ittak a tiszta vízből, a többit azonban beszennyezték. Ugyanis lábbal taposták a szombat parancsolatát. Ezért megmérettek a mérlegen és könnyűnek találtattak.