5T 752-53. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Lepergette János előtt a gyülekezetnek a világi hatalmakkal vívott utolsó küzdelemit, de azt is megengedte neki, hogy lássa a hűségesek végső győzelmét és szabadulását. János szemtanúja volt a gyülekezetnek a fenevaddal és képével vívott élethalál harcának, s azt is látta, hogy elrendelték, hogy mindenki halálbüntetés terhe mellett köteles imádni a fenevadat. De túltekintve a harc zaján és füstjén, sokaságot látott állni a Báránnyal a Sion hegyén, akik a fenevad bélyege helyett az „Atya nevét viselik homlokukon”. S ismét látta azokat, akik legyőzték a fenevadat és annak képét és nevének számát, ott álltak hárfákkal az üveg tengeren. Mózesnek és a Báránynak énekét énekelték.
7BC 975. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Isten Igéje világosan kijelenti, hogy a világ meg fogja vetni, és lábban fogja taposni Isten törvényét. A gonoszság rendkívüli mértékben elszaporodik. Az állítólag megújított hitű protestáns világ, szövetségre fog lépni a bűn emberével. Az egyház és a világ is romlott összhangban fog állni.
Ezzel súlyos vállság köszönt a világra. Az Írás azt tanítja, hogy a pápaság vissza fogja nyerni elvesztett elsőbbségét, hogy az üldözés tüzeit újra élesztik az úgynevezett protestáns világ megalkuvó engedményei által (Világtanács közlönye 1891. ápr. 13).
7BC 975. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – (11-13.) Állítólagosan a menny mellett elkötelezett vallási hatalmak, a bárány jellegzetességeire tartanak igényt. Cselekedeteikkel azt fogják bizonyítani, hogy sárkányszív dobog bennük, hogy a Sátán ihleti és ellenőrzi őket. Közeleg az idő. Mikor Isten népe magán fogja érezni az üldözés kezét a hetedik nap megünneplése miatt. A Sátán idézte elő a szombat megváltoztatását abban a reményben, hogy eléri célját, Isten szándékainak meghiúsítását. Arra tör, hogy Isten törvényét az emberi törvényeknél kisebb erővé tegye az Isten törvényét a földön.
A bűn embere, aki véli, hogy megváltóztatja az időket és a törvényt, s aki mindig elnyomta Isten népét, olyan törvényeket hozhat létre, melyek a hét első napját ünnepeltetik meg. Ennek dacára is Isten népének szilárdan kell állnia Isten mellett. Az Úr fáradozni fog értük, világosan bizonyítva, hogy Ő az istenek Istene (1902, 135. kézirat).
2Szem 360. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Készenlétben kell várnunk Isten utasítására. Nemzetek fognak kimozdulni helyükről. Visszavonják a támogatást azoktól, akik az igazságosság egyedüli zsinórmértékét, a jellem egyetlen próbakövét tárják az emberek elé. Mindazok, akik nem hajtanak fejet a nemzeti tanács törvénye előtt, mely a bűn embere által intézményesített szombat magasztalását írja elő, nemcsak a pápaság elnyomó hatalmát fogják megérezni, hanem a protestáns világét, a fenevad képét is.
NK 400-401. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Róma azt hangoztatja, hogy a „protestánsok a vasárnap megtartásával akaratlanul is meghódolnak a (katolikus) egyház tekintélye előtt”. Amikor a protestáns egyházak erőltetik a vasárnap megtartását, tulajdonképpen a pápaság - a fenevad - imádását erőltetik. Akik tudják, mit kíván Isten a negyedik parancsolatban, és mégis úgy döntenek, hogy az igazi szombat helyett a hamis szombatot ünneplik, azok e döntésükkel annak a hatalomnak hódolnak, amely e rendelkezés egyedüli megparancsolója. De maguk az egyházak formálják meg a fenevad képét azzal, hogy világi hatalom által kényszerítenek ki egy vallási kötelességet. Amikor tehát az Egyesült Államokban kötelező lesz a vasárnap megtartása, tulajdonképpen a fenevadnak és képének az imádása lesz kötelező.
