4T 384-5. – Könyvek nyittatának meg. – 1879 október 23-án hajnali két óra körül az Úr Lelke nyugodott meg rajtam, s ekkor az eljövendő ítélet eseményeit szemléltem. Elégtelen a szó, hogy kifejezzem az előttem lepergett eseményeket s azt, hogy ezek milyen benyomást tettek rám.
Úgy tűnt előttem, mintha elérkezett volna az Isten ítélete végrehajtásának a nagy napja. Tizenkétszer tízezren álltak a magas trón előtt, melyen fenséges megjelenésű személy ült. Néhány könyv hevert előtte s mindegyik fedőlapján lobogó tűzfolyam arany betűkkel állt a felírat: A menny jegyzőkönyve. Ekkor megnyitották az egyik könyvet, amely azok nevét tartalmazta, akik vallják, hogy hisznek az igazságban. Abban a pillanatban szem elől veszítettem a trón körül álló megszámlálhatatlan milliókat, csak azok kötötték le figyelmemet, akik állítólag a világosság és igazság gyermekei voltak. Amint ezeket egyenként nevükön szólították, s jó tetteiket említették, arcuk olyan szent örömtől ragyogott és minden irányban szertetükröződött. Mégsem ez tette rám a legmélyebb benyomást.
Másik könyvet nyitottak meg, ahol azok bűne állt feljegyezve, akik az igazságot vallották. Az önzés összefoglaló neve alatt következtek az összes többi bűnök. Más rovátkák felett is szavak álltak, s ezek alatt, minden névvel szemben feljegyezve voltak megfelelő rovátkákban a kisebb bűnök.
Irigység alatt állt hamisság, lopás, rablás, csalás, fösvénység és bírvágy; nagyravágyás alatt kevélység, fényűzés, pazarlás; féltékenység alatt állt a rosszindulat, irigykedés a gyűlölet felett s a mértéktelenség olyan félelmetes bűnök sorát előzte meg, mint például az erkölcstelenség, paráznaság, állati szenvedélyek kielégítése és a többi. Amint szemléltem leírhatatlan kín töltött el és felkiáltottam: „Kicsoda üdvözülhet hát? Ki állhat megigazultan az Isten előtt? Kinek foltnélküli az öltözete? Ki lenne bűntelen és tiszta a szent Isten szemében?

NK 591. – Könyvek nyittatának meg. – A gonoszoknak, mihelyt a könyvek megnyílnak, és Jézus rájuk tekint, minden bűnük eszükbe jut. Meglátják, hol tért le lábuk a tisztaság és a szentség útjáról. Rádöbbennek, hogy gőgjükkel és lázadásukkal milyen súlyosan megsértették Isten törvényét. A megejtő kísértések, amelyeket bűnös életükkel hívtak ki, az áldások, amelyekkel visszaéltek, Isten küldöttei, akiket semmibe vettek, az intések, amelyeket elvetettek, a gazdagon áradó kegyelem, amelyet konok, megátalkodott szívük visszautasított - mind megjelennek. És mintha tüzes betűkkel íródnának eléjük!

4T 453. – Könyvek nyittatának meg. „Akik arra szoktatják magukat, hogy gyorsan és takarékosan is végezzék munkájukat, azok urai maradnak dolguknak, ahelyett, hogy az kerekedne föléjük. Az ilyeneknek nem kell örökké kapkodni és idegeskedni, amiért munkájuk fejetetején áll. Szorgalom és becsületes hűség elengedhetetlen a sikerhez. Minden egyes óra munkája felülvizsgálatra kerül Isten elé, a hűség vagy a hűtlenség lapján kerül feljegyzésre. Nem bújhatunk ki az elpazarolt percek és elmulasztott alkalmak feljegyzéseivel való elszámolás elől, mikor összeül a bíróság, mikor könyveket nyitnak meg, mikor mindent a szerint ítélnek, amik a könyvekben vannak írva. Önzés, irigység, kevélység, féltékenység, tétlenség vagy bármi más szívünkben melengetett bűn kizárja a bűn elkövetőjét a menny áldott országából. „Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?” (Róma 6,16).

