RH 1896. dec. 22. – A négy lelkes állat.
1SP 272. – A négy lelkes állat.
NK 573-4. – Szent, szent, szent. – Amint a szekér felfelé gurul, a kerekek ezt kiáltják: „Szent.” Útközben a szárnyak is kiáltják: „Szent,” és a kísérő angyalok is kiáltják: „Szent, szent, szent, az Úr Isten, a Mindenható!” És amint a szekér az Új Jeruzsálem felé gördül, a megváltottak „Halleluját” zengnek.
CT 402. – Szent, szent, szent.
NK 573. – Szent, szent, szent. – Az élő igazak „nagy hirtelen, egy szempillantásban” elváltoznak. Isten szava nyomán megdicsőülnek; Isten halhatatlanná teszi őket, és a feltámadt szentekkel együtt elragadja őket az Úr elé a levegőbe. Az angyalok „egybegyűjtik az Ő választottait a négy szelek felől, a föld egyik végétől a másik végéig.” A kicsi gyermekeket szent angyalok helyezik anyjuk karjába. Barátok, akiket régen elszakított egymástól a halál, újra találkoznak, hogy soha többé el ne váljanak. Most boldogan énekelve együtt emelkednek fel Isten városába.
A felhőhintó oldalán szárnyak vannak; alatta, pedig élő kerekek; és amint a szekér felfelé gurul, a kerekek ezt kiáltják: „Szent!” Útközben a szárnyak is kiáltják: „Szent!”, és a kísérő angyalok is kiáltják: „Szent, szent, szent, az Úr Isten, a Mindenható!”És amint a szekér az Új Jeruzsálem felé gördül, a megváltottak „Halleluját” zengnek.