Voltak azonban a letűnt nemzedékek idején olyan vasárnapünneplő keresztények, akik azt hitték, hogy a bibliai szombatot tartják; és ma is vannak minden egyházban igaz keresztények - beleértve a római katolikus egyházat is -, akik őszintén hiszik, hogy a vasárnap Isten szombatja. Isten elfogadja becsületességüket és szándékuk őszinteségét. De eljön az az idő, amikor a vasárnap megtartását törvény teszi kötelezővé, és a világ tisztán fogja látni, hogy melyik az igazi szombat. Ha valaki akkor szegi meg Isten törvényét, hogy olyan parancsnak engedelmeskedjen, amely csak Róma tekintélyének bélyegét viseli magán, ezzel a pápaságot Isten fölé helyezi. Rómának hódol, és annak a hatalomnak, amely érvényt akar szerezni a Róma által elrendelt ünnepnek. A fenevadat és annak képét imádja. Amikor az ember elveti azt az ünnepet, amelyet Isten a maga hatalma jelének nevez, és helyette a Róma által választott hatalmi jelvényt tartja tiszteletben - ezáltal elfogadja a Róma iránti hódolat jelét: ’a fenevad bélyegét’. Ez azonban csak akkor lesz aktuális, amikor a kérdés világosan feltárul az emberek előtt, és választaniuk kell Isten törvénye és az emberi rendelések között. Aki ekkor is a törvényszegés mellett dönt, azt felveszi „a fenevad bélyegét”.
PK 317. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Fontos tanulságokat kell levonnunk abból, ami a héber ifjakkal Dura mezején történt. Napjainkban Isten számos szolgája - bár ártatlanul - szenved majd olyan emberek kezétől megalázást és meggyalázást, akiket Sátán iriggyé és vallásában vakbuzgóvá tesz. Különösen azok ellen gerjednek haragra, akik megszentelik a negyedik parancsolatban foglalt szombatot. Végül, pedig egyetemes rendelettel halálra méltónak ítélik őket.
Az Isten népe előtt álló gyötrelmes idő megingathatatlan hitet igényel. Meg kell mutatniuk, hogy imádatuknak Ő az egyedüli tárgya, és semmilyen áron, még az életük árán sem lehet őket rábírni arra, hogy akár egy kicsit is kiegyezzenek a hamis imádattal. A hűséges szív számára az örök Isten Igéje mellett bűnös, halandó emberek parancsai elvesztik jelentőségüket. Az igazságnak engedelmeskednek, legyen bár börtön, száműzetés vagy halál a következménye.
EW 64-65. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Azután láttam, hogy a hét utolsó csapás nemsokára kiárad azokra, akik nem állnak Isten oltalma alatt, de a világ ezt csak annyiba vette, mintha ugyanannyi hullni készülő esőcseppről volna szó. Ez után erőt nyertem arra, hogy végignézhessem a rettenetes félelmes utolsó csapást, Isten haragjának kiáradását. Láttam, hogy Isten haragja rettenetes, és ha Isten felháborodásában kinyújtaná karját, akkor a földnek összes lakói olyanokká lennének, mintha sohasem lettek volna, vagy gyógyíthatatlan, gyötrő fekélyek és sebektől szenvednének, amelyekből nincs gyógyulás és megváltás, csak a pusztulás. Rémület fogott el, arcra borultam az angyal előtt s úgy kértem, hogy távoztassa el tőlem vagy takarja el e látványt, mert olyan rettenetes. Ekkor oly világosan láttam, mint még soha, annak fontosságát, hogy Isten szavát a legnagyobb gonddal kutassuk át, hogy megtudjuk belőle, miképpen kerülhetjük el a csapásokat, melyekről Isten szava kijelenti, hogy mindazokra jönnek, akik a fenevadat imádják, és annak képét és jelét homlokukra, vagy kezükre felveszik. Rendkívül csodálkoztam azon, hogy emberek akadnak, akik Isten parancsolatait, különösen a szent szombatnapot lábbal tapossák, míg a Szentírás olyan határozott és rettenetes fenyegetéseket és ítéleteket tartalmaz a törvény áthágói ellen.
PK 375. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Azok a próbák, amelyek Isten népét Eszter korában sújtották, nemcsak arra a korra jellemzőek. A pátmoszi látnok végigtekintette a korokat az idők végéig, és ezt mondta: „Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen, akik az asszony utódai közül valók, akik megtartják az Isten parancsait, akiknél megvan a Jézus bizonyságtétele” (Jel 12:17). A föld jelenlegi lakói közül egyesek e szavak teljesedésének tanúi lesznek. Az a lelkület, amely a letűnt korokban az igaz egyház üldözésére késztette az embereket, a jövőben hasonló eljárást fog kiváltani Isten hűséges gyermekeivel szemben. Már folynak az előkészületek erre az utolsó nagy küzdelemre.