5T 352. – Könyvek nyittatának meg. – Kudarc volt és még most is az az életed. Botrányköve voltál és vagy a bűnösöknek. Azt mondták rólad: „Ha ennek az embernek igaz a vallása, akkor miért kap olyan mohón a világ után? Miért nem hirdeti magatartásával a Krisztus lelkületét?” siess testvérem, mielőtt örökre későn lenne. Távolítsd el a buktató követ a bűnösök elöl. Megelégedéssel tudsz-e visszatekinteni életedre, vagy arra, ahogy másokra hatottál? Meg fogod-e fontolni ezen túl az utadat? Igyekszel-e majd helyes kapcsolatra lépni az Istennel? Nem hinném, hogy teljesen érzéktelen lenne a szíved, másrészt tudom, hogy csodálatos az Isten szeretete és gyengéd könyörülete. Nem járt le még teljesen a próbaidőd. Most használd ki, míg Jézus vérének érdemeire hivatkozik az Atya előtt. Isten kegyelmesen megkímélte életedet; pedig olyan volt, mint a terméketlen fügefa, melyen év-év után nem látszott gyümölcs, csak levél, meg levél. Meddig tűröd még ezt, hogy a Mesternek csalódnia kelljen? Arra akarod tán kényszeríteni, hogy kimondja rád: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé”, vagy „vágd ki minek is foglalja a földet?” Jaj, ne várd, hogy az Úr ellened emelje kezét, s szétszórja összegyűjtött vagyonodat! Ne feledd, hogy minden gazdaságot egyetlen percnyi édes biztonságot, békét se nyújt majd a halálos ágyon.
Kérve-kérlek, azonnal térj vissza az Úrhoz. Kérlek, hagyd az ellenségnek, hadd csalódjon az. Tépd le magadról kegyetlen hatalmát. Életed hátralevő részében törekedj, hogy egészen mást jegyezzenek fel rólad a mennyben, amit nem kell szégyellned majd, mikor megnyitják a könyveket, s a bíró kimondja az ítéletet azokra, akik elhanyagolták ezt a nagyszerű üdvösséget.

5T 720. – Könyvek nyittatának meg. Isten népe ébredjen fel testi tompultságából! A lehető  legjobban aknázza ki jelen áldásait és figyelmezetéseit. Ne hagyjanak semmit maguk és az közé a világosság közé ékelődni, amelyekkel Isten akar rájuk ragyogtatni! Isten minden munkása értse meg a helyzetet. Hozza az Őrállót gyülekezeteink elé, magyarázza meg a tartalmát s értesse meg velük a bennük foglalt tényeket és figyelmezetéseket. Segítsen az Úr mindnyájunknak, hogy behozzuk az elpazarolt időt!  Megszenteletlen gondolatai senkit se vezessenek arra, hogy szembe szegüljön az Isten Lelkével. Ne álljátok el a világosságot. Ne vegyétek semmibe, ne tegyétek félre, mintha nem lenne méltó a figyelemre vagy szavahihetőségre.
Ha olyan alakban várjátok a fényt, ami mindenkinek tetszik, akkor hiába is vártok. Ha hangosabb felszólításokra, kedvezőbb alkalmakra vártok, visszavonják tőletek a világosságot és sötétségben maradtok. Fogadjatok el minden egyes Isten által küldött sugarat. Akik nem engedelmeskedtek a Lélek hívásának és az Isten Igéjének, csak azért, mert keresztviseléssel jár, azok elveszítik örök életüket. Amikor megnyitják a könyveket s az egész föld Bírája vizsgálat alá veszi az emberek tetteit, akkor majd megértik, hogy mekkora vesztesség érte őket. Mindig növeljük magunkban az Úrnak félelmét. Ne feledjük, hogy a seregek Ura előtt állunk, s hogy az Isten művével kapcsolatos egyenetlen gondolat, szó és tett se legyen önző vagy közönyös.

6T 310. – Könyvek nyittatának meg. –  A Szentlélek minden serkentése, ami jóra és Istenhez vezeti az embereket, feljegyzésre kerül a menny könyveiben s Isten napján mindaz, aki eszközül adta át magát a Szentlélek munkálkodásához, meg fogja látni életének gyümölcseit.

