NK 317-18. – A kezében egy nyitott könyvecske vala. – Az üzenetből világossá válik, hogy mikor kezdődik ez a mozgalom. A kinyilatkoztatás szerint az „örökkévaló evangélium” magában foglalja azt az üzenetet is, amelyből elénk tárul az ítélet megkezdésének ideje. A megváltás üzenetét minden korban prédikálták, de az evangéliumnak ezt a részét csak az utolsó napokban lehet hirdetni, mert csak akkor igaz, hogy az ítélet órája eljött. A próféciákból egy eseménysort ismerünk meg, amely az ítélet megkezdéséig tart. Ez különösen Dániel könyvében figyelhető meg. A próféciának azt a részét, amely az utolsó napokra vonatkozik, Dánielnek be kellett pecsételnie „a végidőig.” A végidő előtt nem lehetett hirdetni az ítéletről szóló üzenetet, mert az üzenet a próféciák beteljesedésére épül. De a végső időben - mondja a próféta – „tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás” (Dán 12:4).
TM 115. – A kezében egy nyitott könyvecske vala. – A Júda törzséből származó oroszlán törte fel e könyv pecséteit, s Jánosnak kinyilatkoztatta mindazt, ami az utolsó napokban történik.
Dániel, feladata szerint, feljegyezte a bizonyságtételeket, amelyek bepecsételtettek a vég idejéig, amikor is az első angyal üzenetének hirdetése esedékes e világ számára. Ezek a dolgok végtelenül fontosak ezekben az utolsó napokban. Ámde míg „megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek istentelenül cselekszenek, és az istentelenek közül senki sem érti.” Mennyire igaz! A bűn: Isten törvényének áthágása. S akik az Isten törvényére vonatkozó világosságot nem fogadják el, azok nem fogják megérteni az első, a második és a harmadik angyal üzeneteit. Dániel könyve a Jelenések könyve által válik érthetővé, s elvezet egészen a föld történelmének utolsó jelenetéig.
2Szem 103. – Tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre. – A Jelenések 14. fejezetének üzenete, amely kijelenti, hogy Isten ítéletének órája elérkezett, a vég idejében szól. Jelenések 10. fejezetének angyalát úgy jelképezi a Szentírás, mint akinek egyik lába a tengeren, a másik, pedig a földön van. Ez azt mutatja, hogy az üzenet az óceánt átszelve távoli földekre is eljut, és a tenger szigetei meg fogják hallani a világhoz intézett utolsó felszólító üzenetet.
„És az angyal, a kit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, és megesküvék arra, aki örökkön örökké él, a ki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen” (Jel 10,5-6). Ez az üzenet kihirdeti a prófétai idők lezárulását. Azok csalódása, akik 1844-ben várták az Urat, valóban keserű volt azok számára, akik buzgón várták az Ő megjelenését. A csalódás az Úr akarata szerint való volt, hogy a szívek gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
7BC 971. – Tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre. – Az angyal helyzete, fél lábbal a földön, féllel a tengeren, az üzenet széleskörű hirdetését jelzi. Át fogja szelni a széles vizeket, hirdetni fogják más országokban, sőt az egész világon. Az igazság megértését, az üzenet örömteli elfogadását a kis könyv megevése jelképezi. Az Urunk eljövetelére vonatkozó időpont-jövendölés drága üzenet volt lelkünknek (1900, 59. kézirat).