Isten maradék népe elleni végső rendelet nagyon fog hasonlítani ahhoz, amelyet Ahasvérus adott ki a zsidók ellen. Az igaz egyház ellenségei ma a szombat parancsát megtartók kis csoportjában Márdokeust látnak a kapuban. Isten népének a menny törvénye iránti tisztelete állandó szemrehányást jelent azok számára, akik nem félik az Urat, és lábbal tiporják szombatját.
4T 251. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Jézus mondta: „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, a másikat szereti: vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak”. Ha igazság szolgái vagyunk Istennek, akkor ne támadjon kérdés agyunkban, vajon engedelmeskedjünk-e parancsainak vagy a magunk világi érdekeit vegyük figyelembe. Ha az igazság hívőit nem tartja meg a hitük a mai aránylag békés napokban, akkor mi fog megtartani, amikor a súlyos próba tör rájuk – amikor megjelenik a rendelet azok ellen, akik nem hajlandók imádni a fenevad képét, akik nem veszik fel jegyét sem, homlokukra sem kezükre? Ez a komoly idő nincs messze tőlünk. Ahelyett, hogy gyengékké és tétovázókká silányulnának, Isten népének erőt és bátorságot kellene gyűjtenie a nyomorúság idejére.
7BC 976. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Mikor a törvényhozás a hét első napját magasztaló rendeletet hoz, és azt állítja a hetedik nap helyébe, a Sátán ámítása tökéletesítve lett (RH 1890. ápr. 5).
A történelem meg fog ismétlődni. Hamis vallást fognak magas polcra ültetni. Közönséges munkanapot, a hét első napját, aminek semmiféle szentsége nincs, azt fogják felállítani, akár a babiloni nagy szobrot. Megparancsolják minden nemzetnek, népnek és nyelvnek, hogy ezt a hamis szombatot tiszteljék. A Sátán szándéka, semmivé tenni az Isten által megalapított napot, melyet a teremtés emlékére adott a világnak.
Az egész világra a vasárnap ünneplését elrendelő törvény lesz kiadva. Korlátolt mértékben ez már meg is történt. Néhány helyen a polgári hatóság a sárkány hangján szól, ahogy a pogány király a héber foglyokhoz szólt.
Megpróbáltatás és üldözés jön azokra, akik Isten szavának engedelmeskedve nem hajlandók tisztelni a hamis szombatot. Minden hamis vallás utolsó eszköze, az erőszak. Először vonzóvá próbálja tenni a hamis vallást, amint a babiloni király próbált zenével és külső mutatvánnyal hatni. Mikor ezek az ördög ihlette, ember kínálta vonások nem késztettek némelyeket a szobor imádására, a kemence mohó lángjai készen álltak elégetésükre. Így lesz ez most is. Régen a pápaság hatalmát használta, hogy engedelmességre kényszerítse az embereket, s ezután is ezt fogja tenni. Ugyanarra a lelkületre van szükségünk, mint amilyent Isten szolgái a pogánysággal való ütközéskor tanúsítottak (Idők jelei 1897. máj. 6).
EW 282-85. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Láttam, hogy a szentek elhagyják a falvakat és városokat, csoportokba verődnek s a legmagányosabb helyeken tanyáznak. S miközben az istentelenek éhséget és szomjúságot szenvedtek, őket Isten angyalai látták el kenyérrel és vízzel. Láttam, hogy a föld vezető férfiai tanácskozásra gyűltek össze és Sátán és angyalai is tanácsot tartottak. Egy írást láttam, amelynek másolatait a föld különböző részében terjesztettek, és amely elrendeli, hogy a szenteket, amennyiben vonakodnának különös hitüket feladni, a szombat megtartásáról lemondani, és ahelyett a hét első napját megünnepelni, egy bizonyos idő eltelte után megölhetik. De a megpróbáltatás eme nehéz óráiban is teljesen nyugodtak maradtak a szentek, mert Istenben bíztak és ígéreteinek megvalósításában hittek, és tudták, hogy az Úr előkészíti számukra a megszabadulás útját. Egyes helyeken, még mielőtt a rendelet érvénybe lépett volna, a gonoszok rárontottak a szentekre, hogy megöljék őket; csakhogy harcosoknak öltözött angyalok küzdöttek ellenük. Sátán arra a kiváltságra vágyott, hogy a Magasságos szentjeit kiirthassa, azonban Jézus megparancsolta angyalainak, hogy őrködjenek felettük. Ezáltal megdicsőül Isten, mert a pogányok látják, hogy az Úr szövetséget kötött azokkal, akik megtartják parancsolatait; Jézus is megdicsőül, mert nyilvánvaló lesz, hogy ama hűséges lelkek, kik oly sokáig várakoztak megjelenésére, most megdicsőülnek, és halhatatlanságba öltöznek, anélkül, hogy halált láttak volna.