3BC 1153. – Könyvek nyittatának meg. Sohasem vagyunk egyedül. Társunk, kísérőnk van, akár Őt választjuk, akár nem. Ne feledd ifjú, ne feledd, leányzó, hogy bárhol vagy, bármit teszel, Isten is jelen van. Minden szavad, cselekedeted tanúval bír. – a szent, bűnt gyűlölő Istennel. Amit mondunk, teszünk vagy gondolunk, nem kerüli el szemét. Emberi fül talán nem hallja szavadat, a mindenség Uralkodója, akkor is hallja. Mikor keresztezik akaratunkat, az Úr olvasni tudja a lélek benső hangját. Hallja a csúnya, közönséges, szennyes beszédet. A legnagyobb sötétben és magányosságban Isten ott is jelen van. Senki sem tudja Őt félrevezetni, senki sem menekülhet el az iránta való felelősségtől. (Zsoltár 139,1-12.) Szavaid, tetteid, befolyásod naponta feljegyzésre kerül a mennyben. Szembe kell még ezzel néznetek (Jel 20,12.15) YI 1881. júli.14).

3BC 1160. – Könyvek nyittatának meg. – Örök jóléte javáért mindenki vizsgálja meg szívét s használja fel minden Istentől kapott képességét, egyikünk se feledje, hogy nincs ember, akinek a szíve indítékát az Úr tisztán ne látná. Gondosan leméri minden ember indítékát, mintha az ember sorsa ettől az egyetlen mérlegeléstől függne. Isteni erővel való összeköttetésre van szükségük, hogy meg növekedett, tiszta világosságban és értelemben részesüljenek, hogy okról okozatra tudjunk következtetni. Azzal kell ápolnunk értelmünk képességeit, hogy az isteni természet részesei leszünk, miután elmenekültünk a romlottság elől, mely a bűnös kívánság által uralkodik e világon. Mindegyikünk gondosan fontolja meg az igazságot, hogy a mennyei Atyánk igaz, s nincs olyan szándéka, bármilyen szövevényes, nincs olyan indíték, bármilyen rejtélyes is, melyet az Úr nem ért meg világosan. Isten minden szív titkos szándékában olvas. Az emberek megtervezhetnek görbe tetteket, azt gondolva, hogy Isten nem érti meg, mégis a könyvek megnyitásának nagy napján, mikor mindenkit a könyvekben írottak alapján ítélnek meg, cselekedeteik a valóság szerint fognak előtűnni (Zsolt 139,1-5.11.11).
Az Úr lát és már a tervezéskor felismer minden becstelenséget, minden jogtalanul eltulajdonított javakat, az egyik embernek a másikkal szembeni igazságtalanságát (RH 1906. márc. 8).

7BC 978. – Könyvek nyittatának meg. – Amikor Isten gyermekeivé válunk, beírják nevünket a Bárány életkönyvébe, s ott marad a vizsgálati ítéletig. Akkor minden egyén nevét szólítani fogják és az vizsgálja meg cselekedeteit, aki így szól: „Tudom a te tetteidet”. Ha kiderül, hogy nem bántuk meg teljesen összes gonosz cselekedetünket, nevünket kitörli az élet könyvéből, s bűneink rovásunkon maradnak (ST 1885. aug. 6).
Mózes kinyilvánította Izrael iránti nagy szeretetét, mikor Istenhez könyörgött, hogy bocsássa meg bűneiket vagy törölje ki nevét az élet könyvéből. Közbenjárása szemlélteti Krisztus szeretetét és közbenjárását a bűnös emberekért. Az Úr nem hagyta Mózesnek elszenvedni a büntetést bűnös népéért. Megmondta neki, hogy, aki bűnt követett el, azt törlik ki könyvéből; mert az igazaknak nem kell elszenvedniük a bűnösök büntetését.
Az itt említett könyv a mennyei könyv, melybe minden nevet beírtak, s mindenki tetteit, bűneit vagy engedelmességét hűségesen bejegyezték. Ha valaki túl nagy bűnt követett el, hogy az Úr megbocsássa, kitörli nevét, és pusztulásra ítéli őket (ST 1880. máj. 27).

