NK 391. – És látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett. – „Adaték néki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig. A próféta ezt is mondja: „Látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett.” Majd így szól: „Ha valaki fogságba visz mást, ő is fogságba megy; ha valaki fegyverrel öl, fegyverrel kell annak megöletni.” „A negyvenkét hónap” ugyanaz, mint Dán 7. fejezetében „az ideig, időkig és fél időig,” azaz három és fél év, vagy az 1260 nap - az az idő, amely alatt a pápai hatalom elnyomta Isten népét. Ez az időszak, ahogy az előző fejezetek ismertetik, i. sz. 538-ban, a pápaság főhatalomra jutásával kezdődött, és 1798-ban zárult. Ekkor a pápát a francia sereg fogságba ejtette. A pápaság megkapta halálos sebét. Teljesedett ez a jövendölés: „Ha valaki fogságba visz mást, ő is fogságba megy.”
NK 514-15. – A halálos sebe meggyógyult. – Róma befolyása azokban az országokban, amelyek egykor elismerték főhatalmát, korántsem szűnt meg. A prófécia pedig megjövendöli hatalmának visszaállítását. „Látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett; de az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat” (Jel 13:3). A halálos seb azt a kudarcot jelzi, amely a pápaságot 1798-ban érte. Ezután - ahogy a próféta mondja – „az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat.” Pál világosan kijelenti, hogy a „bűn embere” a második adventig megmarad (2Thessz 2:3-8). Egészen az idők végéig fogja folytatni csaló munkáját. A Jelenések könyvének írója ugyancsak a pápaságra utal, amikor azt mondja, hogy „imádják őt a földnek minden lakosai, akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe” (Jel 13:8). Mind az Óvilág, mind az Új, a vasárnaptiszteletével - amely kizárólag a római egyház tekintélyén alapszik - hódolni fog a pápaság előtt.
7BC 977. – Az egész föld csodálta a fenevadat. – A föld történelmének megrázó korszakában élünk. A nagy összecsapás közvetlen előttünk áll. Látjuk, hogy a föld megromlott lakósai miatt. A bűn embere bámulatos szívóssággal törekedett fölmagasztalni a hamis szombatot és a hűtlen protestáns világ csodálattal követte a fenevadat. Az Úr által rendelt szombat iránti engedelmességet a nemzet törvényei iránti hűtlenségnek, árulásnak bélyegezte meg. Országok fogtak össze, hogy fenntartsák a hamis szombat intézményét, melyre Isten kinyilatkoztatásában egyetlen fölhatalmazás szó nincs (RH 1900 feb.6).
6T 14. – Az egész föld csodálta a fenevadat. – A Sátán szorgalmasan fekteti le terveit a végső hatalmas összecsapásra, amikor majd mindenki állást foglal. Közel kétezer éve hirdetik már az örömhírt a világnak, de a Sátán még mindig azt a jelenetet vonultatja el férfiak és nők szeme lőtt, amit Krisztusnak mutatott meg csodálatosan elvonultatta előttük a világ országainak dicsőségét. Ezzel igyekszik uralma alá hajtani az embereket.
A Sátán ereje végső megfeszítésével arra törekszik, hogy Istenhez hasonlóvá tegye magát. És elpusztítson mindenkit, aki hatalmának ellene áll. A világ ma is előtte hajlong. Hatalmát Isten hatalmaként fogadják. A Jelenések jövendölése beteljesedőben van „csodálván, az egész föld követé a fenevadat” (Jel 13,3).
EW 56. – Az egész föld csodálta a fenevadat. – Most azon csapat felé fordultam, amely leborult a királyiszék előtt; még mindig nem tudták, hogy Jézus elhagyta őket. A Sátán megjelent a királyiszék mellett és Isten munkáját próbálta utánozni. Láttam ezeket, hogy feltekintettek a trónra és imádkoztak: ’Atyánk, add nékünk Lelkedet’ Sátán erre rájuk árasztotta szentségtelen befolyását; leheletében sok világosság és erő volt, de hiányzott belőle a mindent megédesítő szeretet, az öröm és békesség. Sátán célja az volt, hogy megtévessze, visszatartsa és megcsalja Isten gyermekeit.