Nemsokára láttam, hogy a szentek végtelen lelki gyötrelmeket szenvedtek el. Úgy látszott, hogy teljesen körülveszik őket a föld gonosz lakói. Mintha minden ellenük támadt volna. Egyesek félni kezdtek, hogy Isten talán mégis elhagyta őket, hogy mégis az istentelenek kezei által pusztulnak el. De ha szemeik megnyílhattak volna, láthatták volna, hogy az angyalok végtelen sokasága van körülöttük. Ezután a dühöngő gonoszok tábora rájuk támadt. Azt nyomon követte a rossz angyalok csapata, amely őket a szentek megölésére uszította. De mielőtt a szentekhez közeledhettek volna, az istenteleneknek a szent angyalok táborán kellett volna hatolniuk. Ez pedig lehetetlen volt. Isten angyalai visszavonulásra kényszeríttették őket, és a körülöttük szorgoskodó gonosz angyalokat.
Ez volt a szentek rettenetes lelki gyötrelmének órája. Éjjel és nappal Istenhez kiáltottak, szabadulást esdve Tőle. A látszat után ítélve, nem volt mód számukra a szabadulásra. Az istentelenek már diadalittas elbizakodottságukba ujjongva mondták: „Miért nem szabadít ki benneteket a ti Istenetek a mi kezeink közül? Miért nem álltok talpra és miért nem mentitek meg életeteket?” Ám a szentek ügyet sem vetettek rájuk. Jákobhoz hasonlóan imában küzdöttek Istennel. Az angyalok vágyva vágyakoztak arra, hogy megszabadíthassák őket, csakhogy még egy kissé várakozniuk kellett. Isten népének meg kellett inni a poharat, s meg kellett keresztelkedni ama keresztséggel. Az angyalok feladatukat híven teljesítve vigyáztak rájuk. Isten nem tűrte, hogy nevét meggyalázzák a pogányok között. Csakhamar el kellett jönnie annak az időnek, midőn hatalmas erejét kinyilatkoztatja, s szentjeit dicsőségesen megszabadítja. Nevének megdicsőítése céljából minden egyes lelket megvált, aki türelmesen várakozott, s akinek neve fel van írva az élet könyvében.
Figyelmemet a hívő Noéra irányították. Midőn ama nagy eső aláhullott, s a vízözön elérkezett, Noé és családja a bárkába vonult, melynek ajtaját Isten maga zárta be mögöttük. Noé hűségesen figyelmeztette a vízözön előtti világot, noha azok őt kigúnyolták. Azonban mikor a hatalmas vízár teljesen elborította a földet, egyik a másik után merült el a habokban, megpillantották az oly sokat csúfolt bárkát, amint biztonságban úszik a víz színén. Biztos menedéket nyújtva Noénak és családjának. Láttam, hogy Isten népe, amely a világot szintén figyelmeztette az eljövendő haragra, hasonlóképpen menekült meg. Isten nem tűrheti, hogy az istentelenek legyilkolhassák azokat, akik hűségesen várakoztak az elváltozásra, és akik nem voltak hajlandók imádni a vadállatot s felvenni annak bélyegét. Láttam, hogy Sátán és gonosz serege s mind, akik Istent gyűlölik, csak akkor lennének kielégítve, ha módjukban állna a szenteket legyilkolni. Óh, mily nagy győzelemérzet lenne ez Sátán őfenségének, ha az utolsó küzdelemben legyűrhetné azokat, akik oly sokáig várakoztak Arra, akit szerettek. Azok, akik gúnyt űztek abból, hogy a szentek felszállnak Istenhez, majd csodálkozva látják Istennek népe iránti szerető gondoskodását, és látni fogják Isten népének dicsőséges szabadulását.