7BC 986-7. – Könyvek nyittatának meg. – Amikor az ítélet összeül, mindenkit a könyvekben írottak alapján ítélnek meg. Isten törvényének tekintélyét teljesen új megvilágításban lehet látni, mint ma a keresztény világ látja. Sátán bekötötte szemüket, megzavarta gondolkodásukat, amint megvakította, összezavarta és bűnbe vitte Ádámot és Évát. Az Úr törvénye főfontosságú, amint Szerzője is hatalmas. Az ítéleten szentnek, igaznak és jónak fogják elismerni minden követelményét. A törvény megrontói azt találják majd, hogy súlyos elszámolni valójuk van Istennel, hiszen az Úr követelményei döntők (RH 1901. máj. 7).
Krisztus azt akarja, hogy mindnyájan megértsük második eljövetelének eseményeit. Az ítélet az egész világ előtt fog lefolyni. Ott Isten kormánya igazolást nyer, s törvénye szentnek, igaznak és jónak fog látszani. Mindenki esetében dönteni fognak és kihirdetik az ítéletet. A bűn akkor már nem tűnik vonzónak, hanem visszataszító súlyosságában fog meglátszani. Látni fogják mind az istennel, mind egymással való kapcsolatukat (RH 1898. szept. 20).
Az emberek emlékezni fognak életük összes bűneire. Egyetlen szó vagy tett sem kerüli el emlékezetüket. Nehéz idők lesznek. S bár nem szabad gyászolnunk a nyomorúság ideje alatt, mégis mint Krisztus követői vizsgáljuk meg szívünket lobogó lámpással, hogy milyen lelkület él bennünk. Jelen és örök javunkért Isten törvényének fényénél mérlegeljük viselkedésünket. Hiszen a törvény a mértékünk. Mindenikünk vizsgálja meg a szívét (1901, 22. levél).
Bár minden nemzetnek el kell vonulni előtte az ítéleten, mégis minden egyén esetét pontosan és alaposan meg fogja vizsgálni, mintha ő lenne az egyedüli lény a földön.(RH 1886. jan. 16)
Az egész menny szívén viseli üdvösségünket. Isten angyalai rójják a város utcáit és feljegyzik az emberek cselekedeteit. Beírják Isten emlékkönyvébe a hit szavait, a szeretet cselekedeteit, a lélek alázatát. S ama napon, amikor minden ember cselekedete vizsgára kerül, hogy minémű Krisztus szerény követőinek tettei elviselik a próbát és elnyerik a menny jóváhagyását (RH 1890. szept. 16).
Mint azok, akiket Isten értelemmel ajándékozott meg, ismerjük el, hogy istennek tartozunk számadással. A Tőle kapott élet szent felelősség, ezért egyetlen percét se pazaroljuk el, hiszen újra találkoznunk kell velük az ítéletkor. A menny könyvei fényképpontossággal őrzik életünket. Nem csak azért vagyunk felelősek, amit tettük, hanem azért is amit nem tettünk meg. Felelősek vagyunk fejletlen jellemünkért, kihasználatlan lehetőségeinkért (RH 1891. szept. 22).
A mennyei kövekben pontosan ott állnak a bűnösök megvető, semmitmondó megjegyzései, akik nem figyelnek a kegyelem hívásaira, mikor Krisztus szolgái eléjük tárják ezeket. Amint a fényképész lemezére veszi az arc pontos mását, az angyalok naponta hűen lejegyzik minden ember jellemének pontos megfelelőjét (RH 1903. feb.11).
Akik a krisztus által szerzett csodálatos üdvösség részesei, kötelesség alatt állnak, hogy Isten munkatársai legyenek. A mennyben névsort olvasnak fel, melyen minden név rajta van, és a mennyei eszközök felelnek a hívásra. Ott jegyzik fel minden ember szolgálatát. Ha valaki hanyag följegyzik, ha szorgalmas az is feljegyzésre kerül, ha semmittevők, azt is nevük mellé írják. Az emberiség nyüzsgő sokaságában senkit sem veszítene, szem elöl. Legyen hát mindenki készen felelni a hívásra. „Itt vagyok Uram, készen a cselekvésre.”
A világ igényt tart rád. Ha nem ragyogsz világosságként a földön lesz, aki felél az ítéleten, és téged tesz felelőssé örök haláláért. Kiderül, hogy Isten és ember ellenségének eszköze voltál, hogy félrevezess és elámíts keresztény hitvallásoddal. Nem vezetted istenfélelemre és odaadásra az embereket. Volt neved, amit élned kellett volna, lelkileg mégis halott voltál. Nem rendelkeztél Isten lelkének éltető erejével, melyet pedig bőségesen megad minden hittel igénylőnek (RH 1898. aug. 16).
Isten minden embert cselekedeti szerint ítél meg. Nem csak ítél, hanem napról napra, óráról órára felbecsüli a jócselekedetekben való haladásukat. (RH 1899. máj 16)
Amikor Isten gyermekeivé válunk, beírják nevünket a Bárány életkönyvébe, s ott marad a vizsgálati ítéletig. Akkor minden egyén nevét szólítani fogják és az vizsgálja meg cselekedeteit, aki így szól: „Tudom a te tetteidet”. Ha kiderül, hogy nem bántuk meg teljesen összes gonosz cselekedetünket, nevünket kitörli az élet könyvéből, s bűneink rovásunkon maradnak (ST 1885. aug. 6).

