AT 412-13. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – Mi volt az, ami Isten Fiát fáradságos és áldozatos életén át támogatta? Látta lelke munkájának gyümölcseit és kielégült. Az örökkévalóságba pillantva, látta azok boldogságát, akik az Ő megalázkodása folytán bűnbocsánatot és örök életet nyertek. Hallotta a megváltottak ujjongását. Hallotta énekelni a vére árán megváltottakat. Mózesnek és a Báránynak énekét zengték.
   Mi is vethetünk egy pillantást a jövőbe, szemlélhetjük a menny boldogságát. A Biblia feltárja előttünk a jövő dicsőségét. Enged látnunk Isten keze által festett képeket, melyek nagyon becsesek gyülekezetének. Hitben ott állhatunk az örök város küszöbén, hallhatjuk a kegyes üdvözlést, mely azoknak szól, akik e földi életben Krisztus munkatársai, s kitüntetésnek veszik, ha Érette szenvedhetnek. Amikor elhangzanak e szavak: „Jertek, én Atyámnak áldottai,” leteszik koronáikat a Megváltó lábaihoz és így kiáltanak fel: „Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmat... A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké.” (Máté 25, 34; Jel. 5, 12. 13).

JÉ 740-41. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – Isten hangja hallatszik, és ez a hang kihirdeti, hogy igazságának eleget tettek. Sátánt legyőzték. Krisztus földön fáradozó és küzdő társait az Atya elfogadta „ama Szerelmesben” (Ef 1:6). A mennyei angyalok és az el nem bukott világok képviselői előtt Isten igazaknak nyilvánítja őket. Ahol Krisztus van, ott kell lennie az Ő egyházának is. Nevezetesen ott, ahol „irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást” (Zsolt 85:10). Az Atya karjaival átöleli Fiát, és azt mondja: „Imádják őt az Istennek minden angyalai” (Zsid 1:6).
Kibeszélhetetlen örömmel a fejedelemségek és hatalmasságok elismerik az élet Fejedelmének a felsőbbségét. Az angyalok serege arcra borul Krisztus előtt, miközben boldog kiáltás tölti meg a menny összes udvarát. „Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást” (Jel 5:12).
A diadalénekek összevegyülnek az angyalok hárfáinak a muzsikájával, míg a mennyből kicsordulni látszik az öröm és a dicséret. Az elveszettet megtalálták. A mennyből fenséges hangok csendülnek, amelyek azt hirdetik: „A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké” (Jel 5:13).

NO 365-66. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – Az örökkévalóság küszöbén állva halljátok meg a kedves üdvözlést, amely azokhoz szól, akik ebben az életben együttműködtek Krisztussal, és kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartották, hogy érte szenvedhetnek. Az angyalokkal együtt leteszik koronájukat a Megváltó lábához, és így kiáltanak: „Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmat és tisztességet és dicsőséget és áldást... A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké” (Jel 5:12-13).
A megváltottak majd köszöntik ott azokat, akik a Megváltóhoz vezették őket. Együttesen dicsőítik Őt, aki meghalt azért, hogy emberi lények elnyerhessék azt az életet, ami Isten életéhez hasonlítható. A harc lezárult. Minden megpróbáltatás és küzdelem véget ért. Amikor a megváltottak Isten trónja köré állnak, győzelmi ének tölti be az egész mennyet. Mind együtt zengik a boldog éneket: ’Méltó, méltó a megöletett Bárány’, aki megváltott bennünket Istennek.

1Szem 269. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – Az emberiség megváltásának árát mindaddig nem foghatjuk fel teljesen, amíg a megváltottak Isten trónjánál nem állnak a Megváltóval. Akkor majd a halhatatlanságban és az örök jutalomban örvendezve fogják énekelni a győzelem és az örök diadal énekét (Jel 5:12-13).

8T 44. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – A mi szemünk előtt is ott kell, hogy álljon a jövő, és a mennyei áldás is. Lépjetek az örökkévalóság küszöbére és hallgassátok a szíves Isten hozottat, mellyel azokat üdvözlik majd, akik az életben együtt dolgoznak Krisztussal, és megtiszteltetésnek veszik, ha szenvedhetnek érte. Mikor az üdvözültek az angyalok közé elegyednek, leteszik koronájukat az Üdvözítő lábához és így kiáltanak (Jel 5,12-13).
Az üdvözültek köszönteni fogják ott azokat, akik a felmagasztalt Megváltóhoz irányították őket. Együtt dicsérik azt, aki meghalt, hogy embereknek olyan életük lehessen, mely Isten életével mérhető össze. A küzdelem véget ért. Minden nyomorúság és viszály megszűnt. Mikor a megváltottak Isten trónja köré állnak, győzelmi énekek töltik be a mennyet. Mindnyájan átveszik az örömteli dallamot: „Méltó, méltó a Bárány, akit megöltek és újra él, méltó a diadalmas hódító.”

CT 246-47. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség.
NK 484-85. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – Így ér véget a bűn minden belőle fakadó bajjal és rontással együtt. A zsoltáríró így szól: „Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevüket mindörökre kitörölted. Az ellenség megszűnt, elpusztult örökre” (Zsolt 9:6-7). János, bepillantva az örökkévalóságba - amint a Jelenések könyvében írja -, hallotta az egyetemes himnuszt, amelyet egyetlen disszonáns hang sem zavar meg. Mennyen és földön minden teremtmény Istent dicsőíti (Jel 5:13). Egyetlen elveszett lélek sem lesz, aki véget nem érő gyötrelmében Istent káromolná. A pokol nyomorultjai nem fogják megzavarni az üdvözültek énekét.