Midőn a szentek elhagyták a városokat és falvakat, az istentelenek nyomukban voltak, hogy legyilkolják őket. De azok a kardok, melyeket felemeltek, hogy Isten szentjeit megöljék, erőtlenül, szalmaszálként hullottak le s törtek darabokra. Isten angyalai megoltalmazták a szenteket. Midőn éjjel és nappal szabadulásért kiáltottak Istenhez, kiáltásuk Isten elé jutott.
NK 565. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Amikor az emberi törvények védelmét megvonják Isten törvényének tisztelőitől, számos országban intézkednek elpusztításukról. A rendeletben kitűzött idő közeledtére az emberek eltervezik a gyűlölt közösség kiirtását. Elhatározzák, hogy egy éjszakán döntő csapást mérnek rájuk, hogy végképp elnémítsák az ellenkezés és a dorgálás hangját.
Isten gyermekei - egyesek a börtöncellákban, mások az erdők és a hegyek eldugott rejtekében - Istenhez könyörögnek védelemért, miközben mindenféle gonosz angyalok által befolyásolt fegyveresek megölésüket tervezik. De amikor a válság tetőzik, Izrael Istene közbelép, hogy megszabadítsa választottait. Az Úr ezt mondja: „És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepek éjszakáján, és örvendez szívetek, amint azé, aki... megy az Úr hegyére, Izrael kőszálához. És megzendíti az Úr dicsőséges szavát, karjának lesújtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztő tűz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégeső kövével” (És 30:29-30).
1T 353-54. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Láttam, hogy Isten csodálatos módon meg fogja őrizni népét a nyomorúság idején. Ahogy Jézus kínok között kiöntötte lelkét a kertben, úgy fognak buzgón és kínok között kiáltani szabadulásért éjjel és nappal. Meg fog jelenni a rendelet, hogy semmibe kell venniük a negyedik parancsolat szombatját, és tisztelniük kell a hét első napját, mert ha nem, életükkel fizetnek érte. Ők azonban nem fognak behódolni, nem fogják lábbal tiporni az Úr szombatját, és nem fogják tiszteletben tartani a pápaság intézményét. Sátán seregei és a gonosz emberek majd körülveszik őket, és diadalt ülnek felettük, mert úgy látszik majd, hogy nincs lehetőségük a menekülésre. De a vígságuk és diadaluk közben az egyik igen hangos mennydörgés a másikat fogja követni. Az ég sötétbe borul és a mennyből jövő lángoló fény, és rémítő dicsőség fogja megvilágítani, és akkor Isten hangja szólal meg szent lakhelyéről.
5T 212-13. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – „Abban az időben felkel Mihály a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mind ez ideig. És abban az időben megszabadul a te néped, aki csak beírva találtatik a könyvbe”. Mire ez a nyomorúságos idő eljön, addig mindenki felöl döntenek már, véget ért a próbaidő, véget ért a megátalkodottak iránti kegyelem. Az élő Isten pecsétje ott lesz már népén. A Sátán seregei felsorakoztatják a világ hatalmasait Isten népe ellen. Ez a maroknyi maradék nem tudja megvédeni magát ebben a halálos összecsapásban a sárkány seregeitől, ezért Istent teszik meg védelmüknek. A föld legmagasabb hatóságai törvényt hoznak, hogy üldözés és halálbüntetés terhe mellett a fenevadat kell imádni, az ő pecsétjét kell felvenni. Most segítse meg Isten az ő népét, mert mit is tehetnének ilyen félelmetes összecsapásban az Ő segítsége nélkül.
NK 538. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – A világ félelmetes események előtt áll. A föld hatalmasságai, amelyek egymással összefogva harcot indítanak Isten parancsolatai ellen, elrendelik, hogy mindenki - kicsinyek és nagyok, gazdagok és szegények, szabadok és szolgák (Jel 13:16) - a hamis szombat megtartásával alkalmazkodjon az egyház szokásaihoz. Az engedelmesség megtagadása államellenes cselekménynek fog minősülni, amelyért halálbüntetés jár. Másrészről, pedig Isten törvénye, amely elrendeli a Teremtő nyugalomnapjának megtartását, követel engedelmességet, és kinyilatkoztatja mindazok megbüntetését, akik megsértik rendelkezéseit.