7BC 972. – Könyvek nyittatának meg. – Már jó ideje folyik a végső ítélet. Az Úr most ezt mondja: „Mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és azokat, a kik abban imádkoznak.” Mikor dolgot végzése közben az utcákat járod, emlékezzél meg, hogy Isten mérlegel téged. Mikor háza kötelességeidet végzed, mikor beszélgetsz, Isten mérlegel téged. Ne feledd, hogy tetteid és szavaid fényképre kerülnek a menny könyveiben, amint az arckép a fényképész lemezére…
Itt folyik a tevékenység, a templom és a benne imádkozók lemérése, annak lemérése, hogy ki áll majd helyt az utolsó napon. Aki helytáll, azoknak gazdagon adatik Urunknak és Megváltónknak, Jézus krisztusnak örök országába való bemenetel. Mikor munkánkat végezzük, ne feledjük, hogy valaki számon tartja a lelkületet, mellyel végezzük. Hozzuk hát be megtartó Urunkat mindennapi életünkbe, világi munkánkba és házi kötelességeinkbe.  Akkor Isten nevében hátra akarunk hagyni minden feleslegest, minden pletykálkodást, vagy haszontalan látogatást. Viselkedjünk inkább az élő Isten szolgáiként (1888, 4. kézirat).

7BC 990. – Könyvek nyittatának meg. – Az igazság világosságával rendelkezők közül senki se teszi be lábát Isten városába, aki megrontja a parancsolatokat. Isten törvénye képezi az Úr kormányának alapzatát mennyen és földön. Ha tudva lábbal tiporták Isten törvényét a földön, nem viszik őket a mennybe, hogy ott folytassák ugyanazt. Amikor Jézus eljön a jellem nem változik meg. A jellemépítésnek a próbaidő órái alatt kell folyni. Napról-napra feljegyzik cselekedeteiteket a menny könyveibe, s Isten nagy napján cselekedeteitek kaptok majd jutalmat. Akkor látható lesz, hogy ki nyeri el az áldást: „Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.” Jel 22,14. (RH 1885.aug.25).

EW 52-3. – Könyvek nyittatának meg. – Miután a szentek elváltoztak halhatatlanságba, és Jézussal együtt felvitettek, miután átvették hárfáikat, ruháikat és koronáikat és bementek a szent városba, Jézussal együtt ítéletre ülnek össze. A könyvek felnyittatnak, - az Élet könyve és a Halál könyve. Az Élet könyve a szentek jócselekedeteit tartalmazza; a Halál könyve a gonoszok rossz cselekedeteit. E könyveket egybevetik a törvénykönyvvel, a Bibliával és ennek értelmében ítéltetnek meg az emberek. A szentek mondják ki Jézussal egyetemben a halott gonoszok felett az ítéletet. „Lásd - szólt az angyal - a szentek Jézussal együtt ítéletet ülnek a gonoszok felett s megítélik azokat cselekedeteik szerint s az a büntetés, amely a gonoszokra az ítélet végrehajtásakor vár, nevük mögé vezettetik be a könyvbe.”
Láttam, hogy ezt a munkát a szentek Jézussal együtt az ezer év folyamán a szent városban végezték, még mielőtt az a földre szállott. Az ezer év végeztével, Jézus angyalaival és szentjeivel együtt elhagyja a szent várost, s mialatt alájön velük a földre, az istentelen halottak feltámadnak; azok is, akik Őt általszegezték s jajgatnak, jajveszékelnek cselekedeteik felett, midőn meglátják az Emberfiát dicsőségének teljességében az angyalok és a szentek seregétől kísérve. Látni fogják a szögek helyét kezein és lábain és oldalán a sebhelyet. A szögek és a dárda hegyének nyomai, lesz legnagyobb dicsősége. Az ezer év végeztével Jézus az Olajfák hegyén áll, amely kettéhasad és nagy síksággá lesz. Az istentelenek, akik épp ekkor támadnak fel, ijedten menekülnek. Majd a szent város alászáll erre a síkságra. Sátán ekkor betölti lelkével a feltámadt istenteleneket, elhiteti velük, hogy a városban tartózkodó sereg csekély, ellenben az ő serege hatalmas, hogy a szenteket legyőzhetik, és a várost bevehetik.