NK 601-2. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – És az évek, az örökkévalóság évei folyamán még káprázatosabb, még dicsőségesebb dolgok tárulnak fel Istenről és Krisztusról. Nő a szeretet, a tisztelet és a boldogság, miként a tudás is. Az ember minél többet megtud Istenről, annál jobban csodálja jellemét. Ahogy Jézus feltárja a megváltás kincseit, és a Sátánnal vívott nagy küzdelem csodálatos eredményeit, a megváltottak szívét még nagyobb áhítat tölti be, és még mámorosabb örömmel pengetik aranyhárfájukat. Tízezerszer tízezer és ezerszer ezer hang cseng össze a dicsőítés hatalmas kórusában.

PP 504-5. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – De a sátoros ünnep nem csupán emlékünnep, hanem jelkép is volt. Nemcsak a pusztai vándorlást láttatta, hanem mint az aratás ünnepe, a föld gyümölcsének bemutatását is ünnepelte és előre mutatott a végső begyűjtés nagy napjára, amikor az Aratás Ura elküldi aratóit, hogy egybegyűjtsék a konkolyt a tűzre, a búzát, pedig az ő csűrébe. Abban az időben a gonoszok mind elpusztulnak. „... olyanok lesznek, mintha nem lettek volna” (Abd 16). És minden hang a világegyetemben Isten örömteli dicséretében egyesül. „... minden teremtett állat, amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké!” (Jel 5:13).

2T 215. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – A vértanúk halálát nem lehet összehasonlítani Isten Fiának gyötrelmeivel. Átfogóbb, és mélyebb pillantást kell vetnünk Isten szeretett Fiának életére, szenvedésére és halálára. Mikor az egyes szemszögből látjuk az elfedezést, akkor az emberek üdvössége végtelenül értékes lesz szemünkben. Az örök élet elnyeréséhez viszonyítva, minden más jelentéktelen semmiséggé törpül. Mégis mennyire megvetitek szerető Megváltónk tanácsait! Szívünk a világon csügg, Isten Fia előtt, pedig önző érdekek reteszelik el az ajtót. Kongó állszenteskedés és büszkeség, önzés és nyerésvágy, irigység, rosszindulat és szenvedély tölti be sokak szívét, olyannyira, hogy Krisztusnak nem marad hely bennük.
Örök gazdagság volt, pedig az Övé, Ő mégis szegénnyé lett értünk, hogy szegénysége által mi is gazdaggá válhassunk. Fény és dicsőség övezte, a mennyei angyalok seregei vették körül, alig várva, hogy teljesíthessék parancsait. Ő mégis magára vette természetünket s eljött a bűnös halandók közé. Nyelv ki nem fejezheti ezt a szeretetet, meghaladja az értelmünket. Nagydolog az istenfélő élet titka. Keltse életre, magasztalja fel, ragadja el lelkünket az Atya és a Fiú az emberek iránti szeretetének témája. Krisztus követői így tanulhatják meg valamennyire visszatükrözni ezt a felfoghatatlan szeretetet, miközben felkészülnek, hogy majd csatlakozzanak a megváltottakhoz, hogy ezt a kívánságukat fejezzék ki: „A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké” (Jel 5,13).

2T 266-67. – A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség. – Vigyük csak be hirtelen a mennybe azokat a férfiakat és nőket, akik megelégednek az isteni dolgokba a törpe, nyomorék állapotukkal, hadd lássák szempillantásnyi időre a tökéletesség magasztos, szent állapotát, ami ott örökké uralkodik: Minden lényt szeretet tölt be, minden arc örömtől sugárzik, elbájoló zene dallamos hangjai áradnak Isten és a Bárány magasztalására. A fény kifejezhetetlen áramló özöne árad a szentekre a trónon ülőtől és a Báránytól. Vegyék eszükbe, hogy ezen felül is magasztosabb, teljesebb öröm vár rájuk, mert minél többet kapnak Isten öröméből, annál inkább növekszik az a képességük, hogy magasabbra emelkedjenek az örök örömökben s így egyre újabb, és nagyobb kapnak a kimondhatatlan dicsőség és áldás kimeríthetetlen forrásából. Ezek az emberek össze tudnának-e vegyülni a mennyei sokasággal, csatlakozni tudnának-e énekükhöz, el bírnák-e viselni a tiszta, magasztos, elragadó dicsőséget, mely Istentől és a Báránytól árad? Jaj, dehogy is bírnák! Bár évekkel lett meghosszabbítva próbaidejük, hogy megtanulják a menny nyelvét, hogy „hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, amely a kívánságban van e világon” (2Pét 1,4). Nekik mégis önző dolgaik vannak, azokkal kötik le agyuk képességeit, lényük erőit. Nem engedhetik meg maguknak, hogy fenntartás nélkül Istent szolgálják, - hogy ezt tegyék szívügyükké. A világi vállalkozások a legfontosabbak nekik, azok kötik le erejük színe-javát, Istennek pedig csak futó gondolatot szentelnek. Elváltóznak-e az ilyenek a végső döntés után: „Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is” (Jel 22,11). Mert ilyen idő közeledik most hozzánk.