PK 119. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – A föld lakói között - minden országban - vannak, akik nem hajtottak térdet a Baál előtt. Mint az ég csillagai, amelyek csak éjszaka tűnnek elő, ezek a hűségesek akkor fognak felragyogni, amikor „sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket”. A pogány Afrikában, Európa és Dél-Amerika katolikus országaiban, Kínában, Indiában, a tenger szigetein és a föld minden sötét sarkában, Isten készenlétben tartja választott gyermekeit, akik előtűnnek majd a sötétség közepette, és világosan megmutatják a hitehagyó világnak, hogy milyen átformáló ereje van Isten törvénye megtartásának. Már most is megjelennek minden nemzet, minden nyelv és nép között; és a legsötétebb hitehagyás órájában, amikor Sátán a legnagyobb erőfeszítéseket teszi azért, hogy „mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat” (Jel 13:16) halálbüntetés terhe mellett kényszerítsen a hamis nyugalomnap felvételére, akkor ezek a hűségesek, „feddhetetlenek” (Fil 2:15). Minél sötétebb az éjszaka, annál fényesebben tündökölnek.
5T 525. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Keresetlen, határozott szavakkal kell megfogalmaznunk az idősek és a fiatalok kötelességét, mert veszedelmes időkben élünk, amikor úgy tűnik, mintha a hamisság és az ördögi csalások már-már legyőznék az igazságot. A próba és a vizsgálat idején a Mindenható pajzsa borul azokra, akikre Isten a törvényt bízta. Amikor a törvényhozók megtagadják a hitújítás elveit, hogy támogassák a katolikus egyházszervezetet, és baráti jobbot nyújtanak neki, akkor majd Isten rendkívüli módon beavatkozik, hogy megvédje becsületét és megszabadítsa népét.
Azokat az elveket, melyeket az ifjaknak művelniük kell, unos-untalan szemük előtt kell tartani a nevelésüknél, hogy amikor elhangzik a parancs, hogy mindenki imádja a fenevadat és képét, akkor helyesen tudjanak dönteni. Ne ingadozzanak, hanem Isten parancsaiba és a Jézus hitébe vessék bizalmukat, még akkor is, amikor a vallásos világ hatástalanná tette az Isten törvényét. Akik már most ingadoznak, és az kísérti őket, hogy a hitehagyottak nyomdokait kövessék, azokét, akik „némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén” (1Tim 4,1), azok bizonyosan azok oldalán találják magukat, akik hatástalanná teszik az Isten törvényét. Ha csak most bűnbánatot nem tartanak, s szilárdan arra a hitre nem helyezik lábukat, amely egyszer s mindenkorra a szenteknek adatott.
Ha azok között a félelmetes veszedelmek között élünk, melyeket Isten szava ír le, akkor élesen fel kell figyelnünk a helyzet tényeire. Miért is maradnánk csendben? Miért tüntessük fel jelentéktelennek azokat a dolgokat, amelyek pedig a legfontosabbak valamennyiünk számára? Legyen a Biblia a legdrágább kincsünk. Mi magunk kutassuk komolyan, és hirdessük buzgón másoknak is. Hogyan is terjedhet el ez az érthetetlen közöny azokon, akiknél ott van a világosság és a tudás?
9T 17. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Isten népére félelmetes megpróbáltatások várnak. A háború lelkülete kavarja fel a nemzeteket, a föld egyik végétől a másikig. De a nyomorúság idején – amilyet még a világ nem látott, mióta ember létezik rajta – Isten választott népe rendületlenül áll majd. Sátán és szeregei nem tudják elpusztítani őket, mert olyan angyalok védelme alatt állnak, akik erejükkel tűnnek ki.
LDE 255. – Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. – Amikor Jézus kilép a szentek szentjéből, féken-tartó Lelkét visszavonja a kormányoktól és az emberektől. Átengedi őket a gonosz angyalok ellenőrzésének. Akkor Sátán javaslatára és Sátán irányítása mellett olyan törvényeket fognak hozni, hogy ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, senki sem menekülne meg (1T 204).