4BC 1171. – Könyvek nyittatának meg. – Minden elkövetett bűnről pontos feljegyzést vezetnek. Az emberek minden istentelensége, a menny oparancsival szembeni engedetlenség tévedhetetlen pontosséággal van lejegyezve a menny könyveibe. A bűnök száma gyors ütemben növekedik, Isten ítéleteit mégis kegyelem enyhíti, amíg a bűn száma el nem éri a megszabott határt. Isten hosszútűrő az emberek gonoszsága iránt s kijelölt eszközei által folytatja az örömüzenet evangéliumának hirdetését; mégis kijelenti, hogy bottal látogatja meg gonoszságaikat. Végezetül meg fogja engedni a Sátán eszközeinek, hogy elpusztítsanak (1906, 17. kézirat).
A menny pontos feljegyzéseket vezetnek a bűnösök gúnyolódásáról, megvetéséről, lenéző megjegyzéseiről, azokról, akik nem engedelmeskednek a kegyelem hívásának, amikor Isten szolgái Krisztust hirdetik nekik. Amint a fényképész az emberi arc valóságos vonásait veszi filmre, így Isten naponta minden egyén pontos leírását vezeti a mennyei könyvekben (1901, 105. kézirat).

5BC 1085. – Könyvek nyittatának meg. – Isten törvénye behatol az érzékig és indítékokig csakúgy, mint a külső cselekedetekig. Feltárja a szív titkait, fényt villant az eddig sötétbe burkolt ügyekre. Isten ismer minden gondolatot, minden szándékot, tervet és indítékot. A menny könyvei feljegyzik a bűnöket, melyeket elkövettünk volna, ha lakalom nyílt volna rá. Isten minden cselekedetet ítéletre fog hozni, minden titkos dologgal együtt. Törvényével méri le minden ember jellemét. Amint a festőművész vászonra viszi át az arcvonásait, így minden egyén jellemvonásait átviszik a menny könyveibe. Istennek tökéletes fényképe van minden ember jelleméről, és ezt a fényképet törvényével veti össze. Feltárja az ember előtt az életét elcsúfító hiányosságokat és felszólítja őt a megtérésre és a bűntől való elfordulásra (ST 1901. júl. 31).

ChS 176-7. – Könyvek nyittatának meg. –

NK 428. – Könyvek nyittatának meg. – Az ítélkezők az emberek nevét és cselekedeteit nyilvántartó mennyei könyvek alapján döntenek. Dániel próféta ezt mondja: „Ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg”. Amikor János leírja ezt a jelenetet, hozzáteszi: „Majd egy más könyv nyittaték meg, amely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint” (Jel 20:12).
Az élet könyve azoknak a nevét tartalmazza, akik valaha is Isten szolgálatába léptek. Jézus azt mondta tanítványainak: „Örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben” (Lk 10:20). Pál beszél hűséges munkatársairól, „akiknek neve benne van az élet könyvében” (Fil 4:3). Dániel, bepillantva abba a „nyomorúságos idő”-be, „amilyen (még) nem volt”, kijelenti, hogy Isten népe, „aki csak beírva találtatik a könyvben”, megszabadul. A Jelenések könyvének írója pedig azt mondja, hogy csak azok lépnek be Isten városába, „akik beírattak az élet könyvébe, amely a Bárányé” (Dán 12:1; Jel 21:27).

NK 432-33. – Könyvek nyittatának meg. „Az ítéletre kijelölt időben - a 2300 nap végén; azaz 1844-ben - elkezdődött a vizsgálat és a bűnök eltörlése. Azoknak, akik valaha is magukra vették Krisztus nevét, át kell esniük az alapos vizsgálaton. Mind az élőket, mind a holtakat megítélik „azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.”
A meg nem bánt és el nem hagyott bűnökre nem lesz bocsánat. E bűnök bent maradnak a mennyei könyvekben, és tanúskodnak a bűnös ellen az ítélet napján. Mind a nappali fényben, mind az éj sötétjében elkövetett bűnök nyilvánvalóak és leplezetlenek a Bíró előtt. Isten angyalai tanúi voltak minden bűnnek, és feljegyezték őket a mennyei könyvekbe. A bűnt lehet titkolni, tagadni, leplezni apa, anya, feleség, gyermekek és barátok előtt; lehet, hogy egyáltalán nem gyanítja senki sem, de a mennyei lények előtt leplezetlen. A legsötétebb éj sötétje, minden álnok, titkos mesterkedés sem képes egyetlen gondolatot sem eltakarni az Örökkévaló elől. Isten pontos feljegyzést őriz minden hamis számvetésről és minden tisztességtelen ügyről. Őt nem téveszti meg a kegyesség látszata. Tévedhetetlenül ítéli meg a jellemet. Az embert megtévesztik a romlott szívű emberek, de Isten átlát minden álruhán; Ő olvas az ember szívében.

