NK 569. – A királyiszékből, pedig villámlások és mennydörgések és szózatok jönnek ki. – Szavai zúgó mennydörgésként zengnek végig a földön.

PP 298. – A királyiszékből, pedig villámlások és mennydörgések és szózatok jönnek ki. – A Sinai hegynél kiállt félelem és rettegés a végítélet jeleneteit szemléltette. Trombita hangja hívta Izraelt, hogy járuljon Isten elé. Arkangyal hangja és Isten harsonája hívja össze az egész földről az élőket és a holtakat Bírájuk elé.

5T 754. – A királyiszékből pedig villámlások és mennydörgések és szózatok jönnek ki. – Az élőlények között villámgyorsan mozgó ragyogó fény azt a sebességet jelzi, amely a végső befejezéshez közeledik.

NK 370. – Hét tűzlámpás ég a királyiszék előtt, amely az Istennek hét lelke. – A mennyei templom szent helyeit a földi templom két helyisége szemlélteti. Amikor János apostol látomásban bepillanthatott Isten mennyei templomába látta, hogy „hét tűzlámpás ég vala a, királyi szék előtt” (Jel 4:5). Látott egy angyalt, aki arany tömjénezőt tartott, „és adaték annak sok tömjén, hogy tegye mindenszenteknek könyörgéseihez az arany oltárra, amely a királyi szék előtt vala” (Jel 8:3). A próféta bepillanthatott a mennyei templom első helyiségébe, és látta a hét égő „tűzlámpást” és „az arany oltárt,” amelyeket a földi templom arany gyertyatartója és füstölő oltára jelképezett. És „megnyilatkozék az Isten temploma” (Jel 11:19), és János bepillantott a belső függönyön túl levő szentek szentjébe. Itt látta „az Ő szövetségének ládáját,” amelyet a Mózes által készített és az Isten törvényét magában foglaló szent láda szimbolizált.
Akik tehát ezt a témakört tanulmányozták, kétségtelen bizonyságát látták annak, hogy a mennyben van egy templom. Mózes a neki megmutatott minta szerint készítette el a földi templomot. Pál azt tanítja, hogy ez a minta az igazi templom, amely a mennyben van. És János látta ezt a mennyei templomot.
Isten trónját, amely a mennyei templomban, Isten lakóhelyén van, az igazság és az ítélet teszi erőssé. Az igazság törvénye, az erkölcs nagyszerű mércéje, amellyel megmér minden embert, a szentek szentjében van. A frigyládát, amely magába zárja a törvénytáblákat, a kegyelem királyi széke takarja. Előtte mutatja be vérét Krisztus a bűnösért. Igazság és irgalom így fonódik össze az emberért létrehozott megváltási tervben. Ennek a két isteni tulajdonságnak az egybefonódását csak a végtelen bölcsesség tudta kigondolni, és a végtelen hatalom tudta megvalósítani. Ez az összefonódás az egész mennyet ámulatba ejti, és imádatra készteti. A földi templom kerubjai tisztelettel fordultak a kegyelem királyi széke felé, így jelképezve a mennyei sereg érdeklődését a megváltás munkája iránt. Ez annak az irgalomnak a titka, amelybe angyalok vágyakoznak betekinteni: hogy Isten akkor is igaz, ha megigazítja a megtérő bűnöst, és megújítja kapcsolatát az elbukott emberiséggel; hogy Krisztus lehajolt, és megszámlálhatatlanul sok embert emelt ki a pusztulás örvényéből. Felöltöztette őket a maga igaz voltának folttalan ruhájába, hogy a megváltottak örökre Isten közelében és a soha el nem bukott angyalok társaságában lehessenek.

PP 314. – Hét tűzlámpás ég a királyiszék előtt, amely az Istennek hét lelke. – Amint mondtuk, a földi szentélyt Mózes a hegyen mutatott minta alapján készítette. Az „példázat a jelenkori időre, mikor áldoznak... ajándékokkal és áldozatokkal;” kétszent helye volt ... a mennyei dolgoknak ábrázolatának; Krisztus, a mi nagy főpapunk „... a szent helynek és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr és nem ember épített” (Zsidók 9:9.23; 8:2). Amikor látomásban János apostolnak Isten megmutatta a mennyei templomot, akkor az apostol látta, hogy: „A királyi székből, pedig villámlások és mennydörgések és szózatok jőnek vala ki” (Jel 4:5). Látott egy angyalt is, „...arany tömjénezőt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek könyörgéseihez az arany oltárra, amely a királyi szék előtt vala” (Jel 8:3). Isten megengedte a prófétának, hogy betekintsen a mennyben lévő szentély első helyiségébe. A próféta ott látta „a hét tűzlámpást” és az „arany oltárt” (Jel 4:5; 8:3), amelyet a földi szentélyben az arany gyertyatartó és a tömjénező oltár képviselt. Ezután „megnyilatkozék az Isten temploma a mennyben,” és János apostol betekintett a belső kárpit mögött lévő szentek szentjébe. Itt meglátta Isten „szövetségének ládáját” (Jel 11:19), amelyet a földi szentek szentjében a szent láda képviselt, és amelyet Mózes készíttetett Isten törvényének őrzésére.