PP 315. – Könyvek nyittatának meg. – Az utolsó ítélet nagy napján a halottak „[...] megítéltetnek [...] azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint” (Jel 20:12). Azután Krisztus engesztelő vére minden bűnbánó bűneit kitörli a mennyei könyvekből. Így a szentély szabaddá és megtisztítottá lesz a bűn feljegyzésétől. A földi szolgálatban az engesztelés nagy művét vagy a bűnök eltörlését ábrázolták az engesztelés napjának szolgálatai - a földi szentély megtisztítása, amelyből a bűnáldozat vérével kellett eltávolítani azokat a bűnöket, amelyek megfertőzték.

NK 428-29. – Az életnek könyve. –  „Egy emlékkönyv iraték” az Úr előtt, amelyben feljegyzik azoknak a jócselekedeteit, „akik félik az Urat és becsülik az Ő nevét” (Mal 3:16). Hitből mondott szavaikat és szeretetből fakadó tetteiket nyilvántartják a mennyben. Nehémiás erre hivatkozik, amikor ezt mondja: „Emlékezzél meg énrólam én Istenem... és ne engedd, hogy eltöröltessenek az én jótéteményeim, melyeket cselekedtem vala az én Istenem házával” (Neh 13:14). Az „emlékezés könyve” minden igaz tettet halhatatlanná tesz. Minden legyőzött kísértést, minden leküzdött bűnt, minden kedves, részvétteljes szót híven feljegyez a krónika. E könyvek minden áldozatot, Krisztusért elviselt szenvedést és fájdalmat megörökítenek. A zsoltáríró ezt mondja: „Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-e azoknak számát”? (Zsolt 56:9.)

PP 283. – Az életnek könyve. – Mózes imájában figyelmünket a mennyei könyvekre irányítja, amelyekbe minden ember neve be van írva, jó és rossz cselekedetével együtt. Az élet könyve mindazok nevét tartalmazza, akik valaha is Isten szolgálatába léptek. Ha valaki ezek közül elfordul Istentől, elhagyja őt, és makacs kitartással megmarad a bűn szolgálatában, az végül annyira megkeményedik bűnében, hogy ellenszegül a Szentlélek befolyásának. Az ő nevüket az ítéletben kitörlik az élet könyvéből és átadják őket a pusztulásnak. Mózes felfogta, hogy milyen borzalmas sorsa lenne a bűnösnek. Ha azonban az Úr mégis elvetné Izrael népét, akkor Mózes azt kívánta, hogy Isten az ő nevét is törölje ki az élet könyvéből Izrael gyermekeinek nevével együtt. Mózes nem tudta volna végignézni azt, hogy Isten ítélete azokra sújt le, akiket ugyanaz az Isten olyan kegyelmesen megszabadított. Mózes közbenjárása Izrael érdekében jelképezi Krisztus közbenjárását a bűnös emberért. Az Úr azonban nem engedte meg Mózesnek, hogy elhordozza a vétkes bűnét, amiképpen Krisztus tette. „Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki az én könyvemből” mondta Isten. (2Móz 32:33).

EW 52-3. – És megítéltetnek a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. – Miután a szentek elváltoztak halhatatlanságba, és Jézussal együtt felvitettek, miután átvették hárfáikat, ruháikat és koronáikat és bementek a szent városba, Jézussal együtt ítéletre ülnek össze. A könyvek felnyittatnak, - az Élet könyve és a Halál könyve. Az Élet könyve a szentek jócselekedeteit tartalmazza; a Halál könyve a gonoszok rossz cselekedeteit. E könyveket egybevetik a törvénykönyvvel, a Bibliával és ennek értelmében ítéltetnek meg az emberek. A szentek mondják ki Jézussal egyetemben a halott gonoszok felett az ítéletet. „Lásd - szólt az angyal - a szentek Jézussal együtt ítéletet ülnek a gonoszok felett s megítélik azokat cselekedeteik szerint s az a büntetés, amely a gonoszokra az ítélet végrehajtásakor vár, nevük mögé vezettetik be a könyvbe.”
Láttam, hogy ezt a munkát a szentek Jézussal együtt az ezer év folyamán a szent városban végezték, még mielőtt az a földre szállott. Az ezer év végeztével, Jézus angyalaival és szentjeivel együtt elhagyja a szent várost, s mialatt alájön velük a földre, az istentelen halottak feltámadnak; azok is, akik Őt általszegezték s jajgatnak, jajveszékelnek cselekedeteik felett, midőn meglátják az Emberfiát dicsőségének teljességében az angyalok és a szentek seregétől kísérve. Látni fogják a szögek helyét kezein és lábain és oldalán a sebhelyet. A szögek és a dárda hegyének nyomai, lesz legnagyobb dicsősége. Az ezer év végeztével Jézus az Olajfák hegyén áll, amely kettéhasad és nagy síksággá lesz. Az istentelenek, akik épp ekkor támadnak fel, ijedten menekülnek. Majd a szent város alászáll erre a síkságra. Sátán ekkor betölti lelkével a feltámadt istenteleneket, elhiteti velük, hogy a városban tartózkodó sereg csekély, ellenben az ő serege hatalmas, hogy a szenteket legyőzhetik, és a várost bevehetik.

TM 224-5. – És megítéltetnek a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. – János mondja: „És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt, és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, amely az életnek könyve, és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.” Mindenki, aki Krisztus nevét vallja, mérlegelje azt a tényt, hogy Krisztus ítélőszéke előtt felelnie kell minden igazságtalan cselekedetért, számot kell adnia minden durva szóért. Nem lesz kellemes, ha az elhangzott bántó, sebző szavak megelevenednek, ha elvonulnak a lelkek ellen hozott döntések, akiért Krisztus meghalt. Minden cselekedet ítéletre kerül, s nyilvánvalóvá válik az arra késztető lelkület. Minden önző, önkényes eljárás gyümölcse elénk tárul, s emberek kiálthatják majd eljárásuk következményeit, ahogyan Isten látja. Látni fogják, hogy drága lelkeket taszítottak le a helyes útról, mert nem Krisztus szellemében bántak velük. Az engesztelés nagy napján élünk. Itt az ideje, hogy megtérjünk, Isten elé járuljunk, bűneinket megvalljuk, majd pedig élő hittel nyugodjunk meg a megfeszített és élő Üdvözítő érdemeiben.

NK 488. – És megítéltetnek a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. – De amennyiben a halottak már most élvezik a menny boldogságát, illetve a pokol lángjai közt gyötrődnek, mi szükség van a későbbi ítéletre? Isten Igéjének e fontos dolgokról szóló tanítása nem homályos, és nem ellentmondó. Az egyszerű ember is megértheti. De melyik tárgyilagos ember képes bölcsességet vagy méltányosságot felfedezni korunk elméletében? Vajon az Isten közelében talán már századokat eltöltő igazak, miután az ítélőszék megvizsgálta ügyüket, megkapják-e ezt a dicséretet: „Jól vagyon jó és hű szolgám... menj be a te uradnak örömébe”? És kihívják-e a gonoszokat a gyötrelem helyéről, hogy az egész föld Bírájától meghallják ezt az ítéletet: „Távozzatok tőlem ti átkozottak, az örök tűzre!” (Mt 25:21.41.) Micsoda kegyes szemfényvesztés! Isten bölcsességének és igazságosságának milyen megszégyenítő vádja!

NK 597. – És megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. – A gonoszok a földön kapják meg büntetésüket (Péld 11:31). „Pozdorjá”-vá lesznek, „és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura” (Mal 4:1). Egyesek egy pillanat alatt pusztulnak el; mások hosszú napokig szenvednek. „Cselekedeteik szerint” kapják büntetésüket. Sátánnak - mivel Isten az igazak bűneiért is őt terheli meg - nemcsak saját lázadásáért kell szenvednie, hanem azokért a bűnökért is, amelyekre Isten népét rávette. Büntetése sokkal súlyosabb, mint azoké, akiket elámított. Amikor már elpusztul mindenki, akit csalásaival elbuktatott, ő még él és szenved. A tisztító lángokban a gonoszok - a gyökér és az ágak - végül megsemmisülnek. Sátán a gyökér, hívei az ágak. Maradéktalanul lesújt rájuk a törvényszabta büntetés, ahogy azt az igazság megköveteli. A menny és a föld, ezt látva, Jahve igazságosságát hirdeti.